Költségvetés jövőre: A halevők, a kétgyerekesek és az étterembe járók járnak jól

Mindenki számára izgalmas időszakban vagyunk, hiszen ilyenkor érkeznek az első komolyabb hírek arról, hogy jövőre kinek mennyi jut a költségvetésből, kiderül, melyik ágazat nyer és melyik veszít. Miután többségünk munkából él, úgy néz ki, örülhetünk, hiszen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a jövő évi büdzsét egyenesen a munkából élők költségvetésének nevezte, amikor május 2-án az erről szóló törvényjavaslatot benyújtotta a házelnöknek.

De vajon tényleg azok számára kínál több előnyt a jövő évi költségvetés, akik munkából tartják el magukat és a családjukat? Horváth Csabával, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Vas megyei képviselet-vezetőjével beszélgettünk. - Az idei költségvetés-tervezet egyik legfontosabb pontja a családi adókedvezmény változása, ugyanis havi 35 ezer forintra növelik az érvényesíthető kedvezményt, így akár évi 420 ezer forint is maradhat egy átlagos, kétgyermekes családnál.

- Ezt csak üdvözölni tudjuk - hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. Szerinte a remélt gazdasági növekedést az uniós források fokozott és lehetőleg minél gyorsabb lehívása, valamint a lakossági fogyasztás további jelentős élénkülése támogathatja, és így az életszínvonal emelkedése is érezhető lesz. Csak remélni lehet, hogy a mostani támogatási ciklus pénzeit úgy tudjuk felhasználni, mint Ausztria "legelmaradottabb" térsége, Burgenland, ahol remekül tudtak élni a gazdaságélénkítő beruházásokkal. Ha nem erősítik a vállalkozói szektort, nem védik a munkavállalókat, nem fizetnek tisztességes bért, nem javítanak a körülményeiken, továbbra is fennáll az a veszély, hogy a fiatalok elvándorolnak - hangsúlyozta Horváth Csaba.

A 2018-as költségvetés-tervezetről Horváth Csabával, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Vas megyei vezetőjével beszélgettünk Fotó: Unger Tamás

Kevés a halfogyasztó és az étterembe járó

Kétségtelen, hogy munkavállalói oldalról is van hozzáadott értéke a költségvetés-tervezetnek, mivel folytatódnak a béremelési programok a közszférában, a versenyszférában pedig a munkát terhelő adók újabb - sajnos csekély mértékű - csökkentése teszi lehetővé a bérek további növekedésének lehetőségét, ugyanis a munkáltatói járulékterhek két százalékponttal húsz százalékra mérséklődnek. Itt mi azt vártuk, hogy elindul a kormány végre az egy számjegyű személyi jövedelemadó irányába, de erről még csak szó sem esett. Az egyik legnagyobb probléma azonban, hogy most sem tervezik a 27 százalékos áfa általános csökkentését, inkább csak egy-két erősebb érdekcsoportnak kedvezve egyik-másik területen lazítanak.

A tervek szerint öt százalékra csökkentenék a halhús, az éttermi szolgáltatások és az internet áfáját. Horváth Csaba szerint ezek a könnyítések nem komoly segítségek. Először is mert nem nagyon eszünk halat, még az évi négy kilogrammot sem éri el az egy főre jutó fogyasztás, ugyanígy nem nagyon járunk étterembe sem. Ha pedig a kormány célja, hogy a halfogyasztást, illetve az étterembe járást élénkítse, ahhoz kevés az áfacsökkentés, mivel mindkettő továbbra is drága marad. Egyedül az internet adójának csökkentése érint széles rétegeket, ám itt meg az a veszély fenyeget, hogy a hírek szerint megtiltják a szolgáltatókkal kötött kétéves hűségidőket, ami óhatatlan áremelkedést vonhat majd maga után.

A közmunkások sok pénztől esnek el

- Jó hír, hogy a minimálbér, illetve a szakmunkások garantált bérminimuma is nyolc, illetve 12 százalékkal emelkedik majd 2018-ban, ezzel pedig a szakmunkás-minimálbér elérheti a 2010. évi bér kétszeresét, emellett a nyugdíjak is három százalékkal emelkednek, sőt jelenleg nyugdíjprémiummal is számolnak. Ezzel szemben jelentősen csökken a közmunkára fordítható összeg a költségvetésben (100 milliárddal), csakhogy nagyon veszélyes dolog a kormány által létrehozott és államilag finanszírozott közmunkaprogramok csökkentése úgy, hogy nem biztosítunk utat, nem adunk esélyt az onnan kieső állampolgárok munkaerőpiaci beilleszkedésére - fogalmazott Horváth Csaba.

A szakszervezeti vezető szerint egyelőre nehéz elképzelni azt is, amit Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára mondott múlt szerdán, vagyis hogy 2020-ig egymillió új munkahely létesül majd. Ne feledjük, hogy Magyarország a rendszerváltás után gyakorlatilag a külföldi cégeknek végzett bérmunkára rendezkedett be, ez pedig kockázatos. Azok a multik, amelyek most tízezreknek adnak állást, egyik napról a másikra odébbállhatnak - ahogyan ez jó párszor már meg is történt - és akkor újra tömeges munkanélküliség léphet fel.

Persze jelenleg ettől nem kell tartani, hiszen a legnagyobb gond, főleg itt a nyugati határszélen, a munkaerőhiány. Az már más kérdés, hogy ettől függetlenül létezik munkanélküliség, csak itt már tényleg azokról van szó, akik teljesen kikerültek a hatóságok látóköréből, közmunkában sem vettek részt.

Messze van még a végleges költségvetés

Fontos része a költségvetésnek, hogy a 2017-es előirányzatokhoz képest a kiemelt területek közül a tervek szerint több jut az oktatásra, egészségügyre, közbiztonságra és gazdaságfejlesztésre. Ezeknek a területeknek a finanszírozása azonban eddig mindig jelentős változáson ment át a módosító javaslatok alapján, ezért kíváncsian várjuk az erről szóló parlamenti vitát. A tapasztalat amúgy is az, hogy ez nem a végleges költségvetése a 2018-as esztendőnek. Ez nem választási költségvetés a miniszter szerint, de várjuk meg az őszi ülésszakot, és meglátjuk, mit hoz számunkra az igazi 2018-as büdzsé, ami a miniszter szerint a munkából élők költségvetése, szeretném, ha tényleg igaza lenne - mondta Horváth Csaba.

Jövőre 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, valamint háromszázalékos inflációval számolnak. Meglátjuk, mi lesz, mindenesetre a 2018-as költségvetés általános vitája holnap kezdődik, és várhatóan június 15-én meg is tartják a zárószavazást.