A magyar valóság

A magyar munkavállalók életük rövidebbik szakaszát töltik munkával, hisz viszonylag késõn, 23-24 éve-sen kerülnek ki a felsõoktatá-si rendszerbõl a munkaerõpiacra, ugyanakkor más országokhoz viszonyítva ko- rábban mennek nyugdíjba, mondta dr. Soós Adrianna, a Foglalkoztatási Hivatal Felnõttképzési Igazgatóságának fõigazgató-helyettese.
A fõigazgató-helyettes a foglalkoztatás szerkezetének változásával kapcsolatban érdekes adatokkal szolgált. Míg az 1990-es évek elején 5,5 millió embernek volt munkaviszonya, ma 3,9 millió fõt foglalkoztatnak. Tizenöt évvel ezelõtt a foglalkoztatottak 17,5 százaléka a mezõgazdaságban tevékenykedett, arányuk mára 5,3 százalékra csökkent. Az ipar, építõipar esetében nem jelentõs a változás a tizenöt évvel ezelõtti 36,1 százalék mára 32,8 százalékra csökkent. Árulkodó viszont a szolgáltatások területén bekövetkezett aránynövekedés míg az 1990-es évek elején a munkavállalók 46,4 százaléka dolgozott e területen, ma 61,9 százalékuk tevékenykedik e szektorban. Dr. Soós Adrianna szerint ezek az arányok jól mutatják, hogy mely területekre kell koncentrálniuk a felnõttképzéssel foglalkozó szervezeteknek, illetve a támogatási rendszer kidolgozóinak. További fontos momentum, hogy egyre inkább nõ azoknak a száma, akiket a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatnak. A szakember szerint ez is árul-kodó tény a kis- és közepes cégeknek ugyanis olyan szak-emberekre van szükségük, akik több szakmával rendelkeznek. A felnõttképzésnek is eszerint kell változnia míg korábban rövid idejû képzé-seket szerveztek, napjainkban a második szakképesítésekre és az alaposabb, szélesebb területeket átfogó felnõttoktatásra lenne igény.
Megdöbbentõ adatokkal is szolgált az elõadó a 15 és 64 év közötti, munkaképes magyar lakosság két százaléka a nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik, 27 százalékuk 8 általánost végzett szakképzetlen, 11 százalékuk pedig gim- náziumi érettségivel, szakképzettség nélkül kell hogy boldoguljon. Ami pedig az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos hazai helyzetképet illeti míg Ausztriában százból több mint nyolcvanan vállalkoznak felnõtt fejjel képzésre, nálunk csupán tizenegyen. Napjainkban több szakmával rendelkezõ munkavállalókra van szükség