Gazdaság

2017.01.04. 14:59

Vajon mindenki jól jár a béremeléssel?

Jelentősen emelkedik a minimálbér és a kötelező bérminimum összege január 1-jétől, de vajon milyen hatásai lesznek a béremelésnek a gazdaságra?

Budai Dávid

A legkevesebbet keresők igazi karácsonyi ajándékot kaptak december 16-án, amikor megjelent a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló kormányrendelet. Ennek értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál az alapbér kötelező legkisebb összege 127 500 forint lett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma 161 ezer forintra emelkedett január 1-jétől. Ez komoly béremelés, hiszen jelenleg 111 ezer és 129 ezer forintról beszélünk, vagyis 13, illetve 20 százalékos emelést realizálhatnak a dolgozók. Az említett összegek bruttóban értendők, a munkavállalóknak azonban érdekesebb, hogy mennyit kapnak kézhez.

Eddig azok, akik az említett bérkategóriába tartoztak, 73 815, illetve 85 785 forintot vihettek haza, ám januártól már 84 887, illetve 107 231 forintból gazdálkodhatnak havonta. Vagyis januártól a minimálbér összege kis híján elérte a jelenlegi garantált bérminimumot, utóbbi átlépte végre a bűvös 100 ezer forintos küszöböt. A tervek szerint 2018-tól a bérek tovább nőnek majd. A bruttó minimálbér 138 ezer, míg a garantált bérminimum 180 500 forint lesz havonta. Most vizsgáljuk meg a változás hatásait, ezúttal a munkaadók oldaláról.

A Tao csökkentése

A kormány a társasági adó (tao) kulcsát kilenc százalékra csökkentette, ami azonban a mikro-, kis- és középvállalkozásokat (kkv) érdemben nem érinti, miután nekik eddig tíz százalék volt a kulcs. Sokkal inkább kedvez a változtatás a multiknak, akiknek eddig 19 százalékos volt az adókulcsuk – hangsúlyozza Jagodits Rómeó adótanácsadó, akit arról kérdeztünk, hogy a januári kötelező béremelés mekkora érvágást jelent a cégeknek. A szakember szerint a tao-kulcs csökkentése ezer nagy cégnek kedvez, ráadásul olyanoknak, akiket a béremelés nem igazán renget meg, mert a bérstruktúrájuk már most sem a minimálbérhez kapcsolódik. A kkv- szektor viszont szinte semmit nem érez ebből. Ráadásul a kkv-k jövedelem- és nyereségtermelő képessége alacsony, a kötelező béremelések pedig drasztikusan csökkentik a nyereséget, tehát eleve kevesebb adót kell majd befizetniük, vagyis a kulcs csökkentése nem jelent igazi segítséget. Ami baj, mivel ebben a szektorban találjuk a legtöbb minimálbéres dolgozót, és éppen itt nem érezhető az érdemi kompenzáció.

A másik probléma, hogy a minimálbér emelése kihat az alkalmi foglalkoztatásra, a megbízási jogviszonyokra is. Miután az itt kifizetett összegek a minimálbérhez vannak kötve, itt is emelkedni fognak a jövedelmek, ezek terhei szintén a cégeknél csapódnak le, mert itt is több bért és járulékot kell fizetniük a munkáltatóknak. Mivel az alkalmi foglalkoztatás és a megbízási jogviszonyok is a kkv-szektorban vannak leginkább jelen, itt is ez a szektor kerül hátrányos helyzetbe. Ráadásul a kisadózók egy részénél a minimálbérhez vannak kötve a megfizetendő járulékok, vagyis az egyéni vállalkozók, őstermelők, evások jóval több járulékot fognak fizetni, mint eddig.

A béremeléshez kapcsolódóan ugyan a kormányzat 22 százalékra csökkentette az eddigi 27 százalékos szociális hozzájárulást, ez sem kompenzálja a bérek emelését. A szakképzett minimálbérnél az eddigi 129 ezerről 161 ezerre emelkedő bérnél a céget 32 ezer forint többletköltség terheli, az eddigi szociális hozzájárulás 34 800 forint volt a 129 ezer forint után, most pedig a 161 ezer után 35 420 forint lesz. Vagyis a szociális hozzájárulás éppen olyan mértékben csökkent, hogy a megemelt bér után fizetendő munkáltatót terhelő összeg ne nagyon változzon.

