A szilvafa betegségei

A szilva az éghajlathoz és a talajhoz jól alkalmazkodik, és Vas megyében is eredményesen termeszthető. Legszebben a folyók öntéstalajain, a harmatos völgyekben és a dombok hűvös lankáin díszlik. A remek íz- és zamatanyagokkal rendelkező gyümölcsöt sokoldalúan használhatjuk fel.

Az idei tavasz hűvös és csapadékos volt. Az időjárás kedvezett a szilvafélék tafrinás (Taphrina pruni) betegségének, a táskásodásnak, vagy más szóval a bábaszilvának. A szilva táskásodását okozó dérgomba gazdanövénye a ringló és a díszszilvafajok.

A beteg gyümölcsök virágzás után júniusig fejlődnek, torzulnak, és az egész felületükön hamvas, szürkés réteg képződik. A torzult gyümölcs húsa zöld marad, lé nélküli, ízetlen, és mag nem képződik benne. A gyümölcs nagy része lehull, a fán maradó kevés pedig aszalódva mumifikálódik. A kórokozó a leveleken hullámos, hólyagos torzulásokat okoz, de nem olyan feltűnő, mint az őszibarack tafrinás levélfodrosodása. A fertőzött hajtások és vesszők csavarodnak, ostorszrűen begörbülnek, helyenként megvastagodnak. A héjszövet felülete néha rücskös, deformált.

A gomba az ágak héj- kérgében, háncs- és faszöveteiben és a földre hullott termésben telel át. A Vas megyei mészben szegény talajok kedvezőek a kór-okozónak. Az elhanyagolt, gyomos, sűrű, levegőtlen kertben a termés többsé- gét fertőzheti a betegség. A lehullott gyümölcsöt szedjük össze, és semmi- sítsük meg. A fákat metsszük szellősre, és magas- ságukat úgy korlátozzuk, hogy permetezhetők legyenek. A gyümölcsös alját kaszáljuk vagy kapáljuk. Rügypattanáskor perme-tezzünk lemosásszerűen réztartalmú növényvédő szerrel.

Hideg, esős tavaszon, járványveszélyes időszakban, virágzáskos is szük- séges védekezni, de már csak rézpótló készítményeket használhatunk. Egy átlagos évjáratban a szilva kártevői és betegségei ellen öt-hat alkalommal kell permetezni.

Az idei tavasz hűvös és csapadékos volt. Az időjárás kedvezett a szilvafélék tafrinás (Taphrina pruni) betegségének, a táskásodásnak, vagy más szóval a bábaszilvának. A szilva táskásodását okozó dérgomba gazdanövénye a ringló és a díszszilvafajok.

A beteg gyümölcsök virágzás után júniusig fejlődnek, torzulnak, és az egész felületükön hamvas, szürkés réteg képződik. A torzult gyümölcs húsa zöld marad, lé nélküli, ízetlen, és mag nem képződik benne. A gyümölcs nagy része lehull, a fán maradó kevés pedig aszalódva mumifikálódik. A kórokozó a leveleken hullámos, hólyagos torzulásokat okoz, de nem olyan feltűnő, mint az őszibarack tafrinás levélfodrosodása. A fertőzött hajtások és vesszők csavarodnak, ostorszrűen begörbülnek, helyenként megvastagodnak. A héjszövet felülete néha rücskös, deformált.

A gomba az ágak héj- kérgében, háncs- és faszöveteiben és a földre hullott termésben telel át. A Vas megyei mészben szegény talajok kedvezőek a kór-okozónak. Az elhanyagolt, gyomos, sűrű, levegőtlen kertben a termés többsé- gét fertőzheti a betegség. A lehullott gyümölcsöt szedjük össze, és semmi- sítsük meg. A fákat metsszük szellősre, és magas- ságukat úgy korlátozzuk, hogy permetezhetők legyenek. A gyümölcsös alját kaszáljuk vagy kapáljuk. Rügypattanáskor perme-tezzünk lemosásszerűen réztartalmú növényvédő szerrel.

