Az autósok(k) és a lóadó

A kormány által bejelentett megszorító intézkedések közül kettő közvetlenül is érinti az autósokat és a motorosokat. Az egyik döntés szerint szeptembertől 20 százalékkal emelkedik az átírási illeték a jelenlegi 15 forint helyett 18 forintot kell leróni köbcentiméterenként.

A másik intézkedés ennél is mélyebben nyúl az autósok, motorosok zsebébe, s főként a nagyobb teljesítményű gépjárművek tulajdonosait sújtja. Az eddigi szabályozás szerint a súlyadót a gépjármű tömege alapján - 100 kilogrammonként 1200 forintot - kellett befizetni az illetékes önkormányzat számlájára, az új előírás viszont nem a súly, hanem a kilowattban - illetve 1,36-os visszaosztással lóerőben - megadott teljesítmény alapján határozza meg az adó mértékét. (Egyes vélemények szerint az elvonást a jövőben nem is súlyadónak, hanem "lóadónak" kellene hívni...)

A törvényjavaslat szerint a gyártás évében és az azt követő három naptári évben kilowattonként 300 forintot, egy 4-7 éves autó esetében 260 forintot, a 8-11 éves autók után 200 forintot, a 12-15 éves gépjárművek után 160 forintot, a 16 éves vagy annál idősebb autók esetében pedig 120 forintot kell leszurkolni. Az adatokból kitűnik, hogy a fiatalabb gépek tulajdonosai többet, az öregebb kocsit birtoklók pedig kevesebbet fizetnek majd, a szakértői számítások ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy kisebb-nagyobb mértékben az adó minden kategóriában emelkedik.

A legrosszabbul a nagy teljesítményű és könnyű sportkocsik tulajdonosai járnak, akik akár az eddigi összeg hét-nyolcszorosát is kifizethetik, de a kisebb - mondjuk 1,3 literes motorral szerelt, 1000 kilogrammos - új autók után is nagyjából az eddigi adó dupláját szedi majd be a helyhatóság. Ennél is érzékenyebben érinti a változás a motorosokat ők az eddigi 4-5 ezer forintos adó helyett akár évi 30-40 ezer forintot is kifizethetnek.

- Azt gondolom, nem a legszerencsésebb, hogy az új szabályozás a teljesítmény és a gépjármű életkora alapján határozza meg az adó mértékét - közölte érdeklődésünkre Cseri József, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozatának vezetője. - Egyrészt érthető, és szociálpolitikai okokból akár támogatható is az az elgondolás, hogy az idősebb autók vélhetően gyengébb anyagi háttérrel rendelkező tulajdonosai kevesebbet fizessenek. Azonban ez a megközelítés hátráltatja az amúgy is magas átlagéletkorú hazai autópark több szempontból is szükséges megfiatalítását. A teljesítményelv helyett talán szerencsésebb lett volna a kérdést a környezetvédelem szempontjából megközelíteni, és a normatívákat például a káros-anyag-kibocsátás vagy az üzemanyag-felhasználás oldaláról meghatározni. Ugyan-akkor kérdéses, hogy amíg az üzemanyagon ilyen mértékű az adóteher, a kormány mennyire érdekelt abban, hogy az alacsonyabb fogyasztású gépjárművek vásárlását - akár áttételesen is - támogassa. Azonban, ha komolyan vesszük a társadalom, a jövőnk és környezetünk iránt szükséges felelősséget, előbb-utóbb el kell jutnunk odáig, hogy a rövid távon is plusz bevételt biztosító források helyett a hosszú távra szóló és mindannyiunk életében pozitív változásokat eredményező folya- matokat támogassuk. Úgy tűnik, most nem ez a szempont volt az elsődleges fontosságú. A súlyadó módosulása csak az egyik, vélhetően kisebb jellegű változás, amely az új gépjárművek kereskedelmét befolyásolhatja. A kormány megszorításokra alapozó politikája, csakúgy mint a forint árfolyamának bizonytalansága, várhatóan visszaveti a lakossági fogyasztást, ami vélhetően a gépjárművásárlásokra is kihat majd. Hogy a fogyasztás csökkenése és az ennek révén alacsonyabb adóbevételek mennyiben szolgálják a költségvetés érdekeit, ez kétséges lehet, ám az biztos, hogy a gépjármű-kereskedelem szereplőinek óvatos üzletpolitikával érdemes készülni a közeljövőben végbemenő változásokra - így Cseri József.

