Gazdaság

2014.07.02. 14:50

Az idegennyelvi és idegennyelvű képzés a munkában való elhelyezkedést is segíti

Szombathely - Az intézmény 2013 tavaszán indította azt a TÁMOP-pályázatát, mely az idegennyelvi és idegennyelvű képzés megújítását célozza meg a Nyugat-magyarországi Egyetemen, ezen belül a Savaria Egyetemi Központban is. Ez a program sokkal több egy idegennyelvű programnál, a hallgatók és oktatók közösen vesznek részt benne, s mindez a munkaerő-piaci elhelyezkedést segíti.

Bajdó Bettina

A szakmai idegennyelvi és az idegennyelvű képzés megújítása és fejlesztése a Nyugat-magyarországi Egyetemen projekt keretében az intézmény 295 millió forintot nyert arra, hogy a hallgatók az eddiginél magasabb színvonalú általános idegennyelvi és szaknyelvi ismeretek birtokában kerüljenek ki a munka világába, megnövekedett elhelyezkedési eséllyel. Ez pedig az egyetem által kiadott diploma presztízsét is növeli.

– Régóta ismert probléma, hogy sok hallgató a tanulmányai befejezése után nem kapja kézhez a diplomáját nyelvvizsga hiányában – mondja Horváthné dr. Molnár Katalin, a Savaria Egyetemi Központ elnök-rekorhelyettese. – Megelőzve ezt a problémát, rajtuk próbál segíteni ez a program. Ami a leglényegesebb szempont, hogy ez a hallgatók számára teljesen ingyenes. Intenzíven, heti négy órában kapnak nyelvoktatást. Hosszú évek után először van idegen nyelven való tanulást és tanítást támogató program. Ez minden intézménynek óriási lehetőség, ebben mi most élharcosok vagyunk. A programnak van idegennyelvi része, de van egy olyan komponense is, amely a szakma idegen nyelven való tanítását jelenti. Ez azért fontos, mert ha külföldi hallgatók érkeznek az egyetemre, akkor tudnak nekik kurzusokat ajánlani például angolul, németül. Ezek a preferált nyelvek, de Szombathelyen oktatnak oroszt, horvátot, olaszt, szlovént is.

Horváthné dr. Molnár Katalin szerint óriási lehetőség a program. Fotó: Vn-archív/Benkő Sándor

– Az egyetem egészén folyó valamennyi típusú idegennyelvi képzés hatékonyságát növelő átfogó szervezeti struktúrafejlesztés eredményeképp létrejött két idegennyelvi szolgáltató központ – folytatta az elnök-rekorhelyettes. – Az egyik itt Szombathelyen működik. Ez egy komplex program, nagyon sok minden kötődik hozzá. Már eltelt egy év, s levontuk a szükséges következtetéseket. Hamarosan próbanyelvvizsgát kell tenniük a hallgatóknak, ebben segít nekik az, az intenzív kurzus, ami éppen most zajlik Győrben. 36 hallgató vesz részt rajta. A programban beszerezhettünk tableteket is, mert módszertanilag más irányba próbálunk elmenni. Úgy visszük közelebb a nyelvtanulást a hallgatóhoz, hogy a mindennapjaiban használt eszközöket bevonjuk a tanulásba. A program része a nyelvet és a szakmát oktatók képzése is. A nyelvet oktatót a szakma részleteivel ismertetjük meg, a szakmát oktatókat pedig olyan nyelvi fejlesztő programokkal segítjük, mellyel az idegen nyelven való beszédüket és íráskészségüket fejlesztjük. Az elnök-rekorhelyettes hangsúlyozza, a szépsége a programnak az, hogy kerek és egész, mindenkinek megvan a maga szerepe, mindenki képezi a másikat, miközben tapasztalatot cserélnek. Reméli, hogy a végtermék eredményes lesz, ez azonban csak jövő tavasszal derül majd ki.

– Eddig is szépek az eredményeink – emeli ki Horváthné dr. Molnár Katalin. – A program indulásakor kidolgoztuk a kurzusokat. Mosonmagyaróváron, Győrben, Sopronban és Szombathelyen a 18 pilotkurzusban 182 hallgatónk vett részt. A második félévben a 22 ilyen kurzusba 232 hallgató jelentkezett. Már kipróbáltuk a próbanyelvvizsgát is, ötvenen sikerrel át is mentek. A fő próbanyelvizsga-periódus majd szeptemberben indul. Hat nyelvből általános B2 és C1 szinten összesen 12 próbanyelvvizsga készült el. Négy nyelvből hat területre – agrár, műszaki, pedagógiai, társadalom-, természet- és sporttudományok – szakmai nyelvi B2 szintű vizsgát dolgoztunk ki.

Jelenleg 25 nagyon komplex nyelvi és szaknyelvi tananyagcsomag készült el hat nyelven (angolul, németül, oroszul, olaszul, szlovénül és horvátul), ezek mindegyike három modulból áll. Témájuk változatos, az általános nyelvi felkészítésen túl a hallgatók szaknyelvi vizsgákra való felkészülését is elősegíti, például a sport, a pedagógiai szaknyelvi vagy a gazdasági-idegenforgalmi program. Ezek elektronikus keretrendszerbe való feltöltése folyamatban van.

– A nyelvtanulási problémával küszködő hallgatók számára is indulnak programok szeptemberben – fűzi hozzá. – Egyéni utakat dolgozunk ki, egy szintfelmérő teszt és egy igényfelmérés eredményét összevetve. Vannak külföldi és magyar partnereink is a programban. A külföldi partnereknél bővítettük a kört, sokat tanultunk például a finn kollégáktól, ezeket be is építettük a programjainkba. De Eszék, Udine, Maribor, valamint Salerno egyetemeivel is jó kapcsolatot ápolunk, nyelvi és szaknyelvi képzéseinkben kölcsönösen segítettük egymást. Van egy online újságunk is, a Vándordiák, amelyben a hallgatók beszámolnak a külföldön töltött tanulmányaikról és nyelvi fejlődésükről, illetve beilleszkedési tapasztalatikról.

Horváthné dr. Molnár Katalin kiemeli, a nyelvet nemcsak önmagáért tanuljuk, hanem azért, hogy jobban megismerjük egymást. A programnak egyik komponense, hogy interkulturális fórumokat is tartanak, melyeken eszmét cserélnek. Próbálják a nyelvet nemcsak önmagában adni, hanem az adott kultúra szépségeivel együtt megismertetve átadni. Hiszen a projekt egyik fő célja, hogy a tanuló a diplomával a kezében a munkaerőpiacon majd jobban el tudjon helyezkedni.

Ezek is érdekelhetik