Gazdaság

2011.06.23. 11:50

ÁSZ: a helyi önkormányzatoknál legmagasabb a korrupciós kockázat

A helyi önkormányzatoknál a legmagasabbak az eredendő - vagyis a jogállásból és a feladatkörökből adódó - korrupciós kockázatok - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idei, úgynevezett integritás jelentése, amelyet európai uniós támogatással először készített el a szervezet a költségvetési szervek működésében rejlő korrupciós kockázatokról.

Vas Népe

Sántha György, az ÁSZ osztályvezetője, egyben a projekt vezetője az eredményeket ismertető csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a visszaérkezett eredmények alapján nullától százig terjedő skálán sorolták be az intézményeket a korrupciós kockázatok szempontjából. Az eredendő kockázatok mellett vizsgálták a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezőket, valamint a szervezeti kontrollok hiányából származó veszélytényezőket is.
   
Az eredendő kockázatoknál a helyi önkormányzatok kapták a legmagasabb pontszámot (66 pont), majd a független államhatalmi szervek következnek 45, azután pedig a rend-és honvédelmi, és a területi igazgatási szervek következnek 43-43 ponttal - ismertette a projektvezető.
   
Az ÁSZ a Magyarországon működő több mint 14.000 költségvetési szerv közül arányosan rétegzett mintavétellel választott ki 4.111 intézményt, amelyektől csaknem 1.100 kitöltött kérdőív érkezett vissza, az adatszolgáltatás önkéntes volt - mondta el Sántha György.
   
Pulay Gyula, az ÁSZ Kutató Intézetének (ÁSZKut) igazgatója elmondta: 2017-ig éves gyakorisággal  elkészítik a korrupciós kockázati felmérést, amelynek módszertanát is továbbfejlesztik idén októberig.
   
Sántha György beszélt arról is, hogy a projekt keretében korrupciós térképet is készítettek, amely az integritas.asz.hu honlapon érhető el.
   
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy lényeges különbségek nem területi szinten vannak, hanem inkább az egyes intézménytípusok között.
   
Hozzátette: a visszaküldött adatlapok összességében 2.238 milliárd forint törvény szerinti költségvetési kiadást (ez 38 százalékos arány az összes kiadásban), és több mint 208 ezres személyi állományt képviselnek (ez 36 százaléka az adatközléssel érintett szervek személyi állományának).
   
Sántha György hangsúlyozta: a magas eredendő korrupciós érték nem növeli feltétlenül az össz-korrupciós kockázatot az egyes intézményeknél, mert egy feszes és jól működő kontrollrendszerrel jól "karban lehet tartani" a korrupciót.
   
A korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezőket - például az európai uniós (EU-s) támogatások felhasználását, a vagyongazdálkodást és a közbeszerzéseket - vizsgálva az ÁSZ megállapítása szerint a felsőoktatás áll az első helyen 51 ponttal, második helyen a kormányzati szervek találhatók 35, a harmadikon pedig az egészségügyi intézmények 32 ponttal - ismertette az osztályvezető. Az eredendően legtöbb korrupciós kockázatot rejtő önkormányzatoknál ugyanakkor csak 24 pontos ez az index - fűzte hozzá. A legkevesebb korrupciós kockázatot növelő tényező a bölcsődéknél, óvodáknál, valamint az általános iskoláknál, illetve a sport- és szabadidős intézményeknél van az ÁSZ felmérése szerint.
   
Az eredményekből kiderül, hogy a válaszadó intézmények közül a kormányzati szervek 39 százalékát marasztalta el jogerősen közbeszerzési ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy bíróság az utóbbi három évben - mondta Sántha György. Hozzáfűzte: a felsőoktatási intézményeknél 37, az egészségügyieknél pedig 21 százalék ugyanez az arány.
   
