2010.01.12. 03:28
A talajuntság és okai
Ha egy növényt hosszú ideig ugyanazon területen termesztünk, akkor a termése számottevően csökken.
Vannak olyan növények, amelyek igen érzékenyek arra, hogy nem kerülhetnek vissza ugyanarra a helyre. Ilyen például a paprika, a paradicsom, a burgonya, az uborka, s még jó néhány. Jól bírja viszont az önmaga után történő termesztést a kukorica. Az amerikai kukoricabogár megjelenése és kártétele ugyanakkor megköveteli a vetésváltást.
A talajuntságra három elméletet állítottak fel a szakemberek. A tápanyagelmélet hívei szerint a növények a szükséges tápanyagot kivonják a talajból, és azt mintegy elszegényítik. Többen ezt nem fogadták el, mert azt vallották, hogy akkor szakszerű trágyázással a talajuntságot ki lehet küszöbölni.
A toxinelmélet elkötelezettjei állítják, hogy a mikroorganizmusok olyan anyagcseretermékeket juttatnak a talajba, amelyek mérgezőek, azaz toxikusak. Vallják, hogy a növény és a mikroorganizmusok szimbiózisának (együttélésének) felbomlása okozza a talajuntságot.
A harmadik megközelítés, az organizmuselmélet követői szerint a növények gyökérváladéka idézi elő a jelenséget.
A talajuntságnak jellemző, tipikus kórtani tüneteit nem tapasztaljuk. A növények általában leromlott, beteges állapotot mutatnak. A talajuntság nemcsak a szántóföldi növény- és zöldségtermesztésben fordul elő, hanem a gyümölcstermesztésben is. Legelőször az őszibarackra vonatkozóan írták le a talajuntságot.
A jelenségre különösen érzékeny például a cseresznye. Az almatermésűek talajuntságát baktérium és sugárbomba okozza. Megfigyelték, hogy az almafák utáni talajban a csonthéjasok nem károsodnak, a csonthéjasok után pedig az alma szépen díszlik.
A talajuntságra a tartósság jellemző. Gyümölcstermő növények húsz- negyven évig maradnak ugyanazon a helyen, ezért itt a vetésváltás lehetősége kizárt.
Zöldségtermesztésben vetésváltással, vetésforgóval védekezünk a talajuntság ellen, erről a múlt héten írtam részletesebben.
Vannak olyan növények, amelyek igen érzékenyek arra, hogy nem kerülhetnek vissza ugyanarra a helyre. Ilyen például a paprika, a paradicsom, a burgonya, az uborka, s még jó néhány. Jól bírja viszont az önmaga után történő termesztést a kukorica. Az amerikai kukoricabogár megjelenése és kártétele ugyanakkor megköveteli a vetésváltást.
A talajuntságra három elméletet állítottak fel a szakemberek. A tápanyagelmélet hívei szerint a növények a szükséges tápanyagot kivonják a talajból, és azt mintegy elszegényítik. Többen ezt nem fogadták el, mert azt vallották, hogy akkor szakszerű trágyázással a talajuntságot ki lehet küszöbölni.
A toxinelmélet elkötelezettjei állítják, hogy a mikroorganizmusok olyan anyagcseretermékeket juttatnak a talajba, amelyek mérgezőek, azaz toxikusak. Vallják, hogy a növény és a mikroorganizmusok szimbiózisának (együttélésének) felbomlása okozza a talajuntságot.
A harmadik megközelítés, az organizmuselmélet követői szerint a növények gyökérváladéka idézi elő a jelenséget.
A talajuntságnak jellemző, tipikus kórtani tüneteit nem tapasztaljuk. A növények általában leromlott, beteges állapotot mutatnak. A talajuntság nemcsak a szántóföldi növény- és zöldségtermesztésben fordul elő, hanem a gyümölcstermesztésben is. Legelőször az őszibarackra vonatkozóan írták le a talajuntságot.
A jelenségre különösen érzékeny például a cseresznye. Az almatermésűek talajuntságát baktérium és sugárbomba okozza. Megfigyelték, hogy az almafák utáni talajban a csonthéjasok nem károsodnak, a csonthéjasok után pedig az alma szépen díszlik.
A talajuntságra a tartósság jellemző. Gyümölcstermő növények húsz- negyven évig maradnak ugyanazon a helyen, ezért itt a vetésváltás lehetősége kizárt.
