Az export lehet a magyar gazdaság kitörési pontja

A budapesti Művészetek Palotájában tartott rendezvényen mintegy ötszáz, az ország legsikeresebb vállalkozója vett részt.A fórumot Csicsáky Péter, a VOSZ soros elnöke nyitotta meg, majd az előzetes programtól eltérően az Orbán-kormány első fél évéről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter helyett Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tartott összefoglalót. Előadásában leszögezte: a kormány az idén tartani fogja a nemzetközi pénzügyi szervezetek által elvárt 3,8 százalékos hiánycélt, ehhez azonban a jövedelmek átcsoportosítására volt szükség. A lakosságot és a kkv-szektort nem lehetett tovább terhelni, ezért döntöttek a válságot viszonylag jól átvészelő pénzügyi és más ágazatok különadóztatása mellett. A 2011-ben bevezetendő egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó mintegy 500 milliárd forintot, a társasági adó csökkentése pedig 140-160 milliárd forintot hagy a lakosságnál és a vállalkozóknál. Összességében a kormány akcióterveinek hatására a GDP 2-3 százaléka bővíti a gazdaság lehetőségeit - mondta. Bartha Ferenc, a VOSZ ellenőrző bizottságának elnöke elismerte, hogy a kormányzati intézkedések hatására az elmúlt fél évben megerősödött az ország pénzügyi egyensúlya. A válságadók bevezetésével a kormányzatnak van 2-3 nyugodt éve arra, hogy meglépje a szükséges strukturális reformokat. Bartha Ferenc szerint a kitörési pontot az export jelenti, ebben azonban növelni kell a magyar vállalkozói szektor jelenleg alacsony részvételét. A magyar gazdaság felzárkózásához évi 3-4 százalékos növekedésre lenne szükség. Hangsúlyozta, hogy az átmeneti kormányzati intézkedések nem fenntarthatóak. Ha a gazdasági szereplők iránt nagyobb lenne a bizalom, és a döntéseket szakértői egyeztetésekkel készítenék elő, azok a jelenleginél pozitívabb visszhangot váltanának ki és talán nagyobb eredménnyel is járnának. A következő felszólaló, Chikán Attila, a Corvinus Egyetem tanára, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint a mostani kormány óriási kockázatot vállal azzal, hogy mindent a külgazdasági növekedésre alapoz. A strukturális reformok végrehajtásának jók a társadalmi és pénzügyi feltételei, de ha nem végzik el elég gyorsan a szükséges átalakításokat, akkor megkérdőjeleződnek az eddigi intézkedések. A bizalom kül- és belföldön egyaránt véges - figyelmeztetett. A kormány eddigi intézkedései a jogbiztonság sérelmével jártak, kérdés, hogy a cél szentesítheti-e az eszközt? Az avantgarde megoldásoknak gyorsan kell látni az eredményeit, és szerinte ez nem jelent éveket a kormány számára.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató munkatársa szerint viszont tele van buktatókkal a pálya . Az egyes ágazatok idei növekedését alapvetően a külső körülmények hozták, a vállalkozók számára valójában ez kiszámíthatatlan gazdasági környezetet jelent. A világgazdaság kedvező jelei nem elegendőek - mondta, majd kijelentette: szerinte nem kellően hiteles a Nemzetgazdasági Minisztérium növekedésre alapozó középtávú prognózisa. A hiánycélt ugyan teljesíthetőnek tartja, de a minőségi, szerkezeti gondokat nem oldották meg, további kamatemelések várhatók, és a gazdaság szereplőinek előbb-utóbb elfogy a kormány iránti bizalma.

Török Ádám, a Költségvetési Tanács egyik tagja hozzászólásában egyebek közt szintén a pénzügyi stabilitás fontosságára utalt, de rámutatott, hogy ezzel nem egyeztethetőek össze a kormány versenyképességet növelő intézkedései. Szintén hangsúlyozta, hogy a növekedésorientált gazdaságpolitika jelentős kockázatokkal jár.