Gazdaság

2010.12.02. 03:29

Állami forrást igényelnek az innovatív kkv-k

Kevés az innovatív ötletekbe pénzt fektető vállalkozó, a pályázatok leálltak, a kifejlesztett termékek piacrajutását pedig eleve nem támogatják a kiírások. És ez még nem minden.

Kiss Tamás

A javaslatcsomag szerint a jelenlegi pályázati rendszert több elemmel is ki kell egészíteni. Az egyik megoldásra váró probléma az, hogy az országban nincs meg az úgynevezett magvető tőke, vagyis hiányoznak azok a befektetők (szakmailag elkötelezett, gazdag, vállalkozó kedvű magánemberek az üzleti angyalok, illetve a jelentős értéknövekedési potenciállal kecsegtető vállalkozásokba tőkét fektető társaságok), akik az innovatív vállalkozásokat már a kezdeti stádiumban felkarolják.

Szerepük az innovációs folyamatban pedig igencsak jelentős, mert áthidalják azt az időszakot, amikor a vállalkozás saját tőketartalékai már nem elegendőek a folyamat finanszírozásához, a hagyományosan konzervatívabb kockázati tőke-társaságok viszont még nem vállalkoznak az instabil, kezdő vállalkozásba történő befektetésre. Az ügynökségek szerint az állam szerepvállalása megkerülhetetlen: létre kell hozni egy forrásokkal rendelkező, koordináló és irányító szerepet betöltő szervezetet, amely feltérképezi az innovatív és nagy növekedésképességű vállalkozásokat, a piacra vezethető termékeket, technológiai és szolgáltatási ötleteket, és kiválasztja azokat, amelyek számára a busás megtérülés jegyében magvető tőkét biztosít. (Régiónkban is több tucat innovátor vár üzleti angyalra.)

Az ötlettől a piaci megjelenésig tartó folyamat szempontjából szintén hátrányos, hogy a fejlesztés folyamatos finanszírozása nem biztosított. Az idén tavasszal beadott Innocsekk Plusz innovációs pályázatok elbírálása például a mai napig nem történt meg, a Kormány zárolta az Innovációs Alap forrásainak egy részét. Az intézkedés kérdésessé teszi a hazai innovációs pályázatok idei folytatását.

A hazai innovációt súlyosan hátráltató másik probléma, hogy a részben innovációs járulékbefizetésekből feltöltött Kutatási és Technológiai Innovációs Alap inkább kutatásfejlesztést támogat, innovációt alig, annak a kutatáshasznosítási, piacra viteli részét pedig egyáltalán nem. Holott, mint arra Magyar Dániel figyelmeztetett: az innováció kulcsa a gazdasági hasznosítás, s ezért lenne fontos, hogy a támogatások ezt a célt is szolgálhassák.

A szakember arra is kitért, hogy az innováció fogalma az utóbbi években jelentősen megváltozott (OECD Frascati és Oslo kézikönyvek újabb kiadásai), a magyar intézményrendszer azonban ezt nem egységesen követte. Mindez jogharmonizációs problémákat okoz. Amikor például a KF adókedvezmény kapcsán az APEH és a pályázatkezelő szervek más-más innováció-definíciót használnak, a pályázó lehetetlen helyzetbe kerül. A fentiek okán az innováció fogalmát központi, kormányzati szinten kell definiálni, amely orientációt biztosítana mind a vállalkozások, mind az intézményrendszer számára.

A javaslatcsomag szerint a jelenlegi pályázati rendszert több elemmel is ki kell egészíteni. Az egyik megoldásra váró probléma az, hogy az országban nincs meg az úgynevezett magvető tőke, vagyis hiányoznak azok a befektetők (szakmailag elkötelezett, gazdag, vállalkozó kedvű magánemberek az üzleti angyalok, illetve a jelentős értéknövekedési potenciállal kecsegtető vállalkozásokba tőkét fektető társaságok), akik az innovatív vállalkozásokat már a kezdeti stádiumban felkarolják.

Szerepük az innovációs folyamatban pedig igencsak jelentős, mert áthidalják azt az időszakot, amikor a vállalkozás saját tőketartalékai már nem elegendőek a folyamat finanszírozásához, a hagyományosan konzervatívabb kockázati tőke-társaságok viszont még nem vállalkoznak az instabil, kezdő vállalkozásba történő befektetésre. Az ügynökségek szerint az állam szerepvállalása megkerülhetetlen: létre kell hozni egy forrásokkal rendelkező, koordináló és irányító szerepet betöltő szervezetet, amely feltérképezi az innovatív és nagy növekedésképességű vállalkozásokat, a piacra vezethető termékeket, technológiai és szolgáltatási ötleteket, és kiválasztja azokat, amelyek számára a busás megtérülés jegyében magvető tőkét biztosít. (Régiónkban is több tucat innovátor vár üzleti angyalra.)