Zöldségtermesztésben vetésváltással, vetésforgóval védekezünk a talajuntság ellen, erről a múlt héten írtam részletesebben.
A talajuntságra három elméletet állítottak fel a szakemberek. A tápanyagelmélet hívei szerint a növények a szükséges tápanyagot kivonják a talajból, és azt mintegy elszegényítik. Többen ezt nem fogadták el, mert azt vallották, hogy akkor szakszerű trágyázással a talajuntságot ki lehet küszöbölni.
A toxinelmélet elkötelezettjei állítják, hogy a mikroorganizmusok olyan anyagcseretermékeket juttatnak a talajba, amelyek mérgezőek, azaz toxikusak. Vallják, hogy a növény és a mikroorganizmusok szimbiózisának (együttélésének) felbomlása okozza a talajuntságot.
A harmadik megközelítés, az organizmuselmélet követői szerint a növények gyökérváladéka idézi elő a jelenséget.
A talajuntságnak jellemző, tipikus kórtani tüneteit nem tapasztaljuk. A növények általában leromlott, beteges állapotot mutatnak. A talajuntság nemcsak a szántóföldi növény- és zöldségtermesztésben fordul elő, hanem a gyümölcstermesztésben is. Legelőször az őszibarackra vonatkozóan írták le a talajuntságot.
A jelenségre különösen érzékeny például a cseresznye. Az almatermésűek talajuntságát baktérium és sugárbomba okozza. Megfigyelték, hogy az almafák utáni talajban a csonthéjasok nem károsodnak, a csonthéjasok után pedig az alma szépen díszlik.
A talajuntságra a tartósság jellemző. Gyümölcstermő növények húsz- negyven évig maradnak ugyanazon a helyen, ezért itt a vetésváltás lehetősége kizárt.
Zöldségtermesztésben vetésváltással, vetésforgóval védekezünk a talajuntság ellen, erről a múlt héten írtam részletesebben.
A talajuntságra három elméletet állítottak fel a szakemberek. A tápanyagelmélet hívei szerint a növények a szükséges tápanyagot kivonják a talajból, és azt mintegy elszegényítik. Többen ezt nem fogadták el, mert azt vallották, hogy akkor szakszerű trágyázással a talajuntságot ki lehet küszöbölni.
A toxinelmélet elkötelezettjei állítják, hogy a mikroorganizmusok olyan anyagcseretermékeket juttatnak a talajba, amelyek mérgezőek, azaz toxikusak. Vallják, hogy a növény és a mikroorganizmusok szimbiózisának (együttélésének) felbomlása okozza a talajuntságot.
A harmadik megközelítés, az organizmuselmélet követői szerint a növények gyökérváladéka idézi elő a jelenséget.
A talajuntságnak jellemző, tipikus kórtani tüneteit nem tapasztaljuk. A növények általában leromlott, beteges állapotot mutatnak. A talajuntság nemcsak a szántóföldi növény- és zöldségtermesztésben fordul elő, hanem a gyümölcstermesztésben is. Legelőször az őszibarackra vonatkozóan írták le a talajuntságot.
A jelenségre különösen érzékeny például a cseresznye. Az almatermésűek talajuntságát baktérium és sugárbomba okozza. Megfigyelték, hogy az almafák utáni talajban a csonthéjasok nem károsodnak, a csonthéjasok után pedig az alma szépen díszlik.
A talajuntságra a tartósság jellemző. Gyümölcstermő növények húsz- negyven évig maradnak ugyanazon a helyen, ezért itt a vetésváltás lehetősége kizárt.
Zöldségtermesztésben vetésváltással, vetésforgóval védekezünk a talajuntság ellen, erről a múlt héten írtam részletesebben.
A toxinelmélet elkötelezettjei állítják, hogy a mikroorganizmusok olyan anyagcseretermékeket juttatnak a talajba, amelyek mérgezőek, azaz toxikusak. Vallják, hogy a növény és a mikroorganizmusok szimbiózisának (együttélésének) felbomlása okozza a talajuntságot.
A harmadik megközelítés, az organizmuselmélet követői szerint a növények gyökérváladéka idézi elő a jelenséget.
