2006.07.05. 02:27
Gyermekesek többletterhe
A GfK Hungária kutatásának adatai szerint a gyermekes háztartások 2005-ben gyakrabban vásároltak ruházati cikket, mint egy átlagos háztartás. A gyerme ...
A GfK Hungária kutatásának adatai szerint a gyermekes háztartások 2005-ben gyakrabban vásároltak ruházati cikket, mint egy átlagos háztartás.
A gyermekes háztartások az átlaghoz képest viszonylag nagyobb arányban költenek a hipermarketekben és a távol-keleti üzletekben.
A 2005-ös esztendőben a családok a költésük majdnem ugyanakkora részét hagyták az olcsóbb távol-keleti üzletekben (21 százalék), mint a magasabb árfekvésű ruházati szaküzletben (22 százalék). A távol-keleti boltok az utcai árusoknál és a piacokon történt vásárlások rovására tudtak nőni. Míg egy átlagos háztartás ruhát és cipőt egy évben hét alkalommal hipermarketben, nyolc alkalommal pedig valamely távol-keleti üzletben szerez be, addig a gyermekes családok vásárlási céllal 9, illetve 11 alkalommal térnek be ezekbe az üzletekbe.
Azok a családok, ahol nincs gyerek, vagy már kinőtt az általános iskolás korosztályból, az átlagosnál nagyobb arányban ruházkodnak szaküzletekből, azaz butikból, ruházati szaküzletből, illetve márkaboltból.
Míg a gyermekes családok a teljes ruházati költésük 22 százalékát hagyják ruházati szaküzletekben, addig az idősebb gyerekkel vagy gyerekkel nem rendelkező családoknál ez az arány 29 százalék.
A legfrissebb, a 2005. évet feltérképező FashionScope tanulmány szerint a teljes ruházati piaci költés közel kétötödét (38 százalékát) azok a háztartások adják, ahol 14 éves és ennél fiatalabb gyermek él. A gyerekek életkori sajátosságaiból fakadóan a gyermekes háztartások jellemzően gyakoribb cipővásárlásra kényszerülhetnek, aminek eredményeképp a cipőértékesítésből származó teljes hazai bevétel 41 százaléka tőlük származik.
A FashionScope tanulmány szerint egy átlagos magyar háztartás éves szinten mintegy 26 alkalommal - azaz közel kétheti rendszerességgel - vásárol ruházati terméket, ami megfelel a 2004. évben tapasztaltaknak.
Ezzel szemben azok a háztartások, amelyekben tizenöt év alatti gyerek is él, évente átlagosan harmincöt alkalommal költenek pénzt valamilyen ruházati termékre, illetve cipőre.
2005-ben az átlag magyar háztartás egy vásárlás alkalmával mintegy 4.130 forintot hagyott valamely ruházati szortimentet kínáló üzlet kasszájánál, ami nagyjából a 2004-es év szintjének megfelelő. A még nem kamaszkorú gyermekekkel rendelkező háztartások gyakrabban vásárolnak ruházati cikkeket, mint egy átlagos háztartás - olvasható a felmé- résben.
A gyermekes háztartások az átlaghoz képest viszonylag nagyobb arányban költenek a hipermarketekben és a távol-keleti üzletekben.
A 2005-ös esztendőben a családok a költésük majdnem ugyanakkora részét hagyták az olcsóbb távol-keleti üzletekben (21 százalék), mint a magasabb árfekvésű ruházati szaküzletben (22 százalék). A távol-keleti boltok az utcai árusoknál és a piacokon történt vásárlások rovására tudtak nőni. Míg egy átlagos háztartás ruhát és cipőt egy évben hét alkalommal hipermarketben, nyolc alkalommal pedig valamely távol-keleti üzletben szerez be, addig a gyermekes családok vásárlási céllal 9, illetve 11 alkalommal térnek be ezekbe az üzletekbe.
Azok a családok, ahol nincs gyerek, vagy már kinőtt az általános iskolás korosztályból, az átlagosnál nagyobb arányban ruházkodnak szaküzletekből, azaz butikból, ruházati szaküzletből, illetve márkaboltból.
Míg a gyermekes családok a teljes ruházati költésük 22 százalékát hagyják ruházati szaküzletekben, addig az idősebb gyerekkel vagy gyerekkel nem rendelkező családoknál ez az arány 29 százalék.
A legfrissebb, a 2005. évet feltérképező FashionScope tanulmány szerint a teljes ruházati piaci költés közel kétötödét (38 százalékát) azok a háztartások adják, ahol 14 éves és ennél fiatalabb gyermek él. A gyerekek életkori sajátosságaiból fakadóan a gyermekes háztartások jellemzően gyakoribb cipővásárlásra kényszerülhetnek, aminek eredményeképp a cipőértékesítésből származó teljes hazai bevétel 41 százaléka tőlük származik.
A FashionScope tanulmány szerint egy átlagos magyar háztartás éves szinten mintegy 26 alkalommal - azaz közel kétheti rendszerességgel - vásárol ruházati terméket, ami megfelel a 2004. évben tapasztaltaknak.
