2006.10.25. 02:27
A diófák betegségeiről
Tart a diószüret, és értékeljük a termés mennyiségét és minőségét. Az idei év változékony, csapadékos időjárása kedvezett a gombás és baktériumos megb ...
Jellemző tény, hogy az egyik üzemi méretű diósban 2006-ban kilenc alkalommal permeteztek. Az első védekezést április 3-án, az utolsót augusztus 10-én végezték. Az első négy permetezést és a befejezőt rézhidroxid hatóanyaggal hajtották végre. A köztes védekezéseket rézpótló hatóanyagokkal oldották meg.
A dió legveszélyesebb gombabetegsége a gnomóniás betegség. A tünet 3-4 milliméter átmérőjű, barna szegélyű, később összeolvadó foltokban jelentkezik. A kórokozó a lehullott leveleken és burokmaradványokon telel át. A dió xantomonászos betegségét baktérium okozza. Elsősorban a zsenge, zöld növényi részeket és a fiatal gyümölcsöt betegíti meg. A vizenyős, majd fekete foltok később összeolvadnak. A burok elrothad, és rászárad a héjra. Ez a kórokozó a lehullott leveleken és a fertőzött fás részeken telel át.
A betegségek mellett - bár kisebb mértékben - a kártevők is felléphetnek. Ha a levelek fonákán az erek által határolt részeken fehéres vagy sárgás nemezesen szőrözött foltokat, a levél színén dudorokat találunk, akkor ez a gubacsatka. A levéltetvek szívogatásukkal károsítanak, és mézharmattal szennyezik a leveleket. A kétnemzedékes almamoly hernyói a dió belét élik fel, és ürülékkel szennyezik a termést.
Vegyszermentes védekezésként javasoljuk a diólevelek és a termés héjának összegyűjtését és megsemmisítését. Az elérhető magasságú, fiatal fákon egy kora tavaszi lemosó permetezésre feltétlen szükség volna, mégpedig réztartalmú szerrel. A tenyészidőszak alatt - az időjárás függvényében - további 2-3 védekezés indokolt, réztartalmú vagy rézpótló készítménnyel.
