Kamara és szakképzés

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési közjogi feladatait a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kötött támogatási szerződés határozza meg – áll Kovács Vince elnök beszámolójában. A szerződés részletesen tartalmazza a támogatás célját, a területi kamarák feladatait, a pénzügyi felhasználás feltételeit, a beszámolási kötelezettséget és az ellenőrzés módját.

A jövő kirakatrendezői gyakorlaton. Szakmunkásokra ugyanolyan szükség van, mint diplomásokra. Fotó: Archív

A kamara tanácsadói hálózatot pálya-orientációs szaktanácsadást működtet, ellenőrzi a gyakorlati képzőhelyeket, vizsgabizottsági elnököket és tagokat delegál, szervezi a gyakorlati szintvizsgákat, megszervezi az országos szakmai tanulmányi versenyek írásbeli fordulóit, koordinálja a megyei fejlesztési és képzési bizottság feladatait.

A kamara a szakképzéssel kapcsolatos feladatait a magyar szakképzési rendszer újjáépítésének szolgálatába állította – hangsúlyozza az anyag. A sikeres megvalósítás érdekében valamennyi szakképzésben érintett szereplőt összefogja, segítséget megadva tisztázza a feladatköröket. A kamara évente végez kérdőíves felmérést, javasalatot tesz a hiány-szakképesítésekre. A megyei fejlesztési és képzési bizottságnak törvényi kötelezettsége a középtávra szóló szakképzés-fejlesztési koncepció elkészítése, és feladata, hogy olyan perspektívát vázoljon fel a szakképzés vonatkozásában, amely kielégíti a társadalmi és gazdasági elvárásokat, igényeket. A koncepció hatálya kiterjed a Vas megye területén bejegyzett, illetve ott szakképzési tevékenységet folytató intézményekre, továbbá a velük kapcsolatban álló intézményekre, állami, önkormányzati, érdekvédelmi szervezetekre, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamarára, vállalkozásokra és civil szervezetekre.

A koncepció tartalmazza a megyére vonatkozó munkaerő-piaci helyzetet, a szakképzésben érintett közigazgatási intézmények feladatait, a megye szakképzési intézményrendszerét és oktatási adatait, az MFKB döntéseit és azok érvényesülését, a szakképzés és a területfejlesztés kapcsolatát, az esélyegyenlőség biztosítását.

Ezek figyelembevételével olyan szakképzési struktúrát és rendszert kell alkotni, amely kiváló szakemberekkel segíti a gazdaság versenyképességének növelését, és a jövőt formáló szerepe is van. Az adatokból látszik, hogy gondolkodás és szemléletformálásravan szükség, el kell hitetni és meg kell értetni a társadalommal, hogy a jól képzett szakemberre ugyanolyan szüksége van a társadalomnak, mint a diplomásokra. Vissza kell állítani a munka becsületét, a szakmunkás erkölcsi és anyagi elismertségét.

A kamara célja, hogy kijelölje az utat, reális jövőképet vázoljon fel, olyan fejlesztési irányt jelöljön meg, amely a források leghatékonyabb felhasználásával optimális kimenetet biztosít.

A koncepció készítésének folyamata arra is jó volt, hogy összefogja azokat a fontos intézményeket és szereplőket, amelyek színvonalas tevékenysége elengedhetetlenül szükséges a korszerű szakképzéshez.

A szakképzés-fejlesztési koncepció rövid- és középtávon a megye gazdasági versenyképességét erősítő szakképző rendszer működtetését helyezi a középpontba – hangsúlyozta az elnök. Ezen jövőkép megvalósítása érdekében célja a megye szakképzési rendszerének a gazdaság igényeihez igazodó összehangolása, a duális szakképzési rendszer minél szélesebb körben történő bevezetése, erősítése, a minőségi szakképzési rendszer feltételeinek megteremtése és erősítése, a hiteles pályakövetési rendszer kialakítása.