Új kártevők jelentek meg, valamint védeni kell a repcét és az őszi búzát

A tavaszi vetési dömping évről évre április-május hónapra jut, és ez igaz az idei esztendőre is. Márciusban végig lehetett dolgozni, így időben talajba került a tavaszi árpa és a csökkent területű cukorrépa is. Március végével zömében szépen kisorolt vetésállományokat láttunk, így minden remény megvan arra, hogy az időbeni vetés miatt szép hozam jelentkezzen, bár helyenként, főleg az elnagyolt talajmunka miatt jelentős területeken sorhiányokat, foltokban rosszul kelt területeket is látni.

A talaj hőmérséklete a 8-10 fokot április elején tartósan meghaladta, így elkezdődhetett a napraforgó, valamint a kukorica vetése. Ez az időszak Vas megyében már másfél hónappal ezelőtt, a megszokottnál jóval korábban megérkezett. A húsvét utáni hideg periódus lecsökkentette a talaj hőmérsékletét, így csak remélni tudjuk, hogy nem károsodik a már elvetett és helyenként kelő napraforgó és kukorica.

A talajmunka időbeni lezárása alapvető érdek. Ne porosítsuk a talajt, csak lazítsuk. Több gazda hengerezte az őszi gabonavetéseit, amiszintén jó hatású lesz. Vas megyében, ha az elmúlt 10-15 évet tekintem: általában 30-35 ezer hektár kukorica és 7-8 ezer hektár napraforgó kerül tavasszal a talajba. A kukorica vetésterülete évek óta szinte megegyezik az őszi búzáéval, tehát a vasi termelők ezt a két árunövényt termesztik a legnagyobb biztonsággal és a várható haszon reményében.

Néhány évvel ezelőtt új kártevő jelent meg Vas megyében is, a kukoricabogár (Diabrotica v. sp). Szakmailag úgy mondjuk, hogy hattyúnyakú lesz a növény, betakarítása nagyon nehéz, esetleg lehetetlenné válik. A kémiai védekezés akkor sikeres, ha mind a lárva, mind a bogár ellen védekezünk. Vetés előtt a teflutrin és klórpirifosz hatóanyaggal történő talajfertőtlenítés javasolt, majd a bogár betelepülésekor az alfa-cipermetrin és klórpirifosz-tartalmú szerekkel permeteznek.

A repce virágzása nem csupán látványos, munkát ad a gazdálkodóknak is Fotó: Unger Tamás

Az agrotechnikailag legjobbnak tartott védekezés ma a vetésváltás, amelyre egyre több termelő tér át megyénkben is. Vasban nyolc tonna körüli évek óta az átlagtermés, amelynek tápanyagigénye 184 kilogramm vegyes hatóanyag (80 N, 32 F, 72 K). A napraforgó tápanyagigénye magasabb, hiszen a megyei 2,5 tonna körüli átlagos hozamhoz 353 kilogramm vegyes hatóanyag kell (103 N, 75 P, 175 K).

A gyomirtás komoly szakmai vitákat vet fel, hogy a munkát az állomány permetezésével vagy még a kelése előtt alapgyomirtással végezzük-e el (például terbutilazinnal). Ma még az alapkezelés elhagyhatatlan, viszont ha nem sikerül tökéletesen, még van lehetőségünk beavatkozni. A legfontosabb és legbiztonságosabb hatóanyagok tömegéből a fluroxipir-metilhepti-észtert emelem ki. Kukoricában bevált kombináció továbbá a mezotrion+S-metolaklór+terbutilazin csapat.

Napraforgónál az oxiflurofen és a linuron hatóanyagokat javaslom, az utóbbi a kukoricában is sikeresen használható! Javasolható itt is a Clearfield Plus technológia, de csak szigorúan CLP jelölésű fajtáknál! Jelentős gond megyénkben a parlagfű, amely fluorkloridon hatóanyaggal kordában tartható.

A legnagyobb vetésterületű vasi gabonák Grafika: Kelemen Attila

Az alapgyomirtások hatása sikeresen kiegészíthető - ha kell - állománykezelésekkel a kukoricánál, amelyre a szulkotrion terbutilazinnal és floraszulam+2.4 D hatóanyagok használata ajánlott, valamint a niko- és tritoszulfuronnak dikambás kiegészítése is kiválóan alkalmas.

Sürgős napi feladatunk az őszi gabona további védelme. Igen erős a septóriás levélfoltosság, és megjelentek a lisztharmat első tünetei. Őszi árpán már barnarozsdát, és levélfoltosságot is találni. Védekezésre javasolt hatóanyagok az epoxikonazolnak fenpropimorffal, fenpropidinnel vagy piraklostrobinnal elkészített kombinációi, valamint a prokloráz-tebukonapol kettős.

Aktuális feladatunk a repcék védelme, de mivel a virágzása folyamatos, a tau-fluvalinát használatát javaslom, amely mind a méhekre, mind a hasznos szervezetekre ártalmatlan.