Rugalmas foglalkoztás - Hatályba lépett az új Munka Törvénykönyve

Újdonság, hogy a munkaszerződésben már nem lesz kötelező megjelölni a munkavégzés helyét, így a szerződésben csak a munkavállaló alapbérét és munkakörét kell rögzíteni. A munkavállaló a jövőben nem folytathat olyan magatartást, amely a munkáltató helytelen megítéléséhez vezet, és ebben a körben a véleménynyilvánítási szabadság is korlátozható. Újdonság, hogy a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz. Az előző kódexben nem szerepelt, de az új törvénykönyv intézményesíti a hálapénzt azzal, hogy a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el.

A védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik, hogy miközben a védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Teljesen új elem a törvénykönyvben az úgynevezett munkavállalói biztosíték. E szerint a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki „munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít”, a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.

Az új munka törvénykönyve bevezet több rugalmas munkaviszonytípust, így a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakörmegosztást, valamint a többmunkáltatós munkaviszonyt.

Orbán Viktor miniszterelnök hallgat egy felszólalót az új Munka Törvénykönyvével (Mt.) kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló javaslatcsomag záróvitájában a Házban (Fotó: Kovács Attila, MTI)

A minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkásminimálbér) összegét és hatályát – a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően – a kormány állapítja meg. Újdonság az is, hogy a kabinet a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg.

Mostantól csak a több műszakos munkarendben, illetve a készenléti munkarendben foglalkoztatottaknak jár a vasárnapi pótlék (változatlanul az alapbér fele), míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap.

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hathavi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke.

Az átlagkereset intézménye nem szerepel az új Mt.-ben, helyette a „távolléti díjat” vezették be, amelybe azonban nem minden bérelem tartozik bele.

A törvényalkotók az új jogszabályban bevezetik a kötetlen munkarendet, amely akkor alkalmazható, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – írásban átengedi a munkavállalónak.

Kevesebb idő jár a szakszervezeteknek

A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti feladatainak ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. Korábban a kedvezmény mértéke minden 3 tag után 2 óra volt, vagyis tagonként 40 perc; ez most 30 percre csökken, ezenkívül megszűnik a szakszervezeti kifogás jogintézménye. A július elsejével életbe lépett új munka törvénykönyve az 1992-es szabályozást írta felül.