Nem mindegy, milyen diplomával kezdik a nagybetűs életet

Közhely, de mindenképpen igaz, hogy magasabb iskolázottsággal könnyebben lehet munkát találni. Napjainkra Magyarországon szinte elértük a teljes foglalkoztatottságot, ám a gazdaság komoly szakemberhiánnyal küzd. Kelendőek a mérnökök, és egyértelműen nagyobb szükség van diplomásokra.

A Vas Megyei Kormányhivatal legutóbbi adatai szerint - javuló munkanélküli adatok mellett - a diplomás álláskeresők aránya 6-7 százalék között mozog a megyében, az összes, 4069 álláskeresőből. A statisztikai adatok is mutatják, hogy nem minden diplomával lehet azonnal munkát találni, azt is hozzátéve, hogy az életkor növekedésével már szinte elenyésző a diploma esélyjavító hatása. Ismerünk olyan negyven év feletti műszaki diplomást, aki kétszáz beadott és sikertelen pályázatnál tart.

Süle Krisztina már szombathelyi diplomaosztásának pillanatában tudta, hol fog dolgozni. Ő is ahhoz a bizonyos 40 százalékhoz tartozik  Fotó: Unger Tamás

A pályakezdő diplomások az oklevelük kézhezvétele után általában harminc helyre küldik el az önéletrajzukat. Az Oktatási Hivatal Frissdiplomás 2015 című szakmai anyaga szerint a végzős diplomások 40 százaléka már dolgozott a munkahelyén a tanulmányok befejezésekor.

Ilyen volt a Szombathelyen végzett Süle Krisztina is, aki kérdésünkre elmondta: már gyakorlati idejét is az első munkahelyén töltötte, nem is adott be álláspályázatot máshova.

- Annyit azért hozzáteszek, hogy azóta a fővárosban találtam, ugyancsak azonnal a diplomámnak megfelelő munkát - mondta a fiatal lány. És ha már frissdiplomás, akkor gyorsan azt is hozzátette, hogy a fővárosi fizetés jobbára az itteni kétszerese, igaz, az árak ott magasabbak. Az említett oktatási hivatali anyag szerint egy frissdiplomás átlagos kezdő bére 189 ezer 250 forint, ami azonban utána szinte folyamatosan emelkedik.

A hivatkozott 2015-ös jelentés szerint a sikeres álláskeresők - az emlegetett csaknem 30 pályázat nyomán - átlagosan 3,8 hónap alatt találnak maguknak munkát, míg a frissen végzett diplomások egyharmadának ez egy hónap alatt sikerül.

És itt jön a lényeg: hiába a diploma, korántsem mindegy, milyen. Az orvosok, az informatikusok, az egészségtudományi diplomát szerzett fiatalok hamarabb találják meg munkahelyüket, mint a bölcsészek, a természettudományos és társadalomtudományos diplomával rendelkezők. A frissdiplo-másoknál fontos az idegen nyelv ismerete, angolul szinte mindegyikük tud, háromnegyedük németül, egy-ötödük oroszul és franciául is beszél valamilyen szinten. Talán nem az érdekesség kategóriába tartozik, de a legkevésbé tudnak idegen nyelveket a pedagógusok - mondjuk miért is kellene a magyar nyelvtant németül tanítani?

A frissen végzett diplomások több mint fele a magánszférában helyezkedik el, az állami-önkormányzati szektor 40 százalékukat veszi fel. A magánszférában is az emlegetett informatikai, mérnöki, gazdasági diplomákra van igény a cégek részéről. Nyilvánvaló, hogy egy orvos, pedagógus vagy az egészségügy egyéb területén szerzett diploma inkább a közszférában kamatoztatható.

Az éppen aktuális, kelendő diploma kitalálása azonban nem könnyű feladat, még akkor sem, ha napjainkban rávágjuk: gépészmérnök! A gazdasági szakemberek szerint például a közeljövő trendje a robotizálás lesz, ami vélhetően több informatikust vagy egészen más, ma még talán az átlag hallgató számára ismeretlen képzettséget kér.

Három év összesített statisztikája alapján a végzősök 23 százaléka gazdasági diplomát szerzett, 13-13 százalékuk pedig bölcsész és műszaki vonalon végzett.

Odáig már eljut az oktatási kormányzat, hogy lassan figyelembe veszik a gazdaság igényeit is, erre is bizonyíték az említett 40 százaléknyi frissdiplomás, aki munkakönyvvel a zsebében jön ki az iskolákból. Igaz, sokat keresgélni a többieknek sem kell.