Gazdaság

2011.06.17. 13:32

Globális zavarokat okozhat a görög válság

Európa vezető politikusai mindent megpróbálnak, hogy megmentsék Görögországot a fizetésképtelenségtől, amelynek bekövetkezése gazdasági zavarokat eredményezhet az egész világon.

MTI

Az általa keltett pénzügyi sokk hullámai - amelyeket fölerősít a globális pénzügyi rendszer - nagy károkat okozhatnak a tőzsdéknek, a bankszektornak és egész nemzetgazdaságoknak.

Görögországban számos bank mehet csődbe, miután az állam képtelen pénzügyi mentőövet dobni nekik. Ennek következtében pedig hatalmas veszteség érheti e pénzintézetek európai (zömmel francia és német) hitelezőit. Az ennek nyomán keletkező pénzpiaci zavarok túlzott megterhelésnek tehetik ki az Európai Unió válságalapját, ami arra késztetheti a politikusokat, hogy ismételten megcsapolják az adófizetőket. Utóbbiak viszont egyre több országban zúgolódnak amiatt, hogy nekik kell pénzelniük más országok csődöt mondott kormányait.
   
Athén "bedőlésének" pontos kihatásait nehéz megjósolni, mivel senki sem tudja, mekkora veszteség érheti a görög államkötvények tulajdonosait, akik az első dominót alkotják a sorban. A bankokat érő közvetlen csapáson túl az aggodalom fő forrása a "fertőzés": egy nehezen meghatározható láncreakció, amely megbolygathatja a piacokat, és megnehezítheti a többi eladósodott államnak az adósságkezelést. Végeredményben pedig az euroövezet valamennyi állama magasabb kamatok mellett juthatna kölcsönökhöz.
   
Egyesek még azt is ki merik jelenteni: a nóta vége az lesz, hogy az eurozóna leggyöngébb tagállamai közül egy vagy több (például Görögország) kiválik a valutaunióból, noha egyelőre még erős a politikai akarat ennek megakadályozására. Mások a Lehman Brothers bankház 2008. szeptemberi csődjéhez hasonlítják az athéni gondokat. Bár egyelőre nem világos, hogy Görögország fizetésképtelensége ugyanolyan dimenziójú következményekkel járna-e, mint a Lehman Bros. összeomlása, a nyomában keletkező károk meghaladhatják a becsült méreteket.
   
"Az euroövezetet fenyegető 'Lehman-effektus' kockázata növekszik - vélekedik Neil MacKinnon, a VTB Capital elemzője. - Az eurozónában felhalmozódott adósság és a bankválság természete hasonlít az utóbbi években átélt pénzügyi válságokéhoz. Ennek oka a bankszektor és az állami adósságok összefonódása."
   
Francia és német bankok együttesen az Európával szembeni görög adósságok 55 százalékával rendelkeznek. A franciák követelése 56,7, míg a németeké 33,9 milliárd euróra rúg. Ebben van kormány- és bankhitel éppúgy, mint hitelre vonatkozó kezességvállalás. Az Athén felett gyülekező felhők hatására a Moody's figyelőlistára helyezte három, görög állampapírokkal "megterhelt" francia bank, a Crédit Agricole, a BNP Paribas és a Société Générale besorolását, mire ezek részvényei másfél-két százalékkal gyengültek. Görög bankok az államadósság mintegy harmadával rendelkeznek, őket tőkéjük megsemmisülése fenyegeti, miáltal ők maguk is pénzügyi mentőövre szorulnának.
   
Ebből kiindulva az Európai Központi Bank ellenzi, hogy Athén arra kényszerítse az állampapír-tulajdonosokat, hogy érjék be a névértéknél kevesebb pénzzel. A görög kormány által így megtakarított összeget ugyanis a bankok feltőkésítésére kellene fordítani. Mivel a kormány gyakorlatilag fizetésképtelen, a pénznek más forrásból kellene érkeznie - például az euroövezet többi tagállamától. Ezekre a kormányokra azonban már most is haragszanak a választóik, éppen az Athén megmentésére megszavazott korábbi milliárdok miatt.
   
A külföldön erősödő haraggal és frusztrációval mit sem törődve a görögök ma is hajlamosabbak másokat okolni saját gondjaikért, semmint szembenézni azzal, hogy valami alapvetően elromlott hazájukban, s elkerülhetetlen a fájdalmas gyógymód.
   
A görög társadalom egyetlen rétege sem fogja fel a helyzet súlyosságát - mutatnak rá athéni elemzők. Befektetők pedig attól tartanak, hogy a politikai csatározás és a megszorító intézkedésekkel szembeni ellenállás következtében az ország képtelen lesz törleszteni államadósságát, amelynek összege 340 milliárd euróra rúg.
   
Az adócsalás ma is nemzeti sport (a munkaügyi miniszter szerint a gazdaság szereplőinek egynegyede semmiféle adót nem fizet), míg a veszteséges állami vállalatok fenntartása 2004-09 között 13 milliárd euróba került. Alkalmazottaik gyakorlatilag elbocsáthatatlanok.
   
"A görögök gondjainak 99 százaléka házi készítésű - mutatott rá Jan Randolph, az IHS Global Insight igazgatója. - Ha mindenki tisztességesen befizetné az adóját, nem lehetne ekkora a költségvetés hiánya." Utóbbi tavaly a GDP 10,5, tavalyelőtt pedig 15 százalékát tette ki.
   
További probléma, hogy Jeórjiosz Papandreu kormánya nem magyarázta el a közvéleménynek, milyen komoly a helyzet, és hogy a fizetésképtelenség az ország határain túlnyúló következményekkel járna. Athén "bedőlése" esetén a piac részéről fokozódó nyomás nehezedne az euroövezet többi eladósodott államára: Írországra, Portugáliára és talán Spanyolországra is.
   
A piacok szkeptikusan vélekednek arról, vajon meg lehet-e menteni Görögországot. Borúlátásukat csak fokozták a szerdai nagy tüntetések a kormány és a megszorító intézkedések ellen. Némely elemzők szerint növekszik a fizetésképtelenség veszélye.
   
"A tüntetések nem fognak alábbhagyni, a görögök pedig nem tudják teljesíteni, amit (a kormány) vállalt. Úgy tűnik, mintha erősödnének a nézetkülönbségek a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és az Európai Központi Bank között - fogalmazott David Lea, a Control Risks nyugat-európai elemzője. - Úgy vélem, kérlelhetetlenül közeledik a fizetésképtelenség."
   
Nem segít, hogy a görög kérdés kezelésében megosztott EU-államok az időt húzzák. Berlin és néhány más állam a magánbankokat is bevonná a megoldásba, míg Párizs és sokan mások ellenzik ezt. Márpedig ha Berlin és Párizs nem pendül egy húron, az Európa bénultságához vezet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!