Gazdaság

2010.10.18. 02:28

Szakképzés: megfelelni a piac igényeinek

Hétvégén került sor az országos TISZK- konferenciára, ahol terítékre kerültek a szakképzési, oktatási rendszer problémái, továbbá a munkaerőpiac helyzete és igényei.

Prófusz Péter

Ezután az ország minden pontjából érkező vendégek szakmai előadások keretében nyerhettek bepillantást a hazai szakképzés helyzetébe. Minden előadó egyetértett abban, hogy az oktatással és a szakképzéssel kapcsolatos problémák, valamint a diákok és a szülők felfogása komoly torzulásokat okoznak a hazai munkaerőpiacon. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szakmunka imázsának csökkenése miatt - sokszor a szülői nyomásnak engedve - egyre több fiatal tanul tovább gimnáziumokban, majd pedig egyetemeken, főiskolákon. A gimnáziumok a szükséges létszámok elérése érdekében a gyengébb tanulmányi átlaggal rendelkező diákokat is felveszik, ezzel is elszívják a szakmunkásképzők bázisát. Sepsi Zsigmond, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének oktatási szekcióelnöke elmondta: a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok felmérései keretében az elmúlt két évben 20 ezer vállalkozásnál készítettek felmérést, amelyből kiderült, hogy mely munkakörök számítanak hiányszakmának.

Dr. Kovács Péter, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyugalmazott szakmai főigazgató-helyettese szerint a 2011. május elsejével megszűnő munkavállalási engedély szabad utat nyit Ausztria felé a még meglévő minőségi szakmunkás számára. A határon túl ugyanis négyszer-ötször magasabb fizetést kapnak, ezzel pedig a magyar vállalkozások nem tudnak versenyezni. Mint elmondta: a szakmunkás életpályát vonzóvá kell tenni, hogy ne csak azok a fiatalok tanuljanak szakmát, akiknek gyenge a tanulmányi eredménye, továbbá erősíteni kell a diákokban a tanulás iránti elkötelezettséget. Ennek letéteményese lehet az ösztöndíj-rendszer, melyből például egy négyes átlaggal rendelkező szakmunkás tanuló a minimálbérnek megfelelő összeget kaphat.

A multinacionális cégeket képviselő előadók szerint sokkal gyakorlatiasabb szakmai képzésekre lenne szükség. Továbbá a munkaerőpiac igényeinek a hiányszakmák megszüntetésével lehetne megfelelni, ehhez a vállalatok, az iskolák, az iskolák fenntartói és a TISZK-ek bevonásával négyoldalú együttműködésre lenne szükség.

A hiányszakmák

a társadalmi morál és a szakképzési rendszer változása révén pótolhatók

Ezután az ország minden pontjából érkező vendégek szakmai előadások keretében nyerhettek bepillantást a hazai szakképzés helyzetébe. Minden előadó egyetértett abban, hogy az oktatással és a szakképzéssel kapcsolatos problémák, valamint a diákok és a szülők felfogása komoly torzulásokat okoznak a hazai munkaerőpiacon. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szakmunka imázsának csökkenése miatt - sokszor a szülői nyomásnak engedve - egyre több fiatal tanul tovább gimnáziumokban, majd pedig egyetemeken, főiskolákon. A gimnáziumok a szükséges létszámok elérése érdekében a gyengébb tanulmányi átlaggal rendelkező diákokat is felveszik, ezzel is elszívják a szakmunkásképzők bázisát. Sepsi Zsigmond, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének oktatási szekcióelnöke elmondta: a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok felmérései keretében az elmúlt két évben 20 ezer vállalkozásnál készítettek felmérést, amelyből kiderült, hogy mely munkakörök számítanak hiányszakmának.

Dr. Kovács Péter, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyugalmazott szakmai főigazgató-helyettese szerint a 2011. május elsejével megszűnő munkavállalási engedély szabad utat nyit Ausztria felé a még meglévő minőségi szakmunkás számára. A határon túl ugyanis négyszer-ötször magasabb fizetést kapnak, ezzel pedig a magyar vállalkozások nem tudnak versenyezni. Mint elmondta: a szakmunkás életpályát vonzóvá kell tenni, hogy ne csak azok a fiatalok tanuljanak szakmát, akiknek gyenge a tanulmányi eredménye, továbbá erősíteni kell a diákokban a tanulás iránti elkötelezettséget. Ennek letéteményese lehet az ösztöndíj-rendszer, melyből például egy négyes átlaggal rendelkező szakmunkás tanuló a minimálbérnek megfelelő összeget kaphat.