Ezzel szemben azok a háztartások, amelyekben tizenöt év alatti gyerek is él, évente átlagosan harmincöt alkalommal költenek pénzt valamilyen ruházati termékre, illetve cipőre.
2005-ben az átlag magyar háztartás egy vásárlás alkalmával mintegy 4.130 forintot hagyott valamely ruházati szortimentet kínáló üzlet kasszájánál, ami nagyjából a 2004-es év szintjének megfelelő. A még nem kamaszkorú gyermekekkel rendelkező háztartások gyakrabban vásárolnak ruházati cikkeket, mint egy átlagos háztartás - olvasható a felmé- résben.
A 2005-ös esztendőben a családok a költésük majdnem ugyanakkora részét hagyták az olcsóbb távol-keleti üzletekben (21 százalék), mint a magasabb árfekvésű ruházati szaküzletben (22 százalék). A távol-keleti boltok az utcai árusoknál és a piacokon történt vásárlások rovására tudtak nőni. Míg egy átlagos háztartás ruhát és cipőt egy évben hét alkalommal hipermarketben, nyolc alkalommal pedig valamely távol-keleti üzletben szerez be, addig a gyermekes családok vásárlási céllal 9, illetve 11 alkalommal térnek be ezekbe az üzletekbe.
Azok a családok, ahol nincs gyerek, vagy már kinőtt az általános iskolás korosztályból, az átlagosnál nagyobb arányban ruházkodnak szaküzletekből, azaz butikból, ruházati szaküzletből, illetve márkaboltból.
Míg a gyermekes családok a teljes ruházati költésük 22 százalékát hagyják ruházati szaküzletekben, addig az idősebb gyerekkel vagy gyerekkel nem rendelkező családoknál ez az arány 29 százalék.
A legfrissebb, a 2005. évet feltérképező FashionScope tanulmány szerint a teljes ruházati piaci költés közel kétötödét (38 százalékát) azok a háztartások adják, ahol 14 éves és ennél fiatalabb gyermek él. A gyerekek életkori sajátosságaiból fakadóan a gyermekes háztartások jellemzően gyakoribb cipővásárlásra kényszerülhetnek, aminek eredményeképp a cipőértékesítésből származó teljes hazai bevétel 41 százaléka tőlük származik.
A FashionScope tanulmány szerint egy átlagos magyar háztartás éves szinten mintegy 26 alkalommal - azaz közel kétheti rendszerességgel - vásárol ruházati terméket, ami megfelel a 2004. évben tapasztaltaknak.
Ezzel szemben azok a háztartások, amelyekben tizenöt év alatti gyerek is él, évente átlagosan harmincöt alkalommal költenek pénzt valamilyen ruházati termékre, illetve cipőre.
2005-ben az átlag magyar háztartás egy vásárlás alkalmával mintegy 4.130 forintot hagyott valamely ruházati szortimentet kínáló üzlet kasszájánál, ami nagyjából a 2004-es év szintjének megfelelő. A még nem kamaszkorú gyermekekkel rendelkező háztartások gyakrabban vásárolnak ruházati cikkeket, mint egy átlagos háztartás - olvasható a felmé- résben.
Azok a családok, ahol nincs gyerek, vagy már kinőtt az általános iskolás korosztályból, az átlagosnál nagyobb arányban ruházkodnak szaküzletekből, azaz butikból, ruházati szaküzletből, illetve márkaboltból.
Míg a gyermekes családok a teljes ruházati költésük 22 százalékát hagyják ruházati szaküzletekben, addig az idősebb gyerekkel vagy gyerekkel nem rendelkező családoknál ez az arány 29 százalék.
A legfrissebb, a 2005. évet feltérképező FashionScope tanulmány szerint a teljes ruházati piaci költés közel kétötödét (38 százalékát) azok a háztartások adják, ahol 14 éves és ennél fiatalabb gyermek él. A gyerekek életkori sajátosságaiból fakadóan a gyermekes háztartások jellemzően gyakoribb cipővásárlásra kényszerülhetnek, aminek eredményeképp a cipőértékesítésből származó teljes hazai bevétel 41 százaléka tőlük származik.
A FashionScope tanulmány szerint egy átlagos magyar háztartás éves szinten mintegy 26 alkalommal - azaz közel kétheti rendszerességgel - vásárol ruházati terméket, ami megfelel a 2004. évben tapasztaltaknak.
Ezzel szemben azok a háztartások, amelyekben tizenöt év alatti gyerek is él, évente átlagosan harmincöt alkalommal költenek pénzt valamilyen ruházati termékre, illetve cipőre.
2005-ben az átlag magyar háztartás egy vásárlás alkalmával mintegy 4.130 forintot hagyott valamely ruházati szortimentet kínáló üzlet kasszájánál, ami nagyjából a 2004-es év szintjének megfelelő. A még nem kamaszkorú gyermekekkel rendelkező háztartások gyakrabban vásárolnak ruházati cikkeket, mint egy átlagos háztartás - olvasható a felmé- résben.
