Gyakorlott méhésszé vált a gépész

Varga Jenő szerint akkor kínál tisztes megélhetést a méhészkedés, ha valaki minden idejét ennek szenteli, s persze folyamatosan képezi magát. Neki hatvan kaptárja van, ennyivel bír el, ezek lakói annyi mézzel látják el, amennyinek az eladásából kiegészítheti a nyugdíját. Három gyermeke közül a legidősebb fia az, akinek fő jövedelme a méztermelésből származik. A családban többen is rendelkeznek méhész szakmunkás bizonyítvánnyal.

Varga Jenő télen is ellenőrzi a kaptárakat. A méhek repce-, akác- és virágmézet termelnek. Fotó: Simon Erzsébet

Répcelak nyugdíjas alpolgármestere, a szénsavgyár egykori műszaki beruházója Vadosfán, a szülőfalujában pontosan negyvenkilenc évvel ezelőtt került közelebbi ismeretségbe az állatvilág legszorgalmasabb munkásaival.

- Gépészként motorszerelésben segédkeztem egy falubeli méhésznek, aki köszönetképpen rámtukmált egy méhcsaládot. Fogalmam sem volt, mit kezdjek a repülő rovarokkal. A feleségem csánigi volt, s az ottani méhészek végül a hónom alá nyúltak - eleveníti föl a kezdeteket Varga Jenő. - A rokonság saját szükségletre termelt mézet, én meg apránként bővítettem az állományt. Irodai munkát végeztem, időnként kimerítő volt, ám ha kimentem a természetbe, mindig megnyugodtam. A méhek körül nem lehet kapkodni, idegeskedni, mert azt megérzik, s szúrásokkal megtorolják. Megszerettem a szorgos kis állatokat, s folyamatosan képeztem magamat. Könyveket, szaklapokat olvastam, s persze a gyakorlott méhészek jó tanácsait is megfogadtam.
Ilyen instrukció például, hogy a kaptárakban télre kellő mennyiségű és jó minőségű élelemnek kell lenni. Varga Jenő augusztusban kezdi felkészíteni a méhcsaládokat a következő évre. Napraforgómézet hagy a lépekben, a téli hónapokban rendszeresen ellenőrzi az állományt. Tavasszal manapság az első komoly méhlegelő a repcetábla; április végén csak úgy sárgállik a környék. Nem is kell vándorolni messze, mint korábban. A repcemézet aztán időben ki kell pörgetni, mert hamar kristályosodik, s ha elegyedik az akácmézzel, az opálos lesz. A cukrosodás egyébként a közhiedelemmel ellentétben nem baj - mondja Varga Jenő.

A méz megkötése természetes folyamat. Amelyik méz nem kristályosodik ki éveken át úgy, hogy vegyes virágmézként árulják vagy akár akácnak, mert az se bírja 3-4 éven túl , biztosak lehetünk benne, hogy valami adalékanyagot tartalmaz, melynek semmi köze a mézhez.