Sötét jövő vár az adósokra – Idén akár kétszáz-háromszáz vasi ingatlan kerülhet kalapács alá

Idén a tavalyinál is nehezebb év vár a törleszteni nem tudó hitelesekre, mert biztosan nő a végrehajtások száma a nem fizető ügyfeleknél, pedig 2016 sem volt már az adósok kedvenc éve. A becslések szerint tavaly az ingatlan-birtokbaadások száma március és december között meghaladta a 3100-at. Ez a szám különösen akkor tűnik rendkívül magasnak, ha tudjuk, hogy 2012-ben egész évben „mindössze” hétszáz lakóingatlant adtak birtokba árverést követően. Ez a szám 2013-ban 550-re csökkent, 2014-ben pedig kilakoltatási moratórium lépett életbe a devizahitelesekre vonatkozó törvények alapján. A főként a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 2012. január 1. és 2016. szeptember 30. között – A Magyar Nemzet értesülései szerint – 102 milliárd forintot költött csaknem 27 ezer ingatlan megvásárlására. A szervezet körülbelül a piaci érték 35 százalékáért vette meg az ingatlanokat a bankoktól, de nem mindenhol egyformán vásárolt be. Az eszközkezelő birtokába került ingatlanok száma az ország keleti feléről nyugatra haladva fokozatosan csökken. A legtöbb ingatlant Borsod-Abaúj-Zemplén megyében adták el, összesen 2741-et, a legkevesebbet – 366-ot – pedig éppen itt, Vas megyében. A Magyar Bírói Végrehajtói Kar honlapján jelenleg valamivel több, mint 2800 élő ingatlan árverési hirdetmény van, de köztük csupán harminc ingatlan található Vas megyében. Jól látszik tehát, hogy nálunk viszonylag kevesen kerülnek olyan kilátástalan helyzetbe, hogy elárverezzék a lakásukat, de azért előfordul.

Adósságkezelő cégek veszik meg a nem fizető hiteleket

Az idei évtől azért retteghetnek joggal az adósok, mert hat magyarországi bank több 100 millió euró értékben fogja értékesíteni 2017-ben a „nem teljesítő hitelportfólióját”, ha pedig ez megtörténik, elkerülhetetlen a végrehajtások számának emelkedése, amire elsősorban az év második felében kell majd készülni, ugyanis a követeléskezelőknek is rendezniük kell a soraikat. Schadl György, a Magyar Bírói Végrehajtói Kar elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta: a nehéz helyzetbe jutottaknak reményt nyújthat, hogy még a megindított végrehajtások ügyében is mutathatnak megegyezési hajlandóságot a követeléskezelő cégek, mivel ezeknek a vállalkozásoknak is érdekük a mielőbbi megegyezés. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy akiknek az ügye még nem került követeléskezelőhöz, érdemes megfontolniuk a hitelt nyújtó bankkal való egyezséget. A hitelintézetek egy része ugyanis hajlandó akár a tőkekövetelés fejében is megegyezni az ügyféllel, vagyis olcsóbban úszhatják meg az ügyet, mint korábban gondolták. A hitelintézeteknek ugyanis nincs apparátusuk és gyakorlatuk az ingatlankezelésben, ezért sok esetben akár többéves részletfizetésben is meg lehet velük egyezni. Ezzel szemben a követeléskezelőktől legfeljebb egyéves részletfizetésre lehet számítani. Mindebből logikusan következik, hogy még azelőtt érdemes keresni a megegyezés lehetőségét a bankkal, hogy egy követeléskezelőhöz kerül az adósság. Az egyik legnagyobb követeléskezelési cég vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy minden, a bank által vállalt kötelezettséget betartanak, így az elnyert részletfizetési lehetőségek is megmaradnak. Sőt azon lesznek, hogy az érintett családok elkerülhessék a végrehajtást. Így lehetséges személyre szabott fizetéskönnyítés, és akár a rászorultságot is figyelembe véve hajlandók kedvezményeket adni az ügyfeleknek. Azonban ne legyenek illúzióink, a követeléskezelők könyörtelenül behajtják a tartozást.

Vas megyében is megugorhat az ingatlanárverések száma

A sárvári székhelyű Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége az adósok védelmére jött létre 2008-­ban. Eredeti célkitűzésük az volt, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara határolódjon el a korrupt végrehajtóitól. Végül aztán ennél is komolyabb eredményeket ért el a civil szervezet, hiszen részben az ő fellépésüknek köszönhetően a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 2015-ben megszűnt ,és jogutódja a 2015. szeptember 1-jén megalakult Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lett. Azóta a törvénysértések szinte teljes mértékben megszűntek, igaz ez nem a névváltoztatásnak, hanem a törvényi szabályozás megváltozásának köszönhető – mondta el Dabasi Tamás, a szervezet elnöke, aki azonban megerősítette: ez nem jelenti azt, hogy nem vár sötét esztendő az adósokra. Nagyon is vár. – Az eddigi végrehajtások gyerekjátékok voltak ahhoz képest, ami idén lesz – fogalmazott az elnök, aki szerint idén akár kétszáz-háromszáz ingatlan végrehajtása is megindulhat a megyében.

300 ezer forintos tartozásból könnyen lehet 1 millió 400 ezer forintos követelés

Persze nemcsak az adós háza kerülhet veszélybe, hanem bármilyen ingósága is. Az egyesület elnöke egy konkrét példát is említett. Tíz évvel ezelőtt a megyében valaki felvett 300 ezer forintnyi autóhitelt, ami aztán az évek során 600 ezer forintra duzzadt. Az ügy mostanában zárult le úgy, hogy mindennek tetejébe még 800 ezer forintot kell fizetnie az ügyfélnek, vagyis összesen 1 millió 400 ezer forintra nőtt a tartozása. Az adós ott követte el a hibát, hogy a fizetési meghagyásra nem reagált 15 napon belül, így az behajthatóvá vált. Dabasi Tamás hozzátette: a végrehajtások sok esetben kiküszöbölhetők lennének, mivel például a Fehér Kéményseprőkkel már leülnek tárgyalni a behajtó cégek. Az egyezség esélyét növelheti, hogy ezek a cégek rendkívül nyomott, 10-30 százalékos áron jutottak a követeléshez, így sokszor könnyebb velük egyezségre jutni, mint a bankokkal. Sok esetben volt már arra is példa, hogy bebizonyították: a követelés jogtalan, arról nem is beszélve, ha több adós összefog, sokkal nagyobb az esélyük. Dabasi Tamás szerint akinek a háza végrehajtás alá kerül, az az esetek többségében nem csinál semmit, csak a homokba dugja a fejét.