A talajuntságnak jellemző, tipikus kórtani tüneteit nem tapasztaljuk. A növények általában leromlott, beteges állapotot mutatnak. A talajuntság nemcsak a szántóföldi növény- és zöldségtermesztésben fordul elő, hanem a gyümölcstermesztésben is. Legelőször az őszibarackra vonatkozóan írták le a talajuntságot.
A jelenségre különösen érzékeny például a cseresznye. Az almatermésűek talajuntságát baktérium és sugárbomba okozza. Megfigyelték, hogy az almafák utáni talajban a csonthéjasok nem károsodnak, a csonthéjasok után pedig az alma szépen díszlik.
A talajuntságra a tartósság jellemző. Gyümölcstermő növények húsz- negyven évig maradnak ugyanazon a helyen, ezért itt a vetésváltás lehetősége kizárt.
Zöldségtermesztésben vetésváltással, vetésforgóval védekezünk a talajuntság ellen, erről a múlt héten írtam részletesebben.
A toxinelmélet elkötelezettjei állítják, hogy a mikroorganizmusok olyan anyagcseretermékeket juttatnak a talajba, amelyek mérgezőek, azaz toxikusak. Vallják, hogy a növény és a mikroorganizmusok szimbiózisának (együttélésének) felbomlása okozza a talajuntságot.
A harmadik megközelítés, az organizmuselmélet követői szerint a növények gyökérváladéka idézi elő a jelenséget.
A talajuntságnak jellemző, tipikus kórtani tüneteit nem tapasztaljuk. A növények általában leromlott, beteges állapotot mutatnak. A talajuntság nemcsak a szántóföldi növény- és zöldségtermesztésben fordul elő, hanem a gyümölcstermesztésben is. Legelőször az őszibarackra vonatkozóan írták le a talajuntságot.
A jelenségre különösen érzékeny például a cseresznye. Az almatermésűek talajuntságát baktérium és sugárbomba okozza. Megfigyelték, hogy az almafák utáni talajban a csonthéjasok nem károsodnak, a csonthéjasok után pedig az alma szépen díszlik.
A talajuntságra a tartósság jellemző. Gyümölcstermő növények húsz- negyven évig maradnak ugyanazon a helyen, ezért itt a vetésváltás lehetősége kizárt.
Zöldségtermesztésben vetésváltással, vetésforgóval védekezünk a talajuntság ellen, erről a múlt héten írtam részletesebben.
A harmadik megközelítés, az organizmuselmélet követői szerint a növények gyökérváladéka idézi elő a jelenséget.
A talajuntságnak jellemző, tipikus kórtani tüneteit nem tapasztaljuk. A növények általában leromlott, beteges állapotot mutatnak. A talajuntság nemcsak a szántóföldi növény- és zöldségtermesztésben fordul elő, hanem a gyümölcstermesztésben is. Legelőször az őszibarackra vonatkozóan írták le a talajuntságot.
A jelenségre különösen érzékeny például a cseresznye. Az almatermésűek talajuntságát baktérium és sugárbomba okozza. Megfigyelték, hogy az almafák utáni talajban a csonthéjasok nem károsodnak, a csonthéjasok után pedig az alma szépen díszlik.
A talajuntságra a tartósság jellemző. Gyümölcstermő növények húsz- negyven évig maradnak ugyanazon a helyen, ezért itt a vetésváltás lehetősége kizárt.
Zöldségtermesztésben vetésváltással, vetésforgóval védekezünk a talajuntság ellen, erről a múlt héten írtam részletesebben.
A harmadik megközelítés, az organizmuselmélet követői szerint a növények gyökérváladéka idézi elő a jelenséget.
A talajuntságnak jellemző, tipikus kórtani tüneteit nem tapasztaljuk. A növények általában leromlott, beteges állapotot mutatnak. A talajuntság nemcsak a szántóföldi növény- és zöldségtermesztésben fordul elő, hanem a gyümölcstermesztésben is. Legelőször az őszibarackra vonatkozóan írták le a talajuntságot.
A jelenségre különösen érzékeny például a cseresznye. Az almatermésűek talajuntságát baktérium és sugárbomba okozza. Megfigyelték, hogy az almafák utáni talajban a csonthéjasok nem károsodnak, a csonthéjasok után pedig az alma szépen díszlik.
A talajuntságra a tartósság jellemző. Gyümölcstermő növények húsz- negyven évig maradnak ugyanazon a helyen, ezért itt a vetésváltás lehetősége kizárt.
