A gyilkos gáz, a szén-monoxid

A szén-monoxid fűtőanyagok vagy üzemanyagok égése során keletkezik. Mérgezés leggyakrabban a nem megfelelően szellőző kályhák, kazánok használatakor, vagy nagy mennyiségben felszaporodó kipufogógázban fordul elő. Gyakori, hogy eldugult vagy rosszul vezető kémények, rossz tömítésű kazáncsövek okozzák a problémát. A fusimunka, a szakértelem hiánya és az elhanyagolt fűtőberendezések nagyon súlyos, akár életveszélyes következményekkel is járhatnak.

A szén-monoxid színtelen, szagtalan, ízetlen gáz, így nagyon nehéz azonnal felismerni. A legnagyobb probléma az, hogy szénmonoxid-érzékelő nélkül gyakorlatilag észrevehetetlen, általában csak a rosszullét vagy hányinger figyelmeztet jelenlétére.

Milyen panaszok, tünetek esetén gyanakodjunk CO mérgezésre?

A tünetek sajnos nem specifikusak, sok más betegség is okoz hasonló panaszokat. Ezért is gyakori, hogy a beteg nem gondol a mérgezésre, más, kisebb problémára például influenzára gyanakszik. A szén-monoxid légtérbe került koncentrációjától függően a tüneteknek és panaszoknak három szakaszát különböztethetjük meg:

Az első :fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, főként az alsó végtagokon jelentkező gyengeség, bénulás. A második szakaszban jelentkezhetnek görcsrohamok, rángatózás, szívritmuszavarok, alacsony vérnyomás, hányás.A végső szakszban eszméletlenség, petyhüdt izomzat, légzésbénulás, akár halál is bekövetkezhet.

Legfontosabb feladat a megelőzés: a kémények, kazánok, kályhák szakszerű beszerelésével, ellenőrzésével általában elkerülhető lenne a mérgezés. A kazánhelyiség szellőztetését és a kémények műszaki állapotát a szakhatóság folyamatosan ellenőrzi. A lakásunkat rendszeresen szellőztetni kell, mert így az esetleg alacsony koncentrációjú szénmonoxid nem tud felgyűlni.

Tavaly december eleje óta már nem minden gyártmányú szénmonoxid-érzékelőt fogadnak el hitelesnek a magyar hatóságok

A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete néhány éve így tájékoztatott: Budapesten 44 ezer veszélyes kémény van, ezekből 23 ezer bármikor szénmonoxid-mérgezést okozhat, és majdnem százezer budapestit veszélyeztetnek. Országosan százezer is lehet a veszélyes kémények száma.

Ne működtessünk benzines motort, autót zárt térben! Rendkívül veszélyes főleg ilyenkor télen járó motorral parkoló személygépkocsiban éjszakázni. Ha már elkerülhetetlen a gépkocsiban veszteglés, akkor gondoskodni kell az utastér szellőztetéséről. Sajnos viszonylag sok tragédia történt már járó motorral veszteglő autó utasterében elalvó személyekkel. Még szén-monoxidmérgezés nélkül is elhasználódik a levegő a zárt utastérben.

Viszonylag olcsón beszerezhetőek szén-monoxidérzékelő készülékek, melyek kritikus értéket meghaladó szint felett éles hangjelzéssel figyelmeztetnek a bajra. Mindenkinek ajánlható beszerzése, főként, ha korszerűtlen kazánt, kályhát működtetnek. A szén-monoxidjelző berendezést a tüzelőberendezés helyiségében fejmagasságban célszerű elhelyezni, minél távolabb a párakibocsátási pontoktól (pl. zuhanyfülke). Elsősorban a szén-monoxidjelzőhöz mellékelt használati utasítás szerint járjunk el. Október óta kötelező szén-monoxidérzékelőt használni azokban a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kórházakban és bentlakásos intézményekben (idősotthonokban, rehabilitációs intézményekben), szórakozóhelyeken, szállodákban és panziókban, amelyekben a közösségi helyiségben vagy a vele egy légtérben lévő helyiségben nyitott égésterű tüzelőberendezés van. Azokat az új épületeket pedig, amelyek nyitott égésterű tüzelőberendezéssel vannak felszerelve, már csak akkor lehet használatba venni, ha szén-monoxidérzékelő működik bennük.

December eleje óta csak az EU tagállamaiban és Törökországban gyártott vagy forgalomba hozott, illetve az izlandi, liechtensteini, valamint a norvég gyártású érzékelőket fogadják el a hatóságok.

A jogszabályi előírások teljesülését a kéményseprők vizsgálják a kémények időszakos ellenőrzésekor. Ők ellenőrzik a szén-monoxidérzékelő működőképességét is, és hiányosság vagy szabálytalanság esetén értesítik a tűzvédelmi hatóságot, amely figyelmezteti az ingatlan tulajdonosát.

Ha a tulajdonos nem tesz eleget kötelezettségének, a hatóság ötezertől harmincezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.