A multinacionális cégeket képviselő előadók szerint sokkal gyakorlatiasabb szakmai képzésekre lenne szükség. Továbbá a munkaerőpiac igényeinek a hiányszakmák megszüntetésével lehetne megfelelni, ehhez a vállalatok, az iskolák, az iskolák fenntartói és a TISZK-ek bevonásával négyoldalú együttműködésre lenne szükség.

A hiányszakmák

a társadalmi morál és a szakképzési rendszer változása révén pótolhatók

Dr. Kovács Péter, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyugalmazott szakmai főigazgató-helyettese szerint a 2011. május elsejével megszűnő munkavállalási engedély szabad utat nyit Ausztria felé a még meglévő minőségi szakmunkás számára. A határon túl ugyanis négyszer-ötször magasabb fizetést kapnak, ezzel pedig a magyar vállalkozások nem tudnak versenyezni. Mint elmondta: a szakmunkás életpályát vonzóvá kell tenni, hogy ne csak azok a fiatalok tanuljanak szakmát, akiknek gyenge a tanulmányi eredménye, továbbá erősíteni kell a diákokban a tanulás iránti elkötelezettséget. Ennek letéteményese lehet az ösztöndíj-rendszer, melyből például egy négyes átlaggal rendelkező szakmunkás tanuló a minimálbérnek megfelelő összeget kaphat.

A multinacionális cégeket képviselő előadók szerint sokkal gyakorlatiasabb szakmai képzésekre lenne szükség. Továbbá a munkaerőpiac igényeinek a hiányszakmák megszüntetésével lehetne megfelelni, ehhez a vállalatok, az iskolák, az iskolák fenntartói és a TISZK-ek bevonásával négyoldalú együttműködésre lenne szükség.

A hiányszakmák

a társadalmi morál és a szakképzési rendszer változása révén pótolhatók

Dr. Kovács Péter, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nyugalmazott szakmai főigazgató-helyettese szerint a 2011. május elsejével megszűnő munkavállalási engedély szabad utat nyit Ausztria felé a még meglévő minőségi szakmunkás számára. A határon túl ugyanis négyszer-ötször magasabb fizetést kapnak, ezzel pedig a magyar vállalkozások nem tudnak versenyezni. Mint elmondta: a szakmunkás életpályát vonzóvá kell tenni, hogy ne csak azok a fiatalok tanuljanak szakmát, akiknek gyenge a tanulmányi eredménye, továbbá erősíteni kell a diákokban a tanulás iránti elkötelezettséget. Ennek letéteményese lehet az ösztöndíj-rendszer, melyből például egy négyes átlaggal rendelkező szakmunkás tanuló a minimálbérnek megfelelő összeget kaphat.

A multinacionális cégeket képviselő előadók szerint sokkal gyakorlatiasabb szakmai képzésekre lenne szükség. Továbbá a munkaerőpiac igényeinek a hiányszakmák megszüntetésével lehetne megfelelni, ehhez a vállalatok, az iskolák, az iskolák fenntartói és a TISZK-ek bevonásával négyoldalú együttműködésre lenne szükség.

A hiányszakmák

a társadalmi morál és a szakképzési rendszer változása révén pótolhatók

A multinacionális cégeket képviselő előadók szerint sokkal gyakorlatiasabb szakmai képzésekre lenne szükség. Továbbá a munkaerőpiac igényeinek a hiányszakmák megszüntetésével lehetne megfelelni, ehhez a vállalatok, az iskolák, az iskolák fenntartói és a TISZK-ek bevonásával négyoldalú együttműködésre lenne szükség.

A hiányszakmák

a társadalmi morál és a szakképzési rendszer változása révén pótolhatók

A multinacionális cégeket képviselő előadók szerint sokkal gyakorlatiasabb szakmai képzésekre lenne szükség. Továbbá a munkaerőpiac igényeinek a hiányszakmák megszüntetésével lehetne megfelelni, ehhez a vállalatok, az iskolák, az iskolák fenntartói és a TISZK-ek bevonásával négyoldalú együttműködésre lenne szükség.

A hiányszakmák

a társadalmi morál és a szakképzési rendszer változása révén pótolhatók

A hiányszakmák

a társadalmi morál és a szakképzési rendszer változása révén pótolhatók

A hiányszakmák

a társadalmi morál és a szakképzési rendszer változása révén pótolhatók

a társadalmi morál és a szakképzési rendszer változása révén pótolhatók

a társadalmi morál és a szakképzési rendszer változása révén pótolhatók

Ezek is érdekelhetik