Hazánkban egy év alatt 120 ezerrel emelkedett a regisztrált álláskeresők száma

A magyar kormány részéről Fekete László, a szaktárca foglalkoztatási főosztályvezető-helyettese adott gyors és egyben nem túl üdítő helyzetjelentést: Magyarországon egy év alatt 120 ezerrel emelkedett a regisztrált álláskeresők száma. A probléma tehát adott, s Fekete László szerint a kormányzati intézkedések egyrészt arra irányulnak, hogy a cégek a lehető legmagasabb számban tudják megtartani dolgozóikat, másrészt, hogy segítsék az állásukat elveszítők újbóli és mielőbbi elhelyezkedését.

A folytatásban dr. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke beszélt a válság nemzetközi és hazai vetületeiről (mondandóját később közöljük), majd a két ország egy-egy régiójának munka-erő-piaci sajátosságait vesézték ki a megjelentek. A hallgatóság először is Karl Fakler, az Alsó-Ausztriai Munkaerő-piaci Szolgálat (AMS) igazgatójának tolmácsolásában azzal szembesülhetett, hogy a szervezet prognózisa szerint a recessziónak még koránt sincs vége, ennek megfelelően továbbra is növekvő, és időben elhúzódó munkanélküliségre kell és érdemes készülni. A helyzet majd csak 2012-től javulhat érdemben, fontos lenne viszont, hogy a konjunktúra a várható változáskra (például az energiaszektor és környezetvédelem térnyerésére) felkészült munkaerőt találjon a piacon. A szakember a részletekről szólva kifejtette, hogy a csökkentett munkaidő szélesebb körű bevezetése okán Ausztria márciusban módosította a vonatkozó törvényi szabályozást, s mint szavaiból szintén kiderült: immár a támogatott képzésekbe is több módon kapcsolódhatnak be a cégek, illetve a munkanélküliek. Van olyan képzési projekt, amelybe az állam tanulónként 3000 (!) euróval száll úgymond be, s ha már a kormányzati lépéseknél tartunk: szomszédaink arra is figyelnek, hogy állami megbízásokkal segítsék a cégek túlélését. Karl Fakler a közmunkában, majd a munkaalapítványokban rejlő lehetőségekre is felhívta a figyelmet. Utóbbiakat alapvetően azok a vállalatok hozzák létre, amelyek nem akarnak elszakadni a most muszájból el- küldött dolgozóiktól, ezért a munkaügyi szervezet támogatásával különböző képzéseket szerveznek számukra.

A bükfürdői fórum következő előadójaként megszólaló Kiss Ambrus, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója szerint minden bizonnyal nálunk is jól működne a dolog, s ennek jogi alapja a törvény mindössze kétszer két sorának megváltoztatásával megteremthető lenne. (Talán jó jel, hogy a minisztériumi ember, Fekete László e szavaknál bólogatott.)

Kiss Ambrus persze sok minden másról is beszélt. Szavaiból kiderült például, hogy ő is fontosnak tartja, hogy számos cég törekszik a jól képzett dolgozók megtartására, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a válság nyomán a foglalkoztatási szerkezet jócskán megváltozhat. A környezetvédelem és a környezeti kultúra szerepe növekszik, a szakképzettség értéke felértékelődik, a képzetlen álláskeresők munkanélkülisége viszont minden bizonnyal elhúzódó problémát jelent.

A pályázatokra térve a főigazgató elmondta, a cégek törekvéseit több pályázat (OFA, TÁMOP, komplex, GOP, ROP, ÚMVP) is segíti, más kérdés, hogy többen is úgy gondolják, hogy a megigényelt támogatási összeg nekik automatikusan jár. Pedig nem, a pénz elnyerése ugyanis csak jó, a saját erőfeszítéseket és az állami támogatás megtérülését is bemutató pályázatok által lehetséges.

Kiss Ambrus mindazonáltal megígérte, hogy a munkaügyi szervezet a jövőben még többet segít, hogy a cégek előremutató pályázatokkal tudjanak előrukkolni, hiszen közös érdek, hogy az elnyerhető pénzek jó helyre, jó kezekbe kerüljenek.