2011.11.03. 09:45
Járai az előző kormányok és a PSZÁF felelősségét firtatja
Járai Zsigmond szerint az előző kormányok és az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) gyakorlatilag semmit nem tett azért, hogy megakadályozza a lakosság deviza-eladósodásának növekedését, a jegybanknak ehhez alig volt eszköze.
A volt jegybankelnök az Országgyűlés 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának csütörtöki ülésén azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzetközi Valutalap (IMF) és más nemzetközi szervezetek folyamatosan figyelmeztetéseket küldtek a problémáról a hivatalban lévő kormányoknak.
Járai Zsigmond kiemelte, 2004 körül kezdett a devizában való eladósodás nagyobb mértéket ölteni, ez mára komoly gazdasági és társadalmi problémává vált - veszélyezteti a magyar gazdaság pénzügyi stabilitását. A problémához hozzájárult egyebek mellett az Orbán-kormány által elindított kedvezményes lakáshitel-támogatási rendszer megszüntetése, és alapvetően az, hogy 2002 után Magyarország rossz gazdaságpolitikát folytatott, amely miatt az euró bevezetése egyre kitolódott, de hozzáadódott a bankok nyereségérdekeltsége is.
Szerinte a kormányzati, pénzügyminisztériumi tisztségviselők vagy intellektuálisan nem értették a helyzetet, esetleg érdekeltségük miatt nem akarták érteni. A lakosság devizaadósságának gyors növekedése egy százalékponttal nagyobb GDP-növekedést eredményezett 2005-2006-ban.
OLDALTÖRÉS: Simor: a jegybank igyekezett elérni a devizahitelezés korlátozását
Simor: a jegybank igyekezett elérni a devizahitelezés korlátozását
Simor: a jegybank igyekezett elérni a devizahitelezés korlátozását
Simor: a jegybank igyekezett elérni a devizahitelezés korlátozását
Simor András szerint 2007 tavaszi hivatalba lépése óta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számos, a számára rendelkezésre álló eszközzel - figyelemfelhívással, javaslattétellel - igyekezett elérni a devizahitelezés korlátozását.
A jegybankelnök a 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló országgyűlési albizottság csütörtöki ülésén kifejtette: a magyar jegybanknak nincsenek szabályozási eszközei, ilyenek csak a kormánynak és az Országgyűlésnek vannak.
Leszögezte: nem ért egyet az előtte szóló Járai Zsigmond volt jegybankelnökkel, mert az igaz, hogy 2010 júniusára lényegében megszűnt a devizahitelezés Magyarországon, de az nem az Orbán-kormánynak volt köszönhető. Ennek kapcsán kiemelte: az általa vezetett jegybank számos kezdeményezéssel élt, majd végül az MNB által a kabinet számára készített szabályozási javaslat nyomán 2009-ben megszületett egy kormányrendelet, amely 2010-ben két lépcsőben lépett hatályba.
Simor András beszélt arról is, hogy a kelet-európai országokban pusztán szabályozási eszközökkel nem tudták megállítani, legfeljebb csökkenteni a devizahitelek állományát.
Kiemelte: csupán azokban az országokban volt alacsony a devizahitelezés mértéke, ahol az alacsony inflációhoz alacsony kamatok társultak, Magyarországon azonban a költségvetés túlterjeszkedett, emiatt a forintkamatok magasak voltak, és az alacsony kamataik miatt voltak népszerűek a devizakölcsönök.