Az EU-s támogatások vizsgálatánál kiderült, hogy a legtöbb - átlagosan 4,1 milliárd forint - uniós forrást a felsőoktatási intézmények nyertek el, ezeket követik a kormányzati szervek 2,4 milliárd forintos támogatási összeggel, majd a területi igazgatási szervek átlagosan 1,3 milliárd forinttal.
   
Az ÁSZ szerint a harmadik fő veszélycsoportot a korrupció szempontjából a szervezeti ellenőrzés hiányából fakadó tényezők jelentik. Itt a sport- és szabadidős intézmények, valamint a bölcsődék, óvodák vezetik a kockázati listát, 40, illetve 39 ponttal.

 

OLDALTÖRÉS: Az ÁSZ-sajtóanyaga: térképen a korrupciós kockázatok

Az ÁSZ-sajtóanyaga: térképen a korrupciós kockázatok

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Európai Unió támogatásával megvalósuló Integritás Projekt keretében feltérképezte a költségvetési szférában működő több mint 1000 intézmény korrupciós kockázatait. Az adatok a mai naptól nyilvánosak az Integritás Portálon (http://integritas.asz.hu/" target="_blank"" target="_blank"" target="_blank"). A hét évig tartó, évente ismétlődő kérdőíves kutatás keretében 2011. február 8. és március 31. között első alkalommal került sor a hazai költségvetési szervek jelentős részének felmérésére. Az elektronikusan feldolgozott, majd – térinformatikai eszközökkel – internetes térképi felületen megjelenített veszélyeztetettségi indexek segítségével összehasonlíthatóvá váltak a közszférára jellemző intézményi korrupciós kockázatok. Az első adatfelvétel tapasztalatai azt mutatják, hogy a megkérdezett intézmények fontosnak tartják a hivatali korrupció visszaszorítását, nyitottak a korrupciós kockázatok kezelését célzó újabb módszertani megközelítések elsajátítására és az integritás szemlélet befogadására.

Az ÁSZ-sajtóanyaga: térképen a korrupciós kockázatok

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Európai Unió támogatásával megvalósuló Integritás Projekt keretében feltérképezte a költségvetési szférában működő több mint 1000 intézmény korrupciós kockázatait. Az adatok a mai naptól nyilvánosak az Integritás Portálon (http://integritas.asz.hu/" target="_blank"" target="_blank"" target="_blank"). A hét évig tartó, évente ismétlődő kérdőíves kutatás keretében 2011. február 8. és március 31. között első alkalommal került sor a hazai költségvetési szervek jelentős részének felmérésére. Az elektronikusan feldolgozott, majd – térinformatikai eszközökkel – internetes térképi felületen megjelenített veszélyeztetettségi indexek segítségével összehasonlíthatóvá váltak a közszférára jellemző intézményi korrupciós kockázatok. Az első adatfelvétel tapasztalatai azt mutatják, hogy a megkérdezett intézmények fontosnak tartják a hivatali korrupció visszaszorítását, nyitottak a korrupciós kockázatok kezelését célzó újabb módszertani megközelítések elsajátítására és az integritás szemlélet befogadására.

Az ÁSZ-sajtóanyaga: térképen a korrupciós kockázatok

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Európai Unió támogatásával megvalósuló Integritás Projekt keretében feltérképezte a költségvetési szférában működő több mint 1000 intézmény korrupciós kockázatait. Az adatok a mai naptól nyilvánosak az Integritás Portálon (http://integritas.asz.hu/" target="_blank"" target="_blank"" target="_blank"). A hét évig tartó, évente ismétlődő kérdőíves kutatás keretében 2011. február 8. és március 31. között első alkalommal került sor a hazai költségvetési szervek jelentős részének felmérésére. Az elektronikusan feldolgozott, majd – térinformatikai eszközökkel – internetes térképi felületen megjelenített veszélyeztetettségi indexek segítségével összehasonlíthatóvá váltak a közszférára jellemző intézményi korrupciós kockázatok. Az első adatfelvétel tapasztalatai azt mutatják, hogy a megkérdezett intézmények fontosnak tartják a hivatali korrupció visszaszorítását, nyitottak a korrupciós kockázatok kezelését célzó újabb módszertani megközelítések elsajátítására és az integritás szemlélet befogadására.