Az ötlettől a piaci megjelenésig tartó folyamat szempontjából szintén hátrányos, hogy a fejlesztés folyamatos finanszírozása nem biztosított. Az idén tavasszal beadott Innocsekk Plusz innovációs pályázatok elbírálása például a mai napig nem történt meg, a Kormány zárolta az Innovációs Alap forrásainak egy részét. Az intézkedés kérdésessé teszi a hazai innovációs pályázatok idei folytatását.

A hazai innovációt súlyosan hátráltató másik probléma, hogy a részben innovációs járulékbefizetésekből feltöltött Kutatási és Technológiai Innovációs Alap inkább kutatásfejlesztést támogat, innovációt alig, annak a kutatáshasznosítási, piacra viteli részét pedig egyáltalán nem. Holott, mint arra Magyar Dániel figyelmeztetett: az innováció kulcsa a gazdasági hasznosítás, s ezért lenne fontos, hogy a támogatások ezt a célt is szolgálhassák.

A szakember arra is kitért, hogy az innováció fogalma az utóbbi években jelentősen megváltozott (OECD Frascati és Oslo kézikönyvek újabb kiadásai), a magyar intézményrendszer azonban ezt nem egységesen követte. Mindez jogharmonizációs problémákat okoz. Amikor például a KF adókedvezmény kapcsán az APEH és a pályázatkezelő szervek más-más innováció-definíciót használnak, a pályázó lehetetlen helyzetbe kerül. A fentiek okán az innováció fogalmát központi, kormányzati szinten kell definiálni, amely orientációt biztosítana mind a vállalkozások, mind az intézményrendszer számára.

Szerepük az innovációs folyamatban pedig igencsak jelentős, mert áthidalják azt az időszakot, amikor a vállalkozás saját tőketartalékai már nem elegendőek a folyamat finanszírozásához, a hagyományosan konzervatívabb kockázati tőke-társaságok viszont még nem vállalkoznak az instabil, kezdő vállalkozásba történő befektetésre. Az ügynökségek szerint az állam szerepvállalása megkerülhetetlen: létre kell hozni egy forrásokkal rendelkező, koordináló és irányító szerepet betöltő szervezetet, amely feltérképezi az innovatív és nagy növekedésképességű vállalkozásokat, a piacra vezethető termékeket, technológiai és szolgáltatási ötleteket, és kiválasztja azokat, amelyek számára a busás megtérülés jegyében magvető tőkét biztosít. (Régiónkban is több tucat innovátor vár üzleti angyalra.)

Az ötlettől a piaci megjelenésig tartó folyamat szempontjából szintén hátrányos, hogy a fejlesztés folyamatos finanszírozása nem biztosított. Az idén tavasszal beadott Innocsekk Plusz innovációs pályázatok elbírálása például a mai napig nem történt meg, a Kormány zárolta az Innovációs Alap forrásainak egy részét. Az intézkedés kérdésessé teszi a hazai innovációs pályázatok idei folytatását.

A hazai innovációt súlyosan hátráltató másik probléma, hogy a részben innovációs járulékbefizetésekből feltöltött Kutatási és Technológiai Innovációs Alap inkább kutatásfejlesztést támogat, innovációt alig, annak a kutatáshasznosítási, piacra viteli részét pedig egyáltalán nem. Holott, mint arra Magyar Dániel figyelmeztetett: az innováció kulcsa a gazdasági hasznosítás, s ezért lenne fontos, hogy a támogatások ezt a célt is szolgálhassák.

A szakember arra is kitért, hogy az innováció fogalma az utóbbi években jelentősen megváltozott (OECD Frascati és Oslo kézikönyvek újabb kiadásai), a magyar intézményrendszer azonban ezt nem egységesen követte. Mindez jogharmonizációs problémákat okoz. Amikor például a KF adókedvezmény kapcsán az APEH és a pályázatkezelő szervek más-más innováció-definíciót használnak, a pályázó lehetetlen helyzetbe kerül. A fentiek okán az innováció fogalmát központi, kormányzati szinten kell definiálni, amely orientációt biztosítana mind a vállalkozások, mind az intézményrendszer számára.