A másik intézkedés ennél is mélyebben nyúl az autósok, motorosok zsebébe, s főként a nagyobb teljesítményű gépjárművek tulajdonosait sújtja. Az eddigi szabályozás szerint a súlyadót a gépjármű tömege alapján - 100 kilogrammonként 1200 forintot - kellett befizetni az illetékes önkormányzat számlájára, az új előírás viszont nem a súly, hanem a kilowattban - illetve 1,36-os visszaosztással lóerőben - megadott teljesítmény alapján határozza meg az adó mértékét. (Egyes vélemények szerint az elvonást a jövőben nem is súlyadónak, hanem "lóadónak" kellene hívni...)

A törvényjavaslat szerint a gyártás évében és az azt követő három naptári évben kilowattonként 300 forintot, egy 4-7 éves autó esetében 260 forintot, a 8-11 éves autók után 200 forintot, a 12-15 éves gépjárművek után 160 forintot, a 16 éves vagy annál idősebb autók esetében pedig 120 forintot kell leszurkolni. Az adatokból kitűnik, hogy a fiatalabb gépek tulajdonosai többet, az öregebb kocsit birtoklók pedig kevesebbet fizetnek majd, a szakértői számítások ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy kisebb-nagyobb mértékben az adó minden kategóriában emelkedik.

A legrosszabbul a nagy teljesítményű és könnyű sportkocsik tulajdonosai járnak, akik akár az eddigi összeg hét-nyolcszorosát is kifizethetik, de a kisebb - mondjuk 1,3 literes motorral szerelt, 1000 kilogrammos - új autók után is nagyjából az eddigi adó dupláját szedi majd be a helyhatóság. Ennél is érzékenyebben érinti a változás a motorosokat ők az eddigi 4-5 ezer forintos adó helyett akár évi 30-40 ezer forintot is kifizethetnek.

- Azt gondolom, nem a legszerencsésebb, hogy az új szabályozás a teljesítmény és a gépjármű életkora alapján határozza meg az adó mértékét - közölte érdeklődésünkre Cseri József, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozatának vezetője. - Egyrészt érthető, és szociálpolitikai okokból akár támogatható is az az elgondolás, hogy az idősebb autók vélhetően gyengébb anyagi háttérrel rendelkező tulajdonosai kevesebbet fizessenek. Azonban ez a megközelítés hátráltatja az amúgy is magas átlagéletkorú hazai autópark több szempontból is szükséges megfiatalítását. A teljesítményelv helyett talán szerencsésebb lett volna a kérdést a környezetvédelem szempontjából megközelíteni, és a normatívákat például a káros-anyag-kibocsátás vagy az üzemanyag-felhasználás oldaláról meghatározni. Ugyan-akkor kérdéses, hogy amíg az üzemanyagon ilyen mértékű az adóteher, a kormány mennyire érdekelt abban, hogy az alacsonyabb fogyasztású gépjárművek vásárlását - akár áttételesen is - támogassa. Azonban, ha komolyan vesszük a társadalom, a jövőnk és környezetünk iránt szükséges felelősséget, előbb-utóbb el kell jutnunk odáig, hogy a rövid távon is plusz bevételt biztosító források helyett a hosszú távra szóló és mindannyiunk életében pozitív változásokat eredményező folya- matokat támogassuk. Úgy tűnik, most nem ez a szempont volt az elsődleges fontosságú. A súlyadó módosulása csak az egyik, vélhetően kisebb jellegű változás, amely az új gépjárművek kereskedelmét befolyásolhatja. A kormány megszorításokra alapozó politikája, csakúgy mint a forint árfolyamának bizonytalansága, várhatóan visszaveti a lakossági fogyasztást, ami vélhetően a gépjárművásárlásokra is kihat majd. Hogy a fogyasztás csökkenése és az ennek révén alacsonyabb adóbevételek mennyiben szolgálják a költségvetés érdekeit, ez kétséges lehet, ám az biztos, hogy a gépjármű-kereskedelem szereplőinek óvatos üzletpolitikával érdemes készülni a közeljövőben végbemenő változásokra - így Cseri József.