Míg a gyermekes családok a teljes ruházati költésük 22 százalékát hagyják ruházati szaküzletekben, addig az idősebb gyerekkel vagy gyerekkel nem rendelkező családoknál ez az arány 29 százalék.
A legfrissebb, a 2005. évet feltérképező FashionScope tanulmány szerint a teljes ruházati piaci költés közel kétötödét (38 százalékát) azok a háztartások adják, ahol 14 éves és ennél fiatalabb gyermek él. A gyerekek életkori sajátosságaiból fakadóan a gyermekes háztartások jellemzően gyakoribb cipővásárlásra kényszerülhetnek, aminek eredményeképp a cipőértékesítésből származó teljes hazai bevétel 41 százaléka tőlük származik.
A FashionScope tanulmány szerint egy átlagos magyar háztartás éves szinten mintegy 26 alkalommal - azaz közel kétheti rendszerességgel - vásárol ruházati terméket, ami megfelel a 2004. évben tapasztaltaknak.
Ezzel szemben azok a háztartások, amelyekben tizenöt év alatti gyerek is él, évente átlagosan harmincöt alkalommal költenek pénzt valamilyen ruházati termékre, illetve cipőre.
2005-ben az átlag magyar háztartás egy vásárlás alkalmával mintegy 4.130 forintot hagyott valamely ruházati szortimentet kínáló üzlet kasszájánál, ami nagyjából a 2004-es év szintjének megfelelő. A még nem kamaszkorú gyermekekkel rendelkező háztartások gyakrabban vásárolnak ruházati cikkeket, mint egy átlagos háztartás - olvasható a felmé- résben.
A legfrissebb, a 2005. évet feltérképező FashionScope tanulmány szerint a teljes ruházati piaci költés közel kétötödét (38 százalékát) azok a háztartások adják, ahol 14 éves és ennél fiatalabb gyermek él. A gyerekek életkori sajátosságaiból fakadóan a gyermekes háztartások jellemzően gyakoribb cipővásárlásra kényszerülhetnek, aminek eredményeképp a cipőértékesítésből származó teljes hazai bevétel 41 százaléka tőlük származik.
A FashionScope tanulmány szerint egy átlagos magyar háztartás éves szinten mintegy 26 alkalommal - azaz közel kétheti rendszerességgel - vásárol ruházati terméket, ami megfelel a 2004. évben tapasztaltaknak.
Ezzel szemben azok a háztartások, amelyekben tizenöt év alatti gyerek is él, évente átlagosan harmincöt alkalommal költenek pénzt valamilyen ruházati termékre, illetve cipőre.
2005-ben az átlag magyar háztartás egy vásárlás alkalmával mintegy 4.130 forintot hagyott valamely ruházati szortimentet kínáló üzlet kasszájánál, ami nagyjából a 2004-es év szintjének megfelelő. A még nem kamaszkorú gyermekekkel rendelkező háztartások gyakrabban vásárolnak ruházati cikkeket, mint egy átlagos háztartás - olvasható a felmé- résben.
A FashionScope tanulmány szerint egy átlagos magyar háztartás éves szinten mintegy 26 alkalommal - azaz közel kétheti rendszerességgel - vásárol ruházati terméket, ami megfelel a 2004. évben tapasztaltaknak.
Ezzel szemben azok a háztartások, amelyekben tizenöt év alatti gyerek is él, évente átlagosan harmincöt alkalommal költenek pénzt valamilyen ruházati termékre, illetve cipőre.
2005-ben az átlag magyar háztartás egy vásárlás alkalmával mintegy 4.130 forintot hagyott valamely ruházati szortimentet kínáló üzlet kasszájánál, ami nagyjából a 2004-es év szintjének megfelelő. A még nem kamaszkorú gyermekekkel rendelkező háztartások gyakrabban vásárolnak ruházati cikkeket, mint egy átlagos háztartás - olvasható a felmé- résben.
Ezzel szemben azok a háztartások, amelyekben tizenöt év alatti gyerek is él, évente átlagosan harmincöt alkalommal költenek pénzt valamilyen ruházati termékre, illetve cipőre.
2005-ben az átlag magyar háztartás egy vásárlás alkalmával mintegy 4.130 forintot hagyott valamely ruházati szortimentet kínáló üzlet kasszájánál, ami nagyjából a 2004-es év szintjének megfelelő. A még nem kamaszkorú gyermekekkel rendelkező háztartások gyakrabban vásárolnak ruházati cikkeket, mint egy átlagos háztartás - olvasható a felmé- résben.
2005-ben az átlag magyar háztartás egy vásárlás alkalmával mintegy 4.130 forintot hagyott valamely ruházati szortimentet kínáló üzlet kasszájánál, ami nagyjából a 2004-es év szintjének megfelelő. A még nem kamaszkorú gyermekekkel rendelkező háztartások gyakrabban vásárolnak ruházati cikkeket, mint egy átlagos háztartás - olvasható a felmé- résben.