Szerepük az innovációs folyamatban pedig igencsak jelentős, mert áthidalják azt az időszakot, amikor a vállalkozás saját tőketartalékai már nem elegendőek a folyamat finanszírozásához, a hagyományosan konzervatívabb kockázati tőke-társaságok viszont még nem vállalkoznak az instabil, kezdő vállalkozásba történő befektetésre. Az ügynökségek szerint az állam szerepvállalása megkerülhetetlen: létre kell hozni egy forrásokkal rendelkező, koordináló és irányító szerepet betöltő szervezetet, amely feltérképezi az innovatív és nagy növekedésképességű vállalkozásokat, a piacra vezethető termékeket, technológiai és szolgáltatási ötleteket, és kiválasztja azokat, amelyek számára a busás megtérülés jegyében magvető tőkét biztosít. (Régiónkban is több tucat innovátor vár üzleti angyalra.)

Az ötlettől a piaci megjelenésig tartó folyamat szempontjából szintén hátrányos, hogy a fejlesztés folyamatos finanszírozása nem biztosított. Az idén tavasszal beadott Innocsekk Plusz innovációs pályázatok elbírálása például a mai napig nem történt meg, a Kormány zárolta az Innovációs Alap forrásainak egy részét. Az intézkedés kérdésessé teszi a hazai innovációs pályázatok idei folytatását.

A hazai innovációt súlyosan hátráltató másik probléma, hogy a részben innovációs járulékbefizetésekből feltöltött Kutatási és Technológiai Innovációs Alap inkább kutatásfejlesztést támogat, innovációt alig, annak a kutatáshasznosítási, piacra viteli részét pedig egyáltalán nem. Holott, mint arra Magyar Dániel figyelmeztetett: az innováció kulcsa a gazdasági hasznosítás, s ezért lenne fontos, hogy a támogatások ezt a célt is szolgálhassák.

A szakember arra is kitért, hogy az innováció fogalma az utóbbi években jelentősen megváltozott (OECD Frascati és Oslo kézikönyvek újabb kiadásai), a magyar intézményrendszer azonban ezt nem egységesen követte. Mindez jogharmonizációs problémákat okoz. Amikor például a KF adókedvezmény kapcsán az APEH és a pályázatkezelő szervek más-más innováció-definíciót használnak, a pályázó lehetetlen helyzetbe kerül. A fentiek okán az innováció fogalmát központi, kormányzati szinten kell definiálni, amely orientációt biztosítana mind a vállalkozások, mind az intézményrendszer számára.

Az ötlettől a piaci megjelenésig tartó folyamat szempontjából szintén hátrányos, hogy a fejlesztés folyamatos finanszírozása nem biztosított. Az idén tavasszal beadott Innocsekk Plusz innovációs pályázatok elbírálása például a mai napig nem történt meg, a Kormány zárolta az Innovációs Alap forrásainak egy részét. Az intézkedés kérdésessé teszi a hazai innovációs pályázatok idei folytatását.

A hazai innovációt súlyosan hátráltató másik probléma, hogy a részben innovációs járulékbefizetésekből feltöltött Kutatási és Technológiai Innovációs Alap inkább kutatásfejlesztést támogat, innovációt alig, annak a kutatáshasznosítási, piacra viteli részét pedig egyáltalán nem. Holott, mint arra Magyar Dániel figyelmeztetett: az innováció kulcsa a gazdasági hasznosítás, s ezért lenne fontos, hogy a támogatások ezt a célt is szolgálhassák.

A szakember arra is kitért, hogy az innováció fogalma az utóbbi években jelentősen megváltozott (OECD Frascati és Oslo kézikönyvek újabb kiadásai), a magyar intézményrendszer azonban ezt nem egységesen követte. Mindez jogharmonizációs problémákat okoz. Amikor például a KF adókedvezmény kapcsán az APEH és a pályázatkezelő szervek más-más innováció-definíciót használnak, a pályázó lehetetlen helyzetbe kerül. A fentiek okán az innováció fogalmát központi, kormányzati szinten kell definiálni, amely orientációt biztosítana mind a vállalkozások, mind az intézményrendszer számára.

Az ötlettől a piaci megjelenésig tartó folyamat szempontjából szintén hátrányos, hogy a fejlesztés folyamatos finanszírozása nem biztosított. Az idén tavasszal beadott Innocsekk Plusz innovációs pályázatok elbírálása például a mai napig nem történt meg, a Kormány zárolta az Innovációs Alap forrásainak egy részét. Az intézkedés kérdésessé teszi a hazai innovációs pályázatok idei folytatását.

