A járulék változásairól

A foglalkoztatók és az egyéni vállalkozók 29 százalékos tb-járuléka nem változott, de a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékrészt a bevallásokban meg kell osztani 7 százalék természetbeni (kórházi, orvosi ellátás fedezetére szolgáló) és 4 százalék pénzbeli (táppénz fedezetére szolgáló) járulékra. A fizetés módja változatlan, a természet-beni és pénzbeli járulékrészeknek külön számlája nincs.

Az egyéni járulékok közül az egészségbiztosítási járulék mértéke 4-ről 6 százalékra növekedett, és szintén megoszlik 4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli járulékra. A 4 százalékos egyéni természetbeni járulékot szeptembertől valamennyi biztosítási jogviszony után (ide értve a foglalkoztatott nyugdíjasokat is) meg kell fizetni, felső határ nélkül. A nyugdíjjárulékra vonatkozó szabályok változatlanok. A kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) egyéni vállalkozók baleseti járulékát szeptembertől felváltotta az egészségügyi szolgáltatási járulék, amelynek mértéke 10 százalék, az alapja - a baleseti járulékéval egye- zően - a vállalkozói kivét.

A foglalkoztatottakra, a társas és egyéni vállalkozások főfoglalkozású tagjaira vonatkozóan a tb-törvény minimum-járulékalapot határozott meg, melynek összege 2006-ban 125 ezer forint. (A részmunkaidős és a törthavi munkaviszonynál időarányos összeggel kell számolni.)

Szeptembertől a járulékot legalább a minimum-járulékalap után kell megfizetni, kivéve, ha a tényleges jövedelem utáni járulékalap ennél kevesebb, és azt a foglalkoztató, a társas vállalkozás, illetve az egyéni vállalkozó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint be is jelenti az adóhatósághoz. (Ha a bejelentés elmarad, a vállalkozásnak a minimum-járulékalap után kell fizetnie a járulékokat, ide értve az egyéni járulékok különbözetét is!) Ha a bejelentett járulékalap még a minimálbért sem éri el, akkor járulékalapnak (leg-alább) a minimálbér tekintendő.

A tényleges járulékalapot először október 12-éig, a 06T1031. számú adatlapon lehetett bejelenteni, és ez a lap szolgál a későbbi adatközlésekre is. Adatváltozásnak ez esetben nem a jövedelem összegének változása, hanem a státusváltás minősül: ha a magánszemély jövedelme már több lesz 125 ezer forintnál, vagy ha már nem éri el azt. Azok a vállalkozások, amelyek a járulékbevallásaikat havonként, elektronikus úton teljesítik, ezzel a járulékalapra vonatkozó bejelentésüket is megteszik. Mivel jövőre ez a módszer valamennyi foglalkoztatóra kiterjed, januártól az adatlapokat már nem kell beküldeni.