Garantált a minimum?

A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképesítést igénylő munkakö-rökben foglalkoztatott munkavállalóknak jár. (Egyaránt vonatkozik tehát a gimnázi- umot, a szakközépiskolát, szakiskolát vagy szakmunkásképzőt végzettekre, és azokra a munkavállalókra is, akik nem iskolai rendszerű képzésben szereztek OKJ-s szakképesítést.) A jogosultság másik feltétele, hogy a munkavállaló valóban olyan munkakörben dolgozzon, amelynél ez a végzettség követelmény. Ebből következik, hogy nem kell garantált bérminiumot fizetni például annak a dolgozónak, aki rendelkezik ugyan szakképesítéssel, a munkájához azonban ezt nem kell használnia. (Például, ha egy kereskedő segédmunkásként dolgozik egy építkezésen.)

A garantált bér kiszámításának kiindulópontja a - most 62 ezer 500 forintos - minimálbér, s a szakképesítés mellett a gyakorlati idő hosszát is figyelembe kell venni.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított havi személyi alapbér garantált bérminimuma július 1-jétől december 31-éig 2 évnél kevesebb gyakorlati idő esetén a minimálbér 105 százaléka, vagyis 65 ezer 625 forint, legalább 2 év gyakorlati idő esetén pedig a minimálbér 110 százaléka, 68 ezer 750 forint. Az 50 év felettieket úgy kell tekinteni, mintha leg-alább középfokú végzettségük, és legalább 2 év gyakorlati idejük lenne, amennyiben a munkakörükhöz előírt a szakképzettség.

A szakemberek úgy látják, hogy a törvény gyakorlati alkalmazása kapcsán komoly gondot okozhat majd annak a megállapítása, hogy valójában mi számít bele a két év gyakorlatba, illetve, hogy miként igazolható a más munkáltatónál letöltött gyakorlati idő, az említett kérdéskört ugyanis a törvény nem szabályozza.

Az ellenőrzéseknél várhatóan szintén problémás lehet annak eldöntése, hogy egy-egy adott munkakör ellátásához valóban szükség van-e szakképett munkaerőre, vagy akár szakképzetlenek is képesek elvégezni a feladatot. Az új szabályozás mindenesetre csak annyit mond ha a jogszabály másként nem rendelkezik, akkor a munkáltató dönti el, hogy melyik munkakör igényel legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget.Legtöbb esetben a munkáltató dönti el, hogy kell-e a szakképzettség

A garantált bér kiszámításának kiindulópontja a - most 62 ezer 500 forintos - minimálbér, s a szakképesítés mellett a gyakorlati idő hosszát is figyelembe kell venni.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított havi személyi alapbér garantált bérminimuma július 1-jétől december 31-éig 2 évnél kevesebb gyakorlati idő esetén a minimálbér 105 százaléka, vagyis 65 ezer 625 forint, legalább 2 év gyakorlati idő esetén pedig a minimálbér 110 százaléka, 68 ezer 750 forint. Az 50 év felettieket úgy kell tekinteni, mintha leg-alább középfokú végzettségük, és legalább 2 év gyakorlati idejük lenne, amennyiben a munkakörükhöz előírt a szakképzettség.

A szakemberek úgy látják, hogy a törvény gyakorlati alkalmazása kapcsán komoly gondot okozhat majd annak a megállapítása, hogy valójában mi számít bele a két év gyakorlatba, illetve, hogy miként igazolható a más munkáltatónál letöltött gyakorlati idő, az említett kérdéskört ugyanis a törvény nem szabályozza.

Az ellenőrzéseknél várhatóan szintén problémás lehet annak eldöntése, hogy egy-egy adott munkakör ellátásához valóban szükség van-e szakképett munkaerőre, vagy akár szakképzetlenek is képesek elvégezni a feladatot. Az új szabályozás mindenesetre csak annyit mond ha a jogszabály másként nem rendelkezik, akkor a munkáltató dönti el, hogy melyik munkakör igényel legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget.Legtöbb esetben a munkáltató dönti el, hogy kell-e a szakképzettség

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított havi személyi alapbér garantált bérminimuma július 1-jétől december 31-éig 2 évnél kevesebb gyakorlati idő esetén a minimálbér 105 százaléka, vagyis 65 ezer 625 forint, legalább 2 év gyakorlati idő esetén pedig a minimálbér 110 százaléka, 68 ezer 750 forint. Az 50 év felettieket úgy kell tekinteni, mintha leg-alább középfokú végzettségük, és legalább 2 év gyakorlati idejük lenne, amennyiben a munkakörükhöz előírt a szakképzettség.

A szakemberek úgy látják, hogy a törvény gyakorlati alkalmazása kapcsán komoly gondot okozhat majd annak a megállapítása, hogy valójában mi számít bele a két év gyakorlatba, illetve, hogy miként igazolható a más munkáltatónál letöltött gyakorlati idő, az említett kérdéskört ugyanis a törvény nem szabályozza.

Az ellenőrzéseknél várhatóan szintén problémás lehet annak eldöntése, hogy egy-egy adott munkakör ellátásához valóban szükség van-e szakképett munkaerőre, vagy akár szakképzetlenek is képesek elvégezni a feladatot. Az új szabályozás mindenesetre csak annyit mond ha a jogszabály másként nem rendelkezik, akkor a munkáltató dönti el, hogy melyik munkakör igényel legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget.Legtöbb esetben a munkáltató dönti el, hogy kell-e a szakképzettség

A szakemberek úgy látják, hogy a törvény gyakorlati alkalmazása kapcsán komoly gondot okozhat majd annak a megállapítása, hogy valójában mi számít bele a két év gyakorlatba, illetve, hogy miként igazolható a más munkáltatónál letöltött gyakorlati idő, az említett kérdéskört ugyanis a törvény nem szabályozza.

Az ellenőrzéseknél várhatóan szintén problémás lehet annak eldöntése, hogy egy-egy adott munkakör ellátásához valóban szükség van-e szakképett munkaerőre, vagy akár szakképzetlenek is képesek elvégezni a feladatot. Az új szabályozás mindenesetre csak annyit mond ha a jogszabály másként nem rendelkezik, akkor a munkáltató dönti el, hogy melyik munkakör igényel legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget.Legtöbb esetben a munkáltató dönti el, hogy kell-e a szakképzettség

Az ellenőrzéseknél várhatóan szintén problémás lehet annak eldöntése, hogy egy-egy adott munkakör ellátásához valóban szükség van-e szakképett munkaerőre, vagy akár szakképzetlenek is képesek elvégezni a feladatot. Az új szabályozás mindenesetre csak annyit mond ha a jogszabály másként nem rendelkezik, akkor a munkáltató dönti el, hogy melyik munkakör igényel legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget.Legtöbb esetben a munkáltató dönti el, hogy kell-e a szakképzettség