Fókuszban a kis cégek - Az adminisztrátori teendők bizonyultak a legterhesebb feladatnak

A Nyugat-magyarországi Egyetem tanácsterme adott otthont a kis- és középvállalkozások (kkv) csütörtökön megrendezett csúcstalálkozójának. A többórás kerekasztal-beszélgetésen felszínre került számos probléma, amivel a kkv-k szembesülhetnek, az összefogás azonban segíthet a problémamegoldásban. Ezért is karolta fel a kezdeményezést a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. Majthényi László, a megyei közgyűlés elnöke összefoglalta a megye gazdasági helyzetét, kiderült, a középmezőny alatt vagyunk a mutatóinkkal. Az egy lakosra jutó ipari termelés, a beruházások, az épített lakások és a vállalkozások száma, az átlagkereset is átlag alatti. A legalább öt főt foglalkoztató ipari vállalkozásoknál tavaly 1054 milliárd termelési értéket állítottak elő a cégek, ez az előző évhez képest 15,6 százalékos növekedést jelent. A megye egyik fő húzóágazata a turizmus, de az átlagosan a megyében eltöltött vendégéjszakák tekintetében nem tudunk 3,2 fölé elmozdulni. Érdemes elgondolkodni, hogy marasztalhatnánk jobban a turistákat. A tanácskozáson jelen lévő egyetlen nagyvállalat képviselője, Kiss Katalin elmondta, hogy a nagy cégeknek kell tenniük a kkv-kért, mert azok egyedül nem tudnak fejlődni.

Halmágyi Miklós, a Vas Népe lapigazgató főszerkesztője, Kázmér Judit, a Pannon Lapok Társasága stratégiai ügyvezető igazgatója, Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke és Gulyás József, a KKVHÁZ vezérigazgatója a csütörtöki gazdasági csúcstalálkozón (Fotó: Unger Tamás)

Tapasztalatai szerint a nagyok sokszor ki is használják a kkv-ket a fizetési határidők kitolásával.Lehoczky Tibor, a GoodWill Consulting Kft. pályázati tanácsadója elmondta: korábban nem a pályázatokon való indulás, hanem az életben maradás volt fontos sok vállalkozás számára, azonban ez most megfordulni látszik, mivel rengeteg pályázat lesz. Kiderült az is, hogy Vas megye irigyelt földrajzi helyzete és fejlettsége a kkv szektorban nem mindig áldás. A nyugat-dunántúli régiót a kormány túl fejlettnek ítéli, ezért sok esetben el is hanyagolja, ezért több pályázati lehetőségből is kimaradt a megye. Most minden pályázati lehetőség elérhető lesz Vas megyében, de a keleti megyéktől eltérően nem 60-70, csupán, 40-50 százalékos támogatás nyerhető el ugyanarra a fejlesztésre. Megtudtuk: növekedésre, technológiai fejlesztésre már most is lehet pályázni, az innovációs pályázatok szeptember 30-án, az informatikai, energetikai pályázatok pedig év végén fognak megjelenni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Vas megyei igazgatója, Király Miklós úgy véli, hogy túl bonyolult az adózás és túl sok az adminisztráció. A találkozón az adminisztráció kérdése minduntalan visszaköszönt, így kijelenthetjük, a vállalkozók az adminisztrátori teendőket a legkevésbé sem szeretik. Bint Dóra győri cukrász is ezt érzi az egyik legnagyobb tehernek, na meg a NAV gyakori látogatásait. Mint elmondta, neki az egyetlen exportképes terméke a dolgozója, akit kemény munkával kitanít, hogy aztán a munkavállalója külföldön vállaljon munkát. A beszélgetés résztvevői abban gyorsan megegyeztek, hogy az elvándorlás problémája Vas megyét is sújtja. Majthényi László szerint ösztöndíjjal lehetne itthon tartani a szakképesítésüket megszerzett fiatalokat. Dr Bartók István, az EDUTUS Főiskola oktatási rektorhelyettese szerint is terhes az adminisztráció, ehelyett inkább azzal kéne foglalkozni a vállalkozóknak, ami a feladatuk. A magyarországi túlszabályozott rendszer fricskájaként elmesélte, hogy Londonban a világ legnagyobb könyváruházában egy papírfecnire írtak neki számlát, amit könyvelője nagy örömére haza is hozott. Elhangzott: a rendszer valóban túlszabályozott, de vannak arra mutató jelek, hogy egyszerűsödni fog az életük a vállalkozóknak. Pammer István, a Vas megyei KISOSZ elnöke finoman utalt a vasárnapi boltzár értelmetlenségére, Völler László borkereskedő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisvállalkozók nem csak helyben termelik meg a javakat, de helyben is költik el a pénzüket, ami a multikról nem mondható el.