Zöldségtermesztésben vetésváltással, vetésforgóval védekezünk a talajuntság ellen, erről a múlt héten írtam részletesebben.
A talajuntságnak jellemző, tipikus kórtani tüneteit nem tapasztaljuk. A növények általában leromlott, beteges állapotot mutatnak. A talajuntság nemcsak a szántóföldi növény- és zöldségtermesztésben fordul elő, hanem a gyümölcstermesztésben is. Legelőször az őszibarackra vonatkozóan írták le a talajuntságot.
A jelenségre különösen érzékeny például a cseresznye. Az almatermésűek talajuntságát baktérium és sugárbomba okozza. Megfigyelték, hogy az almafák utáni talajban a csonthéjasok nem károsodnak, a csonthéjasok után pedig az alma szépen díszlik.
A talajuntságra a tartósság jellemző. Gyümölcstermő növények húsz- negyven évig maradnak ugyanazon a helyen, ezért itt a vetésváltás lehetősége kizárt.
Zöldségtermesztésben vetésváltással, vetésforgóval védekezünk a talajuntság ellen, erről a múlt héten írtam részletesebben.
A talajuntságnak jellemző, tipikus kórtani tüneteit nem tapasztaljuk. A növények általában leromlott, beteges állapotot mutatnak. A talajuntság nemcsak a szántóföldi növény- és zöldségtermesztésben fordul elő, hanem a gyümölcstermesztésben is. Legelőször az őszibarackra vonatkozóan írták le a talajuntságot.
A jelenségre különösen érzékeny például a cseresznye. Az almatermésűek talajuntságát baktérium és sugárbomba okozza. Megfigyelték, hogy az almafák utáni talajban a csonthéjasok nem károsodnak, a csonthéjasok után pedig az alma szépen díszlik.
A talajuntságra a tartósság jellemző. Gyümölcstermő növények húsz- negyven évig maradnak ugyanazon a helyen, ezért itt a vetésváltás lehetősége kizárt.
Zöldségtermesztésben vetésváltással, vetésforgóval védekezünk a talajuntság ellen, erről a múlt héten írtam részletesebben.
A jelenségre különösen érzékeny például a cseresznye. Az almatermésűek talajuntságát baktérium és sugárbomba okozza. Megfigyelték, hogy az almafák utáni talajban a csonthéjasok nem károsodnak, a csonthéjasok után pedig az alma szépen díszlik.
A talajuntságra a tartósság jellemző. Gyümölcstermő növények húsz- negyven évig maradnak ugyanazon a helyen, ezért itt a vetésváltás lehetősége kizárt.
Zöldségtermesztésben vetésváltással, vetésforgóval védekezünk a talajuntság ellen, erről a múlt héten írtam részletesebben.
A jelenségre különösen érzékeny például a cseresznye. Az almatermésűek talajuntságát baktérium és sugárbomba okozza. Megfigyelték, hogy az almafák utáni talajban a csonthéjasok nem károsodnak, a csonthéjasok után pedig az alma szépen díszlik.
A talajuntságra a tartósság jellemző. Gyümölcstermő növények húsz- negyven évig maradnak ugyanazon a helyen, ezért itt a vetésváltás lehetősége kizárt.
Zöldségtermesztésben vetésváltással, vetésforgóval védekezünk a talajuntság ellen, erről a múlt héten írtam részletesebben.
A talajuntságra a tartósság jellemző. Gyümölcstermő növények húsz- negyven évig maradnak ugyanazon a helyen, ezért itt a vetésváltás lehetősége kizárt.
Zöldségtermesztésben vetésváltással, vetésforgóval védekezünk a talajuntság ellen, erről a múlt héten írtam részletesebben.
A talajuntságra a tartósság jellemző. Gyümölcstermő növények húsz- negyven évig maradnak ugyanazon a helyen, ezért itt a vetésváltás lehetősége kizárt.
Zöldségtermesztésben vetésváltással, vetésforgóval védekezünk a talajuntság ellen, erről a múlt héten írtam részletesebben.
Zöldségtermesztésben vetésváltással, vetésforgóval védekezünk a talajuntság ellen, erről a múlt héten írtam részletesebben.
Zöldségtermesztésben vetésváltással, vetésforgóval védekezünk a talajuntság ellen, erről a múlt héten írtam részletesebben.
