Gazdaság

2011.12.09. 17:19

EU-csúcs - Orbán: nem ülünk egy csónakba a britekkel

Új kormányközi szerződést készít az euróövezet 17 országa a költségvetési fegyelem szigorításának érdekében, és ebben Nagy-Britannia kivételével a zónán kívüli európai uniós tagállamok is készek részt venni, ha nemzeti törvénykezésük felhatalmazza őket rá.

MTI

Erről született döntés az EU-tagországok állam- és kormányfőinek péntek délután befejeződött, közel húszórás (és csaknem "non-stop") brüsszeli találkozóján, amelyet éles feszültség és kemény viták jellemeztek.

Mint Orbán Viktor miniszterelnök egyértelművé tette, Magyarország is azok közé az országok közé tartozik, ahol szükség van a parlament bevonására.

"A nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben a kormány parlamenti felhatalmazás nélkül nem járhat el" - hangsúlyozta a kormányfő a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján. Márpedig az euróövezet válságának megoldását célzó szerződés a tervek szerint olyan, a szuverenitást súlyosan érintő pontokat tartalmaz, amelyekről az Országgyűlésnek kell döntenie - tette hozzá.

A szerződésben szerepeltetni szándékozott intézkedések szerint az euróövezeti tagállamokban a bruttó össztermékhez (GDP) képest 3 százalékot meghaladó államháztartási deficit automatikus szankciókat von maga után, kivéve ha a kormányok minősített többséggel ezzel ellentétesen döntenek. A tagállamok az életbe lépés után törvényi szabályozással is vállalják majd a kiegyensúlyozott költségvetést, továbbá elkötelezik magukat a belső államadósság megfékezése mellett. Eljárást dolgoznak ki az állampapír-kibocsátási tervek előzetes egyeztetésére.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányközi szerződés tartalmát illetően egyelőre jó néhány kérdés tisztázatlan. Ezek közül a legfontosabbként azt emelte, ki, hogy nem tudni, a csatlakozó nem eurózónabeli országok tekintetében a szoros és szigorú pénzügyi korlátok, illetve kötelezettségek már a csatlakozás pillanatától fogva érvényesek lesznek-e, vagy pedig csak akkortól, amikor majd belépnek az eurózónába is. Szerinte ezeket a kérdéseket azért kell megvitatni a magyar parlamentben, mert "egy országot nem lehet tisztázatlan körülményű diplomáciai kalandokba belevinni".

A találkozón némi félreértést okozott, hogy Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke péntek hajnalban még az euróövezeten kívül csak hat országról tett említést a szerződést támogatók között, és hasonló megfogalmazás szerepelt az akkor kiadott közös nyilatkozatban is. Ráadásul a különböző közléseket sokan úgy értelmezték, hogy Nagy-Britannia mellett Magyarország is a kimaradás mellett döntött. Komoly diplomáciai erőfeszítésekre volt szükség ahhoz, hogy sikerüljön elmagyarázni a helyes és érvényes magyar álláspontot.

"Bulgária, Csehország, Dánia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Svédország állam- vagy kormányfői jelezték annak lehetőségét, hogy részt vesznek ebben a folyamatban, miután konzultáltak parlamentjeikkel, ahol ez szükséges" - áll a délután kiadott, immár felülvizsgált közös nyilatkozatban.

Orbán Viktor a találkozó után külön hangoztatta, hogy "Magyarország és Nagy-Britannia sohasem fog egy csónakban ülni". Felhívta a figyelmet arra, hogy Nagy-Britannia később sem kívánja bevezetni az eurót, míg Magyarország szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt megteszi, amint a feltételek lehetővé teszik.

Brit kollégája, David Cameron az ülés után arról beszélt: Nagy-Britannia azért sem csatlakozik az uniós pénzügyi fegyelem szigorítását célzó új szabályozáshoz, mert az abban foglalt előírások jelentős része "más országokra vonatkozik". Véleménye szerint a csatlakozás "még több bürokráciát, még több jogi bonyodalmat jelentett volna, valamint egy sor új szabályozást, amelyek zöme más európai országoknak szól".

A meghatározó euróövezeti országok kormányfői és az uniós intézmények vezetői az adósságválság kezelésére alkalmasnak, a piaci bizalom visszanyerése szempontjából reményt keltőnek minősítették a mostani döntéseket. Közlésük szerint az új szerződés szövege három hónapon belül elkészülhet.

Az évzáró brüsszeli EU-csúcstalálkozón írták alá Horvátország EU-csatlakozási szerződését, amelynek tárgyalását fél évvel korábban, magyar uniós elnökség alatt sikerült lezárni. Az ország 2013 júliusától válik az EU 28. teljes jogú tagállamává, ha a ratifikációs folyamat fennakadás nélkül lezajlik a jelenlegi tagországokban.