A törvényjavaslat szerint a gyártás évében és az azt követő három naptári évben kilowattonként 300 forintot, egy 4-7 éves autó esetében 260 forintot, a 8-11 éves autók után 200 forintot, a 12-15 éves gépjárművek után 160 forintot, a 16 éves vagy annál idősebb autók esetében pedig 120 forintot kell leszurkolni. Az adatokból kitűnik, hogy a fiatalabb gépek tulajdonosai többet, az öregebb kocsit birtoklók pedig kevesebbet fizetnek majd, a szakértői számítások ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy kisebb-nagyobb mértékben az adó minden kategóriában emelkedik.

A legrosszabbul a nagy teljesítményű és könnyű sportkocsik tulajdonosai járnak, akik akár az eddigi összeg hét-nyolcszorosát is kifizethetik, de a kisebb - mondjuk 1,3 literes motorral szerelt, 1000 kilogrammos - új autók után is nagyjából az eddigi adó dupláját szedi majd be a helyhatóság. Ennél is érzékenyebben érinti a változás a motorosokat ők az eddigi 4-5 ezer forintos adó helyett akár évi 30-40 ezer forintot is kifizethetnek.

- Azt gondolom, nem a legszerencsésebb, hogy az új szabályozás a teljesítmény és a gépjármű életkora alapján határozza meg az adó mértékét - közölte érdeklődésünkre Cseri József, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozatának vezetője. - Egyrészt érthető, és szociálpolitikai okokból akár támogatható is az az elgondolás, hogy az idősebb autók vélhetően gyengébb anyagi háttérrel rendelkező tulajdonosai kevesebbet fizessenek. Azonban ez a megközelítés hátráltatja az amúgy is magas átlagéletkorú hazai autópark több szempontból is szükséges megfiatalítását. A teljesítményelv helyett talán szerencsésebb lett volna a kérdést a környezetvédelem szempontjából megközelíteni, és a normatívákat például a káros-anyag-kibocsátás vagy az üzemanyag-felhasználás oldaláról meghatározni. Ugyan-akkor kérdéses, hogy amíg az üzemanyagon ilyen mértékű az adóteher, a kormány mennyire érdekelt abban, hogy az alacsonyabb fogyasztású gépjárművek vásárlását - akár áttételesen is - támogassa. Azonban, ha komolyan vesszük a társadalom, a jövőnk és környezetünk iránt szükséges felelősséget, előbb-utóbb el kell jutnunk odáig, hogy a rövid távon is plusz bevételt biztosító források helyett a hosszú távra szóló és mindannyiunk életében pozitív változásokat eredményező folya- matokat támogassuk. Úgy tűnik, most nem ez a szempont volt az elsődleges fontosságú. A súlyadó módosulása csak az egyik, vélhetően kisebb jellegű változás, amely az új gépjárművek kereskedelmét befolyásolhatja. A kormány megszorításokra alapozó politikája, csakúgy mint a forint árfolyamának bizonytalansága, várhatóan visszaveti a lakossági fogyasztást, ami vélhetően a gépjárművásárlásokra is kihat majd. Hogy a fogyasztás csökkenése és az ennek révén alacsonyabb adóbevételek mennyiben szolgálják a költségvetés érdekeit, ez kétséges lehet, ám az biztos, hogy a gépjármű-kereskedelem szereplőinek óvatos üzletpolitikával érdemes készülni a közeljövőben végbemenő változásokra - így Cseri József.

A legrosszabbul a nagy teljesítményű és könnyű sportkocsik tulajdonosai járnak, akik akár az eddigi összeg hét-nyolcszorosát is kifizethetik, de a kisebb - mondjuk 1,3 literes motorral szerelt, 1000 kilogrammos - új autók után is nagyjából az eddigi adó dupláját szedi majd be a helyhatóság. Ennél is érzékenyebben érinti a változás a motorosokat ők az eddigi 4-5 ezer forintos adó helyett akár évi 30-40 ezer forintot is kifizethetnek.

