A gyökérzöldség tárolása

A gyökérzöldségek (petrezselyem, sárgarépa, pasztinák, zeller stb.) vitaminokban, ásványi sókban gazdagok, kellemes az ízük és az illatuk, változatos a színük. Szénhidrátot és fehérjét tartalmaznak, a korszerű táplálkozás napi kellékei.

A tenyészidőszak időjárása kedvezett a gyökérzöldségek termesztésének. Vízigényüket a Medárd-ciklusban hullott csapadék bőven kielégítette.

A károsítók közül a nyár végén a leveleken a lisztharmat, a gyökereken pedig a sárgarépalégy lárvái folyamatosan előfordultak. A légylárvák által károsított gyökerek a raktározás során korán rothadásnak indulnak.

A tárolásra szánt gyökérzöldséget októberben, de a fagyok előtt feltétlen szedjük fel. A betakarítást óvatosan, kíméletesen, lehetőleg sérülésmentesen végezzük, mert a kórokozók könnyen behatolnak a növénybe. A szedés időpontját körültekintően válasszuk ki. Vegyük figyelembe az időjárást és a talaj állapotát. A vizesen kiszedett zöldség besározódik, gyorsan romlik, értéke csökken.

Betakarítás után a növényt pár órát szikkasszuk a napon. Válogatás és az osztályozás következik. Csak sérülésmentes, egészséges termést tároljunk. A részben beteg, sérült növényeket - a beteg részek eltávolítása után - konyhakészre feldolgozzuk, és a család részére szükséges adagokban mélyhűtjük.

A petrezselyemgyökérnél egy-egy négyzetméter területet betakarítatlanul hagyunk, hogy folyamatosan legyen petrezselyemzöldünk. Azokban az európai országokban, ahol enyhébb a tél, a sárgarépát szalma takarással védik, és csak a piac mindenkori igényének megfelelő mennyiséget szedik ki.

A tárolt gyökérzöldségek nyugalomban lévő, de élő növényrészek. Életfolyamataik sebességét döntő mértékben a hőmérséklet határozza meg. Magas hőmérsékleten a sejtek erősen lélegeznek, és az értékes tápanyagokat széndioxidra és vízre bontják. Alacsony páratartalom mellett sok vizet veszítenek, fonnyadnak. Tároláskor igyekezzünk olyan körülményeket teremteni, amelyek ezeket a folyamatokat lassítják, mérséklik.