Az ÁSZ a Magyarországon működő 14.409 költségvetési szerv közül arányosan rétegzett mintavétellel választott ki 4.111 intézményt. Az első adatfelvétel során összesen 1.095 kitöltött kérdőív érkezett a projekt keretében kifejlesztett elektronikus adatfelvevő-, feldolgozó és térképi megjelenítő rendszerbe. Az adatok feldolgozása és az eredmények térképi megjelenítése segít a közszférára jellemző feladatköri és működési kockázatok beazonosításában. Az Integritás Projekt a közvélemény számára teljesen új, a közigazgatás és a politika számára pedig részben ismeretlen fogalmat (integritás) és működési módot kíván bevezetni a köztudatba. A cél, hogy az ÁSZ által kezdeményezett fejlesztés a korrupciós kockázati adatok megjelenítésén túl társadalmi szintű „tudatformálást" is megalapozzon.

A 2011. évi felmérés során először alkalmazott, 155 kérdésből álló Integritás Kérdőív olyan szervezeti működési és szabályozási területekre kérdezett rá, melyek befolyásolják az intézmény integritását, azaz a következetes és fedhetetlen szervezeti működést, etikus munkakörnyezetet, tiszta és átlátható belső folyamatokat. Ugyancsak fontos visszajelzésre adnak lehetőséget azok a kérdéscsoportok, melyek a szervezetek vagyongazdálkodására, az EU támogatások felhasználására és a közpénzek kezelésére adnak választ. A felmérés intézmények szintjén tényszerű és ellenőrizhető válaszok alapján számolja a költségvetési szervek korrupciós veszélyeztetettségi jellemzőit. Erre – a véleményeket, attitűdöket és szubjektív percepciókat mérő korábbi kutatásokkal szemben – Magyarországon eddig még nem volt példa.  
Az 1.095 választ beküldő intézmény 26%-os adatszolgáltatási arányt jelent az első évben. Ez az arányszám ugyanakkor 38% az adatot szolgáltató intézmények által kezelt költségvetési források összegét tekintve (2.238 Mrd Ft), illetve 36% a célcsoport összesített személyi állományát figyelembe véve (208.067 fő). Az első országos adatfelvétel során a helyi önkormányzatok, valamint a célcsoporton belüli nagyobb intézmények – mint például a kormányzati szervek (65%), a területi igazgatási szervek (50%), vagy rend- és honvédelmi szervek (46%) – voltak aktívabbak.

Az egyes kérdéscsoportok 30-40 olyan rizikófaktort mérnek, amelyek esetében a válaszok fontos információkat közölnek a az egyes intézmények egyedi veszélyeztetettségi jellemzőiről. Az eredmények három kiemelt index segítségével jól szemléltethetők, amelyek mértéke és egymáshoz való viszonya – egyfajta ujjlenyomatként – a választ adó intézményekre jellemzően, egyedi módon mutatja be a korrupciós kockázatokat:

- Az első a szervezetek jogállásától és feladatköreitől függő eredendő veszélyeztetettségi tényezőket (EVT) teszi mérhetővé. Ezt olyan tényezők határozzák meg, amelyek alakítása az alapítószerv jogalkotási hatáskörébe tartozik. Így például a hatósági jogalkalmazás, a (jogi) szabályozás, vagy a különféle (oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális) közszolgáltatások nyújtása. A résztvevő intézmények válaszai alapján jogállásukat és feladatkörüket tekintve a helyi önkormányzatok korrupciós szempontból kimagaslóan veszélyeztetettek Magyarországon.