Hideg, esős tavaszon, járványveszélyes időszakban, virágzáskos is szük- séges védekezni, de már csak rézpótló készítményeket használhatunk. Egy átlagos évjáratban a szilva kártevői és betegségei ellen öt-hat alkalommal kell permetezni.

Az idei tavasz hűvös és csapadékos volt. Az időjárás kedvezett a szilvafélék tafrinás (Taphrina pruni) betegségének, a táskásodásnak, vagy más szóval a bábaszilvának. A szilva táskásodását okozó dérgomba gazdanövénye a ringló és a díszszilvafajok.

A beteg gyümölcsök virágzás után júniusig fejlődnek, torzulnak, és az egész felületükön hamvas, szürkés réteg képződik. A torzult gyümölcs húsa zöld marad, lé nélküli, ízetlen, és mag nem képződik benne. A gyümölcs nagy része lehull, a fán maradó kevés pedig aszalódva mumifikálódik. A kórokozó a leveleken hullámos, hólyagos torzulásokat okoz, de nem olyan feltűnő, mint az őszibarack tafrinás levélfodrosodása. A fertőzött hajtások és vesszők csavarodnak, ostorszrűen begörbülnek, helyenként megvastagodnak. A héjszövet felülete néha rücskös, deformált.

A gomba az ágak héj- kérgében, háncs- és faszöveteiben és a földre hullott termésben telel át. A Vas megyei mészben szegény talajok kedvezőek a kór-okozónak. Az elhanyagolt, gyomos, sűrű, levegőtlen kertben a termés többsé- gét fertőzheti a betegség. A lehullott gyümölcsöt szedjük össze, és semmi- sítsük meg. A fákat metsszük szellősre, és magas- ságukat úgy korlátozzuk, hogy permetezhetők legyenek. A gyümölcsös alját kaszáljuk vagy kapáljuk. Rügypattanáskor perme-tezzünk lemosásszerűen réztartalmú növényvédő szerrel.

Hideg, esős tavaszon, járványveszélyes időszakban, virágzáskos is szük- séges védekezni, de már csak rézpótló készítményeket használhatunk. Egy átlagos évjáratban a szilva kártevői és betegségei ellen öt-hat alkalommal kell permetezni.

A beteg gyümölcsök virágzás után júniusig fejlődnek, torzulnak, és az egész felületükön hamvas, szürkés réteg képződik. A torzult gyümölcs húsa zöld marad, lé nélküli, ízetlen, és mag nem képződik benne. A gyümölcs nagy része lehull, a fán maradó kevés pedig aszalódva mumifikálódik. A kórokozó a leveleken hullámos, hólyagos torzulásokat okoz, de nem olyan feltűnő, mint az őszibarack tafrinás levélfodrosodása. A fertőzött hajtások és vesszők csavarodnak, ostorszrűen begörbülnek, helyenként megvastagodnak. A héjszövet felülete néha rücskös, deformált.

A gomba az ágak héj- kérgében, háncs- és faszöveteiben és a földre hullott termésben telel át. A Vas megyei mészben szegény talajok kedvezőek a kór-okozónak. Az elhanyagolt, gyomos, sűrű, levegőtlen kertben a termés többsé- gét fertőzheti a betegség. A lehullott gyümölcsöt szedjük össze, és semmi- sítsük meg. A fákat metsszük szellősre, és magas- ságukat úgy korlátozzuk, hogy permetezhetők legyenek. A gyümölcsös alját kaszáljuk vagy kapáljuk. Rügypattanáskor perme-tezzünk lemosásszerűen réztartalmú növényvédő szerrel.

Hideg, esős tavaszon, járványveszélyes időszakban, virágzáskos is szük- séges védekezni, de már csak rézpótló készítményeket használhatunk. Egy átlagos évjáratban a szilva kártevői és betegségei ellen öt-hat alkalommal kell permetezni.

