Gazdaság

2017.05.31. 16:30

Mit kell tenni az egészséges kenyérért?

Ha igaz a régi közmondásunk, hogy a májusi eső aranyat ér, roppant gazdagok leszünk! A termelők és a növények most már a napsütéses napokat várják, amelyek a 21. hét végén végre megérkeztek.

Dr. Márkus Antal

A gombabetegségek viszont már az előző év őszén is megjelentek megyénkben a búzákon és az árpán. Búzánál a szeptória, árpánál a hálózatos barna foltosság és a ranuráliás foltosság figyelhető meg nagy területeken. Az őszi árpa levélbetegségei ellen jóval nehezebb védekeznünk. A betegségek ott vannak "ugrásra készen" a növényeinken: várva a csapadékosra forduló időt, amelyet május közepén megkaptunk, helyenként kisebb jéggel együtt.

A gabonaféléket sokféle gombakártevő károsítja tenyészidejük alatt, amelyekre egyes kiemelkedően fertőző évjáratok hívják fel a szakma és a lakosság figyelmét.

Archív képünkön Csiszár István a kalászok között ellenőrzi a minőséget
Fotó: Szendi Péter

A búza és az árpa betegségei közül felsorolásképpen megemlíteném a lisztharmatot, a szeptóriás levél- és pelyvabarnulást, a helminospóriumos, a pirenoforás, valamint a hálozatos levélfoltosságot, a rozsdabetegségeket, valamint a fuzáriumot. Utóbbi tüneteit több faj együttes fertőzése is eredményezheti. Gyakran jelentkezik súlyos járványként, amelyre minden évben jó esély van a rozsdafertőzés és a pirenofórás levélfoltosság járványos megjelenése mellett. Búzatermesztésünkben főleg a Fusarium culmorum, -graminearum, -avenaceum és a F.poae van jelen, melyek az elhalt szármaradványokon és az élő növényeken is megélnek, a kalász fertőzése mellett toxinokat termelnek. A toxint tartalmazó búza vagy kukorica kereskedelmi értéke gyenge vagy súlyos esetben eladhatatlan. Ezek a toxinok az embernél a májat, a vesét károsíthatják, sőt újabban rákkeltő hatásuk is felmerült. A takarmányba kerülve az állatoknál szaporodásbiológiai, illetve laktációs gondokat okozhatnak. Hogy a toxintartalom gond, és egyre nagyobb rá az odafigyelés, jelzi, hogy az EU már 2005-ben meghozta rendeletét, amely meghatározta a maximális toxintartalmat. Ezeket a szinteket tovább szigorították.

A legfontosabb fertőzési tényezők: időjárás, elővetemény, fajta, talajmunka, műtrágyahasználat, növényvédelem. Ha csapadékos az év a kalászolás és az érés között, az elővetemény a kukorica, amennyiben nem szántottunk, csak tárcsáztunk, kevés a nitrogén, megkésett vagy szakszerűtlen a növényvédelem: a fertőzés szinte bizonyos.

Az időjárás tekintetében nincs mit tennünk, de a többi csak rajtunk múlik! Az elővetemény megválasztásával, forgatásos mélyműveléssel, optimális műtrágyahasználattal és növényvédelemmel a fertőzés jelentősen csökkenthető. A növényvédelmi kezelések célja az egészségesen tartás. Először a növényt, majd a kalászt kell célzottan, lehetőleg duplaréses fúvókákkal és bő vízzel permeteznünk (nem elég a hektáronként 200 liter!), hogy a fedés jó legyen. A szerek között nagy a kínálat és a versengés a gazda kegyeiért. A szakma úgy tartja, hogy levélbetegségek, rozsda ellen a legjobb hatásúak az azol és strobilulin típusú hatóanyagok gyári kombinációi (pl.: epoxikonazol+piraklostrobin, azoxistrobin ciprokonazollal vagy egy újabb kombináció az azoxistobin tebukonazollal). Megelőző jelleggel az azolos kombinációkkal is hatékonyan védekezhetünk (e-poxikonazol+fenpropidin, e-poxikonazol+fenpropimorf+ metrafenon, ciprokonazol+propikonazol+klórtalonil). Fuzárium ellen célzottan alkalmazható és a kialakult vagy kialakulófélben lévő gombatoxin szintet is kiválóan csökkentő új készítmények az epoxikonazol+ metkonazol és a tebukonazol+ prokloráz tartalmú szerek.

A legteljesebb kémiai védelemmel is csak a fertőzések 70-75 százaléka küzdhető le: így kiemelt szerepe kell, hogy legyen a komplex agrotechnikai védekezéseknek, hogy minél egészségesebb legyen az általunk termelt búza és majd a belőle készített kenyerünk!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!