A hazai innovációt súlyosan hátráltató másik probléma, hogy a részben innovációs járulékbefizetésekből feltöltött Kutatási és Technológiai Innovációs Alap inkább kutatásfejlesztést támogat, innovációt alig, annak a kutatáshasznosítási, piacra viteli részét pedig egyáltalán nem. Holott, mint arra Magyar Dániel figyelmeztetett: az innováció kulcsa a gazdasági hasznosítás, s ezért lenne fontos, hogy a támogatások ezt a célt is szolgálhassák.

A szakember arra is kitért, hogy az innováció fogalma az utóbbi években jelentősen megváltozott (OECD Frascati és Oslo kézikönyvek újabb kiadásai), a magyar intézményrendszer azonban ezt nem egységesen követte. Mindez jogharmonizációs problémákat okoz. Amikor például a KF adókedvezmény kapcsán az APEH és a pályázatkezelő szervek más-más innováció-definíciót használnak, a pályázó lehetetlen helyzetbe kerül. A fentiek okán az innováció fogalmát központi, kormányzati szinten kell definiálni, amely orientációt biztosítana mind a vállalkozások, mind az intézményrendszer számára.

A hazai innovációt súlyosan hátráltató másik probléma, hogy a részben innovációs járulékbefizetésekből feltöltött Kutatási és Technológiai Innovációs Alap inkább kutatásfejlesztést támogat, innovációt alig, annak a kutatáshasznosítási, piacra viteli részét pedig egyáltalán nem. Holott, mint arra Magyar Dániel figyelmeztetett: az innováció kulcsa a gazdasági hasznosítás, s ezért lenne fontos, hogy a támogatások ezt a célt is szolgálhassák.

A szakember arra is kitért, hogy az innováció fogalma az utóbbi években jelentősen megváltozott (OECD Frascati és Oslo kézikönyvek újabb kiadásai), a magyar intézményrendszer azonban ezt nem egységesen követte. Mindez jogharmonizációs problémákat okoz. Amikor például a KF adókedvezmény kapcsán az APEH és a pályázatkezelő szervek más-más innováció-definíciót használnak, a pályázó lehetetlen helyzetbe kerül. A fentiek okán az innováció fogalmát központi, kormányzati szinten kell definiálni, amely orientációt biztosítana mind a vállalkozások, mind az intézményrendszer számára.

A hazai innovációt súlyosan hátráltató másik probléma, hogy a részben innovációs járulékbefizetésekből feltöltött Kutatási és Technológiai Innovációs Alap inkább kutatásfejlesztést támogat, innovációt alig, annak a kutatáshasznosítási, piacra viteli részét pedig egyáltalán nem. Holott, mint arra Magyar Dániel figyelmeztetett: az innováció kulcsa a gazdasági hasznosítás, s ezért lenne fontos, hogy a támogatások ezt a célt is szolgálhassák.

A szakember arra is kitért, hogy az innováció fogalma az utóbbi években jelentősen megváltozott (OECD Frascati és Oslo kézikönyvek újabb kiadásai), a magyar intézményrendszer azonban ezt nem egységesen követte. Mindez jogharmonizációs problémákat okoz. Amikor például a KF adókedvezmény kapcsán az APEH és a pályázatkezelő szervek más-más innováció-definíciót használnak, a pályázó lehetetlen helyzetbe kerül. A fentiek okán az innováció fogalmát központi, kormányzati szinten kell definiálni, amely orientációt biztosítana mind a vállalkozások, mind az intézményrendszer számára.

A szakember arra is kitért, hogy az innováció fogalma az utóbbi években jelentősen megváltozott (OECD Frascati és Oslo kézikönyvek újabb kiadásai), a magyar intézményrendszer azonban ezt nem egységesen követte. Mindez jogharmonizációs problémákat okoz. Amikor például a KF adókedvezmény kapcsán az APEH és a pályázatkezelő szervek más-más innováció-definíciót használnak, a pályázó lehetetlen helyzetbe kerül. A fentiek okán az innováció fogalmát központi, kormányzati szinten kell definiálni, amely orientációt biztosítana mind a vállalkozások, mind az intézményrendszer számára.

A szakember arra is kitért, hogy az innováció fogalma az utóbbi években jelentősen megváltozott (OECD Frascati és Oslo kézikönyvek újabb kiadásai), a magyar intézményrendszer azonban ezt nem egységesen követte. Mindez jogharmonizációs problémákat okoz. Amikor például a KF adókedvezmény kapcsán az APEH és a pályázatkezelő szervek más-más innováció-definíciót használnak, a pályázó lehetetlen helyzetbe kerül. A fentiek okán az innováció fogalmát központi, kormányzati szinten kell definiálni, amely orientációt biztosítana mind a vállalkozások, mind az intézményrendszer számára.

Címkék#innováció
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!