Gazdaság

2017.04.05. 18:05

A kicsiknek nagyobb terhet jelent a béremelés

Feladja a leckét a kötelező béremelés a kkv-szektor számára. Legalábbis ez derül ki egy felmérésből.

VN-információ

A GKI Gazdaságkutató Zrt. vállalati felmérése a minimálbér emelésének vállalati hatásait vizsgálta. Fontos megjegyezni hogy a vizsgálatban felülreprezentáltak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alulreprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

A cégek a kötelező béremelést egyértelműen negatívan élték meg, ugyanakkor a méret növekedésével ez egyre kevésbé jelent problémát. A minimálbér emelésével kapcsolatban a 250 fő alatti vállalatok közel azonos mértékben jeleztek negatív hatásokat, a 250 fő feletti létszámmal rendelkezők inkább semleges hatásról számoltak be.

A garantált bérminimum emelése minden méretkategóriában a fentinél nagyobb problémát okozott: ez esetben a nagyvállalatok is jelentős gondokról számoltak be. Legnegatívabban a könnyű- és élelmiszer-ipar értékelte az intézkedéseket, de a minimálbér emelése az átlagosnál nagyobb nehézséget jelent az építő-, a feldolgozó- és a vegyiparnak is. A korábbi erőteljes béremelések hatására a mostani kötelező emelés kevésbé érinti a kereskedelmi cégeket.

Építkezésen. A minimálbér emelése az átlagosnál nagyobb nehézséget jelent az építő-, a feldolgozó-, valamint a vegyipar számára is
Fotó: Shutterstock

A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) növelése még a minimálbér-emelésnél is súlyosabb helyzetet eredményezett szinte minden ágazat számára. Meglepő módon ez esetben is a kereskedelemben működő vállalatok a legkevésbé érintettek.

A minimálbér- emelések költségnövekedését nagyjából azonos mértékűnek (11-13 százalékra) becsülik a 250 fő alatti cégeknél. A nagyvállalatok azonban "csak" 7,5 százalékos növekedést várnak. A várható költségek és a kötelező béremelés volumenének eltérését több tényező is magyarázza. A legfontosabb, hogy hány embert foglalkoztattak minimálbéren az adott cégnél, de a vállalatok már számolhattak a munkáltatói járulékcsökkentés okozta költségcsökkenéssel, illetve a bértömeg-növekedés mérséklésének lehetséges módjaival (részmunkaidő, munkaköri átsorolás, esetleg elbocsátás). A legnagyobb többletköltséggel a könnyű-ipar számol, ez esetben a 2016-os szinthez képest 19 százalékos növekedést várnak. A vállalati 11 százalékos átlagot meghaladó ágazatok: az építő- és élelmiszeripar (15, illetve 14 százalék).

Az átlag körül emelkednek a költségek az üzleti szolgáltatásokban és a feldolgozó-iparban (12,5, illetve 12 százalék). Az átlagtól kissé elmarad a bérköltség növekedése a gép-, a fém- és a vegy-iparban (10 százalék). A terhek által legkevésbé érintett ágazat a kereskedelem, ahol 9 százalék alatti költségnövekedéssel számolnak.

Összességében tehát az látszik, hogy a hazai kkv-kat súlyosan érintette a minimálbér és a szakmai garantált bérminimum emelése, mivel a létszám fele ilyen bérkategóriájú foglalkoztatott. A nagyvállalatok esetében a dolgozók 29 százalékát érintik az intézkedések, így az összhatás is kevésbé súlyos.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!