Pusztavámi Márton a megyei agrárkamara élén

– Amikor átvettem ezt a posztot, az volt az egyetlen kérésem, hogy személyi kérdésekkel ne kelljen foglalkozzam, de azóta csak ezek vannak – kezdi mosolyogva a beszélgetést a szakember, aki sikeres agrárvállalkozó, nagy területen és eredményesen gazdálkodik. A Magyar Agrárkamara tizenkilenc megyei elnöke közül ő az egyetlen, aki nem MAGOSZ-tag.

– A problémánk az, hogy nem tudunk elszakadni a múlttól, amikor a kamara kifejezetten érdekvédelmi szervezet volt. A mostani kamara is érdekképviseleti szervezet, de nem elsősorban az. Óriási különbség az, hogy ez az agrárkamara már nem egy szűkebb terület, kör érdekképviselete. Mivel mindenki számára kötelező lett az ágazatban a kamarai tagság, ezért mi minden tag érdekét képviseljük. Megszűnt tehát az a funkció, hogy az ágazat tagjainak egymással szembeni érdekképviseletét látta el a kamara. Nem lehet már elsőrendű és másodrendű kamarai tag, hiszen a nagy- és a kistermelő, a növénytermesztő és az állattenyésztő egyaránt tagdíjat fizet. Van feszültség kis és nagy, hazai és külföldi tulajdonban lévő gazdaság, vagy a malom-ipar és a pékek között. De az alapszabályban is rögzített, hogy nem az egymással szemben feszülő érdekek képviseletet kell ellássa a kamara, hanem az egész agráriumét – ha kell a kormánnyal, a minisztériumokkal, az EU-val vagy a világtendenciákkal szemben.

Példaként említi a szakember a tavaly bevezetett útdíjat, azt a negatív hatást, ha a „zöld" érdekek túlzottan erőteljesen jelennek meg az agrárszabályozásban, vagy azt az EU-nyomást, miszerint a termőterület egy meghatározott részét környezetvédelmi okokból ki kell vonni a termelésből.

– Szolgáltató jellegű kamara vagyunk, és ha jó szolgáltatásokat tudunk nyújtani, a tagdíjat többszörösen meg fogjuk tudni szolgálni. Csak legújabb példa: az agrárkamara átvállalja az őstermelői igazolvány elkészítésének költségeit.

A mezőgazdaság teljesítményével kapcsolatban olyan hírek jelentek meg, miszerint az utóbbi két évben kiválóak voltak a termésátlagok, az ágazat nagymértékben járult hozzá a GDP növekedéséhez. A szakember nem látja ennyire rózsásnak a helyzetet:

– A magyar agrárium legnagyobb problémája az alacsony termelési színvonal. Egyetértek a miniszter úr ezzel kapcsolatos véleményével, miszerint jó munkával meg is lehetne duplázni a mezőgazdaság kibocsátását. Ha csak egy tonnával tudnánk növelni a termésátlagokat, már ennek is óriási hatása lenne a magyar gazdaságra.

Elmondta, a vasi igazgatóság felállt, ezentúl hozzájuk tartozik a 17 falugazdász. A megyében 183 települési agrárgazdasági bizottságot hoztak létre ott, ahol legalább tíz kamarai tag tevékenykedik. Rájuk hárul az a szerep, hogy minden taghoz eljussanak a fontos információk. A kamara központja most a Fő tér 36. szám alatt található, de hamarosan költöznek az MMIK épületébe.