A beteg gyümölcsök virágzás után júniusig fejlődnek, torzulnak, és az egész felületükön hamvas, szürkés réteg képződik. A torzult gyümölcs húsa zöld marad, lé nélküli, ízetlen, és mag nem képződik benne. A gyümölcs nagy része lehull, a fán maradó kevés pedig aszalódva mumifikálódik. A kórokozó a leveleken hullámos, hólyagos torzulásokat okoz, de nem olyan feltűnő, mint az őszibarack tafrinás levélfodrosodása. A fertőzött hajtások és vesszők csavarodnak, ostorszrűen begörbülnek, helyenként megvastagodnak. A héjszövet felülete néha rücskös, deformált.

A gomba az ágak héj- kérgében, háncs- és faszöveteiben és a földre hullott termésben telel át. A Vas megyei mészben szegény talajok kedvezőek a kór-okozónak. Az elhanyagolt, gyomos, sűrű, levegőtlen kertben a termés többsé- gét fertőzheti a betegség. A lehullott gyümölcsöt szedjük össze, és semmi- sítsük meg. A fákat metsszük szellősre, és magas- ságukat úgy korlátozzuk, hogy permetezhetők legyenek. A gyümölcsös alját kaszáljuk vagy kapáljuk. Rügypattanáskor perme-tezzünk lemosásszerűen réztartalmú növényvédő szerrel.

Hideg, esős tavaszon, járványveszélyes időszakban, virágzáskos is szük- séges védekezni, de már csak rézpótló készítményeket használhatunk. Egy átlagos évjáratban a szilva kártevői és betegségei ellen öt-hat alkalommal kell permetezni.

A gomba az ágak héj- kérgében, háncs- és faszöveteiben és a földre hullott termésben telel át. A Vas megyei mészben szegény talajok kedvezőek a kór-okozónak. Az elhanyagolt, gyomos, sűrű, levegőtlen kertben a termés többsé- gét fertőzheti a betegség. A lehullott gyümölcsöt szedjük össze, és semmi- sítsük meg. A fákat metsszük szellősre, és magas- ságukat úgy korlátozzuk, hogy permetezhetők legyenek. A gyümölcsös alját kaszáljuk vagy kapáljuk. Rügypattanáskor perme-tezzünk lemosásszerűen réztartalmú növényvédő szerrel.

Hideg, esős tavaszon, járványveszélyes időszakban, virágzáskos is szük- séges védekezni, de már csak rézpótló készítményeket használhatunk. Egy átlagos évjáratban a szilva kártevői és betegségei ellen öt-hat alkalommal kell permetezni.

A gomba az ágak héj- kérgében, háncs- és faszöveteiben és a földre hullott termésben telel át. A Vas megyei mészben szegény talajok kedvezőek a kór-okozónak. Az elhanyagolt, gyomos, sűrű, levegőtlen kertben a termés többsé- gét fertőzheti a betegség. A lehullott gyümölcsöt szedjük össze, és semmi- sítsük meg. A fákat metsszük szellősre, és magas- ságukat úgy korlátozzuk, hogy permetezhetők legyenek. A gyümölcsös alját kaszáljuk vagy kapáljuk. Rügypattanáskor perme-tezzünk lemosásszerűen réztartalmú növényvédő szerrel.

Hideg, esős tavaszon, járványveszélyes időszakban, virágzáskos is szük- séges védekezni, de már csak rézpótló készítményeket használhatunk. Egy átlagos évjáratban a szilva kártevői és betegségei ellen öt-hat alkalommal kell permetezni.

Hideg, esős tavaszon, járványveszélyes időszakban, virágzáskos is szük- séges védekezni, de már csak rézpótló készítményeket használhatunk. Egy átlagos évjáratban a szilva kártevői és betegségei ellen öt-hat alkalommal kell permetezni.

Hideg, esős tavaszon, járványveszélyes időszakban, virágzáskos is szük- séges védekezni, de már csak rézpótló készítményeket használhatunk. Egy átlagos évjáratban a szilva kártevői és betegségei ellen öt-hat alkalommal kell permetezni.