- Azt gondolom, nem a legszerencsésebb, hogy az új szabályozás a teljesítmény és a gépjármű életkora alapján határozza meg az adó mértékét - közölte érdeklődésünkre Cseri József, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozatának vezetője. - Egyrészt érthető, és szociálpolitikai okokból akár támogatható is az az elgondolás, hogy az idősebb autók vélhetően gyengébb anyagi háttérrel rendelkező tulajdonosai kevesebbet fizessenek. Azonban ez a megközelítés hátráltatja az amúgy is magas átlagéletkorú hazai autópark több szempontból is szükséges megfiatalítását. A teljesítményelv helyett talán szerencsésebb lett volna a kérdést a környezetvédelem szempontjából megközelíteni, és a normatívákat például a káros-anyag-kibocsátás vagy az üzemanyag-felhasználás oldaláról meghatározni. Ugyan-akkor kérdéses, hogy amíg az üzemanyagon ilyen mértékű az adóteher, a kormány mennyire érdekelt abban, hogy az alacsonyabb fogyasztású gépjárművek vásárlását - akár áttételesen is - támogassa. Azonban, ha komolyan vesszük a társadalom, a jövőnk és környezetünk iránt szükséges felelősséget, előbb-utóbb el kell jutnunk odáig, hogy a rövid távon is plusz bevételt biztosító források helyett a hosszú távra szóló és mindannyiunk életében pozitív változásokat eredményező folya- matokat támogassuk. Úgy tűnik, most nem ez a szempont volt az elsődleges fontosságú. A súlyadó módosulása csak az egyik, vélhetően kisebb jellegű változás, amely az új gépjárművek kereskedelmét befolyásolhatja. A kormány megszorításokra alapozó politikája, csakúgy mint a forint árfolyamának bizonytalansága, várhatóan visszaveti a lakossági fogyasztást, ami vélhetően a gépjárművásárlásokra is kihat majd. Hogy a fogyasztás csökkenése és az ennek révén alacsonyabb adóbevételek mennyiben szolgálják a költségvetés érdekeit, ez kétséges lehet, ám az biztos, hogy a gépjármű-kereskedelem szereplőinek óvatos üzletpolitikával érdemes készülni a közeljövőben végbemenő változásokra - így Cseri József.

- Azt gondolom, nem a legszerencsésebb, hogy az új szabályozás a teljesítmény és a gépjármű életkora alapján határozza meg az adó mértékét - közölte érdeklődésünkre Cseri József, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozatának vezetője. - Egyrészt érthető, és szociálpolitikai okokból akár támogatható is az az elgondolás, hogy az idősebb autók vélhetően gyengébb anyagi háttérrel rendelkező tulajdonosai kevesebbet fizessenek. Azonban ez a megközelítés hátráltatja az amúgy is magas átlagéletkorú hazai autópark több szempontból is szükséges megfiatalítását. A teljesítményelv helyett talán szerencsésebb lett volna a kérdést a környezetvédelem szempontjából megközelíteni, és a normatívákat például a káros-anyag-kibocsátás vagy az üzemanyag-felhasználás oldaláról meghatározni. Ugyan-akkor kérdéses, hogy amíg az üzemanyagon ilyen mértékű az adóteher, a kormány mennyire érdekelt abban, hogy az alacsonyabb fogyasztású gépjárművek vásárlását - akár áttételesen is - támogassa. Azonban, ha komolyan vesszük a társadalom, a jövőnk és környezetünk iránt szükséges felelősséget, előbb-utóbb el kell jutnunk odáig, hogy a rövid távon is plusz bevételt biztosító források helyett a hosszú távra szóló és mindannyiunk életében pozitív változásokat eredményező folya- matokat támogassuk. Úgy tűnik, most nem ez a szempont volt az elsődleges fontosságú. A súlyadó módosulása csak az egyik, vélhetően kisebb jellegű változás, amely az új gépjárművek kereskedelmét befolyásolhatja. A kormány megszorításokra alapozó politikája, csakúgy mint a forint árfolyamának bizonytalansága, várhatóan visszaveti a lakossági fogyasztást, ami vélhetően a gépjárművásárlásokra is kihat majd. Hogy a fogyasztás csökkenése és az ennek révén alacsonyabb adóbevételek mennyiben szolgálják a költségvetés érdekeit, ez kétséges lehet, ám az biztos, hogy a gépjármű-kereskedelem szereplőinek óvatos üzletpolitikával érdemes készülni a közeljövőben végbemenő változásokra - így Cseri József.