Döntöttek a kormányfők arról is, hogy legkésőbb márciusban Szerbia hivatalos EU-tagjelöltté válhat, Montenegró esetében pedig júniusra a csatlakozási tárgyalások megnyitását helyezték kilátásba.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban külön hangsúlyozta, hogy a gazdasági-pénzügyi válság miatt nem szabad feladni az EU-bővítés folytatását. Megerősítette, hogy azt tartotta volna helyesnek, ha a Szerbiával kapcsolatos döntés már a mostani csúcstalálkozón megszületik.

 

 

 

 

OLDALTÖRÉS: Ellenzéki pártreagálások

 

 

 

A Jobbik elutasítja, a többi ellenzéki párt támogatná a megállapodást

Az MSZP, az LMP és a DK is az uniós kormányközi szerződés támogatására szólította fel a kormányt, ellenzéki pártként egyedül a Jobbik utasítja el ezt a megállapodást - derült ki a pártok pénteki reakcióiból.


Az MSZP megdöbbentőnek és érthetetlennek tartja, hogy Orbán Viktor először határozott nemet mondott a kormányközi szerződésre - mondta pénteken sajtótájékoztatón Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke szerint előrelépés, hogy a miniszterelnök "visszakozott, megváltoztatta álláspontját", és a parlamentre bízná a döntést, de hangsúlyozta, hogy az országgyűlési többség az elmúlt másfél évben mindig a kormányfő akaratának megfelelően szavazott. Mesterházy Attila úgy fogalmazott: "az önfejűségnek és a hülyeségnek is van határa", ezért üdvözlik, hogy a csütörtök esti határozott kormányzati elutasításból péntek reggelre "egy talán lett".

Az MSZP elnök-frakcióvezetője elmondta: az MSZP támogatja, hogy Magyarország csatlakozzon az új kormányközi szerződéshez, ennek elmulasztása szerinte őrültség lenne. Ezt egyebek mellett azzal is indokolta, hogy a magyar gazdaság erősen függ Németországtól - amely a megállapodás egyik kezdeményezője -, illetve hogy az országnak az Európai Unióval is meg kell állapodnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokkal egy időben.

A Jobbik ezzel szemben elutasítja az Európai Uniós kormányközi szerződést - jelentette ki Volner János pénteken. Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerint a magyar kormány csütörtök este azért hezitált a csatlakozással, mert "a kormány belátta, hogy képtelen lesz az adósságcsökkenésre, gazdasági konszolidációra vonatkozó terveit teljesíteni". A Jobbik szerint attól függ a végleges magyar álláspont, hogy az "EU mennyire ijeszt rá Magyarországra" és lesz-e más erős tagállam, amely elutasítja a csatlakozást - jelentette ki Volner János, aki szerint ugyanakkor adott esetben Magyarország nélkül is létre fog jönni a megállapodás.

Az LMP szerint a brüsszeli uniós csúcstalálkozón történtek azt bizonyítják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök éppen annyira felkészületlen, mint kormányának miniszterei. Az ellenzéki párt parlamenti vitanapot követel a témában. Scheiring Gábor országgyűlési képviselő, az LMP gazdasági kabinetjének vezetője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a délelőtti brüsszeli "bohózat" nemcsak a kormány alkalmatlanságát mutatja, hanem egy egész országból csinált bohócot az EU előtt.

Az LMP szerint arra lett volna szükség, hogy Orbán Viktor egyértelmű elköteleződést mutasson az új európai együttműködés mellett, azzal, hogy a végső szót a magyar parlament mondja ki - közölte Scheiring Gábor, hozzátéve: ezért követelik, hogy a lehető leghamarabb hívjon össze a kabinet országgyűlési vitanapot, ahol meg tudják tárgyalni a kérdést.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke úgy reagált: Orbán Viktor az elmúlt órákban tett ellentmondásos nyilatkozataival és bizonytalan álláspontjával összezavarta a világot, az Európai Uniót, Magyarországot és talán ő maga is összezavarodott.

Az ellenzéki politikus szerint ezzel a kormányfő történelmi hibát követett el, gyengítette, eltávolította az Európai Unió centrumától, így végső soron az elmúlt húsz év legkártékonyabb külpolitikai döntését meghozva "az unióból való kiiratkozás szélére sodorta" Magyarországot.

A döntés rövidtávú kockázataként említette, hogy a kormánynak az Európai Unióval is meg kell állapodnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokkal egy időben. "Azzal, hogy most Orbán Viktor szembement az unió többségének közös, az uniót megerősíteni szándékozó (...) döntésével, végtelenül megnehezítette önmaga és országa sorsát is. Nem nehéz elképzelni, mi lesz az unió viszonya Magyarországhoz, amikor segítséget kérünk" - fogalmazott. A DK elnöke hangsúlyozta: mivel a szerződéshez csatlakozást úgyis a parlamentnek kell jóváhagynia, a kormánynak lehetősége lett volna, hogy előzetesen világos - támogató - álláspontot képviseljen ebben az ügyben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!