Gyalázatos év volt a tavalyi - A kőszegi "minisztériumban" gyűlnek össze a Vas megyei gazdák

- Az almatermelőt a fagy is húzza. Némileg megerőszakolva a közismert közmondást, ezt is lehetne mondani a Vas megyei almatermelők elmúlt évéről vagy akár éveiről is - jelentette ki Décsi Lajos kőszegi gazdálkodó. Két dolog köztudott a hazai almatermelőkkel kapcsolatban: tavaly tavasszal a jég elvitte a termést, a tavalyelőtti és az-előtti termés eladási mutatóit pedig az orosz embargó ritkította. Pont utóbbival kapcsolatban nyilatkozott a magyar külügyminiszter a minap.

A kőszegi termelő 18 hektáron gazdálkodik, mint mondta, 2000-re fejezte be a telepítést. - E területnagyság alatt nem is érdemes belefogni a termelésbe, viszont ezzel a nagysággal, kizárólag a termelésből nem is lehetne megélni - fogalmazott az almatermelő. A kőszegi gazda szerint, pontosan a megtérülési mutatók miatt, az utóbbi években számos Vas megyei termesztő felhagyott az almával. - Idén pontosan harminc éve, hogy eljöttem az Alföldről, akkoriban nagyobb kedvem lett volna a szántóföldi növénytermesztéshez, ám az intenzívebb gazdálkodás mellett döntöttem - jegyezte meg Décsi Lajos. Hangoztatta: akkoriban az induló nyolc hektárt is sokallta az almában. Most már jobbak a tapasztalatok e téren, egyre fontosabb a mezőgazdaságban is a hozzáadott érték (lásd alsó írásunkat az AGROmashEXPO-ról). - A rendszeres fejlesztés elengedhetetlen, az úgynevezett optimális területnagyságot csak megfelelő információ és fejlesztési szándék birtokában lehet elérni, és még akkor sem biztos a megtérülés - mondta Décsi Lajos. Hangsúlyozta: az évekkel ezelőtt bevezetett orosz embargó többek között pont az almásoknak nem tett jót. - A nyírségi, szabolcsi almatermelők mellett itt is érezhető volt az embargó hatása, még akkor is, ha a kereskedők nem nagyon jöttek át a Dunán - fogalmazott. - Volt-e egyáltalán jó évük az almatermelőknek? - tettük fel a kérdést. - Olyan is előfordult - mondta a vasi gazda, ám hozzátette: négy-öt évvel ezelőtt el lehetett érni jó árat is az almáért. Az akkori 40-45 forintos, kilogrammra levetített léalmaár még jónak mondható, manapság 10-12 forintot adnak érte a kereskedők. - Igazán kevés ez az ár, nagyjából a szedési költséget fedezi, azt is hozzátéve, hogy a tavalyi fagy ezt a költséget is megspórolta nekünk - mondta nevetve a vasi gazda. Ilyenkor a gazdálkodó a tartalékaihoz nyúl. - Ezekben a helyzetekben jut nagyobb szerephez az úgynevezett hozzáadott érték, az alma esetében a feldolgozás, amivel nem lehet kiegyensúlyozni a veszteségeket, de annak élét lehet tompítani - mondta Décsi Lajos.

Décsi Lajos szerint napjainkban a mezőgazdaságban is fontossá vált a hozzáadott érték Fotó: Turbók Attila

A gazda mosolyogva jegyezte meg: talán többet kellett volna az égiekhez fohászkodni, hogy a legutóbbi termés ne jégdarabok formájában kerüljön le a fákról. - Ilyen gyalázatos évünk még nem volt, de mi mást tehetünk, reménykedünk a jövőben - jelentette ki a kőszegi termelő.

Annyit még elmondott: a Vas megyei almatermesztőké nagyon összetartó társaság. - Számos alkalommal gyűlünk össze megosztani egymással a termelés fogásait, megbeszélni az ágazat helyi jövőjét - mondta a gazda. E találkozókról nevezték el a környékbeliek Décsi Lajos irodáját" helyi, almaügyi minisztériumnak.

A kőszegi gazdálkodó idén jubileumot ünnepel a városban, hiszen éppen harminc éve döntött úgy, hogy az Alföld sík vidékét felcseréli az Alpokalja hegyeivel. - Hiába az elmúlt három évtized, néha manapság is gyüttmöntnek" érzem magam itt a környéken, pedig a családom mellett még aranyérmös" pálinkát is hoztam - mesélte Décsi Lajos.