- A második index az egyes intézmények napi működésétől függő – az eredendő korrupciós veszélyeztetettséget növelő – tényezőket (KVNT) jeleníti meg. Ez leképezi a költségvetési szervek jogi/intézményi környezetének jellemzőit, működésük kiszámíthatóságát, stabilitását, továbbá az intézmények működtetése során jelentkező – alapvetően a mindenkori menedzsment döntéseitől befolyásolt – olyan változó tényezőket, mint a stratégiai célok meghatározása, a szervezeti struktúra és kultúra alakítása, valamint a személyi és költségvetési erőforrásokkal, illetve a közbeszerzésekkel való gazdálkodás. E mutató tekintetében a felsőoktatási intézmények vezetik a sort, majd a kormányzati szervek következnek, míg harmadik helyen a független államhatalmi szervek találhatók.

- A harmadik a kontrollok hiányából adódó korrupciós veszélyeztetettséget (KHKT) számszerűsíti, amely esetben azt szükséges megvizsgálni, hogy az adott szervezetnél léteznek-e intézményesült kontrollok, illetőleg, hogy ezek ténylegesen működnek-e, betöltik-e rendeltetésüket. Itt olyan további faktorok mérhetők, mint a szervezet belső szabályozása, a külső és belső ellenőrzés, valamint az egyéb integritás kontrollok: etikai követelmények meghatározása, összeférhetetlenségi helyzetek kezelése, a bejelentések, panaszok kezelése, rendszeres kockázatelemzés és tudatos stratégiai menedzsment. E mutató vonatkozásában a sorrendet azok a közszolgáltatást nyújtó intézmények vezetik, amelyekre nem jellemző a közhatalmi döntésekhez kapcsolódó bonyolult jogi garanciális rendszerek kiépültsége, ebből következően a fejlett adminisztrációs rendszerek működtetése. Ilyenek a sport és szabadidős intézmények, a bölcsődék és óvodák, valamint a kulturális intézmények és általános iskolák.

Megállapítható, hogy a 2011. évi felmérésben résztvevő 1.095 intézmény kérdőíves eredményei alapján lényeges különbségek nem területi (regionális, megyei, illetve kistérségi) szinten mutatkoznak: az eredményeket elsősorban intézmények szintjén, egyedileg kell vizsgálni, illetőleg intézmény-csoportonként célszerű egymással összehasonlítani.

Az első felmérést követően immár rendelkezésre állnak azok a bázisadatok, amelyek viszonyítási alapot jelentenek a következő évi adatfelvételekhez, illetőleg lehetőséget biztosítanak a jövőbeli változások és más trendszerű folyamatok tárgyszerű megítéléséhez. A kutatási adatbázis támpontot jelenthet a korrupció-ellenes szakpolitikák kidolgozásához, valamint a szükséges állami beavatkozások helyének és módjának meghatározásához. E téren fontos megállapítás, hogy jelenleg a költségvetési szervek túlnyomó része előtt még nem világos, illetve nem egységesen értelmezett az integritás alapú szervezeti működés követelménye, melynek meghatározása a jogalkotók fontos feladata lesz a továbbiakban.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy több mint 1.000 intézmény vezetése ítélte fontosnak az ÁSZ Integritás Kérdőívének önkéntes kitöltését. Egy hét évig tartó folyamat elején járunk, és elégedettek vagyunk a közszféra intézményeinek eddigi aktivitásával. Álláspontunk szerint az eredmény korrekten tükrözi a hazai közszférára jellemző állapotokat. Fontos további lépésnek tekintjük, hogy az intézmények vezetőiben kialakuljon az integritás alapú szervezeti működés iránti elkötelezettség, illetve hogy merjenek jó példákkal elől járni. Ezt követően fontos, hogy meghatározzák azokat az értékeket és elveket, amelyeket a napi működésük során azután következetesen érvényesítenek. Bízunk abban, hogy a „jó példa ragadós”, ilyen módon tovább szélesedhet a felmérésben résztvevő költségvetési szervek köre a következő évek adatfelvételei alkalmával.” – nyilatkozta dr. Sántha György, a Projektiroda vezetője.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!