 

Kifehéredhet a gazdaság

Mindezeken túl, van más hozadéka is a béremelésnek Jagodits Rómeó szerint. Az államháztartás szempontjából fontos, hogy a béremeléssel érdemben nő az állam személyi jövedelemadó (szja) bevétele, de több pénz folyhat be az egészségbiztosítási és a nyugdíjkasszába is, hiszen a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot a bruttó bérekből vonják le, vagyis a bér-emelések többlet állami adóbevételeket is eredményeznek. Azokban a szektorokban – ilyen például a kereskedelem –, ahol erőteljesen jelen van a feketegazdaság, rákényszerülnek arra, hogy például a pénztárgépbe be nem ütött tételeket beüssék, így az eddigi fekete bevétel kifehéredik, aminek az az oka, hogy a béremelést a könyvelésbe is be kell emelni, vagyis növelni kell a hivatalos bevételt, hogy ne legyen veszteséges a cég működése.

Ez pedig azt eredményezi, hogy a béremeléssel párhuzamosan emelkedni fognak az áfa-bevételek is. Viszont sok olyan kényszervállalkozó, aki eddig azért tudott életben maradni, mert volt fekete bevétele, vagy bezár vagy leépít vagy árakat emel. A túlélésért vívott harcban a kicsi cégek rákényszerülnek a kockáztatásra, trükközésre: eddigi nyolc órás foglalkoztatásból négy órásat csinálnak, de persze továbbra is nyolc órában foglalkoztatják majd az alkalmazottat.

De rosszul járhatnak azok a munkavállalók is, akik minimálbérre voltak bejelentve és zsebbe kaptak fizetéskiegészítést, hiszen a munkaadó a megnövekedett költségeket áthárítja a dolgozóra, így összességében az kevesebbet kap kézhez. Persze az ilyen cégek hosszú távon nem életképesek, mert jogellenesen nem lehet üzleti vállalkozást működtetni, így előbb- utóbb be fognak zárni.

Azok a kisvállalkozások, amelyek túlélik a változásokat, több adót fizetnek be a költségvetésbe, így összességében a gazdaság fehéredni is tud. A multik számára a béremelések releváns változásokat nem hoznak, viszont kedvezményezettjei a tao-kulcsok csökkentésének, ami a kkv-kat megint csak nem segíti érdemben. Az adótanácsadó által elmondottakat támasztja alá egy általunk megkérdezett, Szombathelyen is jelen lévő multinacionális vállalat és egy helyi kisvállalkozó nyilatkozata is.

 

Lesz olyan cég, amelyik nem bírja?

Kiderült, előbbit nem érinti közvetlenül a jogszabályváltozás, utóbbira viszont komoly terhet ró a kötelező béremelés. Részben azért, mert mint lapunknak név nélkül nyilatkozva elmondták, a minimálbér-emeléssel a többi, nem minimálbéren bejelentett dolgozó is elvárja az emelést. A béremelés egyébként náluk összesen 21 embert érint és havi 700 ezer forintos plusz terhet jelent. Bíznak abban, hogy ki tudják termelni a dolgozók bérfejlesztését, ami elsősorban a vevőiken múlik, de valószínűleg elbocsátásoktól nem kell tartani a cégnél. Azt azonban nem tudni, hány olyan kisvállalkozó van, ahol akár bedőléssel is fenyeget a januári béremelés. Persze az is kérdés, hogy a bajba kerülő cégek meddig tartanak ki, és hogy beválik-e a kormány jóslata.

December 23-án Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak adott interjújában azt mondta, ha a gazdaság át tud állni egy tartósan három százalékot meghaladó növekedésre, akkor lesz forrás a munkát terhelő adók további csökkentésére. A miniszter szerint a következő lépés az szja további csökkentése lehet. Kifejtette: a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből fakadó többletbevétel, valamint az ezzel járó állami többletkiadás nem éri el a járulékcsökkentéssel kieső összeget. Ez az akció akkor lehet nullszaldós, ha a járulékok mérsékléséből felszabaduló összeget minden cég béremelésre használja fel, és a gazdaság is gyorsabban növekszik – fogalmazott Varga Mihály.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!