2011.02.11. 03:29
Infláció mint rejtett adó
Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint az infláció rejtett adó, amely a háztartások megtakarításiból vesz el, s a lakosság megszerzett jövedelmét csökkenti.
A Vas Megyei Közgazdasági Társaság meghívására a NyME Savaria Egyetemi Központjában előadást tartó Karvalits Ferenc jegybanki alelnök, monetáris tanácsi tag szerint viszont nagyon is szükséges volt a szigorítás, a gazdaságot érő költségsokkok miatt ugyanis a következő negyedévekben az infláció érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt.
A kamatemelési döntések hátterének megvilágítása okán Karvalits Ferenc először is arról beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elsődleges, törvény által előírt célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Mindez pedig alapvetően mindannyiunk javát, a közjót szolgálja, a tartósan alacsony infláció ugyanis kiszámíthatóvá, átláthatóvá teszi a különböző gazdasági folyamatokat.
- A magas és változó infláció, illetve a megemelkedő inflációs várakozások viszont megnehezítik a hosszútávú üzleti, beruházási döntéseket, gátolják a hosszabb távú kötelezettségvállalást, a tartós megtakarítások létrejöttét, így végső soron a gazdasági stabilitást - közölte Karvalits Ferenc, hozzátéve: az infláció ráadásul rejtett adó, amely a háztartások megtakarításiból vesz el, s a lakosság megszerzett jövedelmét csökkenti. Egy olyan jövedelem átcsoportosítás, amely nem átlátható s vele szemben a társadalom legszegényebb rétegei a legkiszolgáltatottabbak.
Mindez tiszta és világos, ugyanakkor viszont felmerül a kérdés: van-e a mostanság olyan inflációs nyomás, amely indokolná a Monetáris Tanács szigorítás-sorozatát?
Karvalits Ferenc szerint az elmúlt hónapok jelentős élelmiszer- és energia-ár emelkedéseit azok második körös hatásai követhetik. Hazánkban az inflációs várakozások ugyanis az elmúlt évtizedek rossz tapasztalatai miatt nem horgonyozottak, így feltételezhető, hogy az említett költségsokk után a lakosság és a vállalkozások várakozásai nem térnek vissza a megcélzott, 3 százalékos szintre. A szigorítással a jegybank azt jelezte, hogy nem hajlandó tartósan elfogadni a magasabb szintet, az említett probléma kezelésén túl azonban más érvek is a szigorítás felé terelték a döntéshozókat. Ezek egyike, hogy az személyi jövedelemadó (szja) mérséklése és a foglalkoztatás várható bővülése nyomán az év második felétől érdemben nő a lakosság rendelkezésére álló jövedelem s ennek következtében élénkülhet a belföldi kereslet. Ugyanígy a bevezetett különadók is árfelhajtó hatással lehetnek.
Karvalits Ferenc mindehhez lapunk érdeklődésére annyit tett még hozzá, hogy az árak alakulására, az inflációra nem csak a jegybanki monetáris politika, hanem a kormányzat gazdaságpolitika is hatással lehet.
- Nem mindegy például, hogy milyen eszközök felhasználásával zajlik majd a költségvetés konszolidációja. Amennyiben továbbra is a termelési költségekre nehezedő különadók és az árintézkedések kerülnek előtérbe, akkor az bizony további inflációs nyomást eredményezhet. Ha viszont a kormány a kiadások csökkentésével, a költségvetés által támasztott kereslet visszafogásával valósítja meg a konszolidációt, akkor annak deflációs hatása is lehet - közölte Karvalits Ferenc.
A Vas Megyei Közgazdasági Társaság meghívására a NyME Savaria Egyetemi Központjában előadást tartó Karvalits Ferenc jegybanki alelnök, monetáris tanácsi tag szerint viszont nagyon is szükséges volt a szigorítás, a gazdaságot érő költségsokkok miatt ugyanis a következő negyedévekben az infláció érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt.
A kamatemelési döntések hátterének megvilágítása okán Karvalits Ferenc először is arról beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elsődleges, törvény által előírt célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Mindez pedig alapvetően mindannyiunk javát, a közjót szolgálja, a tartósan alacsony infláció ugyanis kiszámíthatóvá, átláthatóvá teszi a különböző gazdasági folyamatokat.
- A magas és változó infláció, illetve a megemelkedő inflációs várakozások viszont megnehezítik a hosszútávú üzleti, beruházási döntéseket, gátolják a hosszabb távú kötelezettségvállalást, a tartós megtakarítások létrejöttét, így végső soron a gazdasági stabilitást - közölte Karvalits Ferenc, hozzátéve: az infláció ráadásul rejtett adó, amely a háztartások megtakarításiból vesz el, s a lakosság megszerzett jövedelmét csökkenti. Egy olyan jövedelem átcsoportosítás, amely nem átlátható s vele szemben a társadalom legszegényebb rétegei a legkiszolgáltatottabbak.
Mindez tiszta és világos, ugyanakkor viszont felmerül a kérdés: van-e a mostanság olyan inflációs nyomás, amely indokolná a Monetáris Tanács szigorítás-sorozatát?
Karvalits Ferenc szerint az elmúlt hónapok jelentős élelmiszer- és energia-ár emelkedéseit azok második körös hatásai követhetik. Hazánkban az inflációs várakozások ugyanis az elmúlt évtizedek rossz tapasztalatai miatt nem horgonyozottak, így feltételezhető, hogy az említett költségsokk után a lakosság és a vállalkozások várakozásai nem térnek vissza a megcélzott, 3 százalékos szintre. A szigorítással a jegybank azt jelezte, hogy nem hajlandó tartósan elfogadni a magasabb szintet, az említett probléma kezelésén túl azonban más érvek is a szigorítás felé terelték a döntéshozókat. Ezek egyike, hogy az személyi jövedelemadó (szja) mérséklése és a foglalkoztatás várható bővülése nyomán az év második felétől érdemben nő a lakosság rendelkezésére álló jövedelem s ennek következtében élénkülhet a belföldi kereslet. Ugyanígy a bevezetett különadók is árfelhajtó hatással lehetnek.
Karvalits Ferenc mindehhez lapunk érdeklődésére annyit tett még hozzá, hogy az árak alakulására, az inflációra nem csak a jegybanki monetáris politika, hanem a kormányzat gazdaságpolitika is hatással lehet.
- Nem mindegy például, hogy milyen eszközök felhasználásával zajlik majd a költségvetés konszolidációja. Amennyiben továbbra is a termelési költségekre nehezedő különadók és az árintézkedések kerülnek előtérbe, akkor az bizony további inflációs nyomást eredményezhet. Ha viszont a kormány a kiadások csökkentésével, a költségvetés által támasztott kereslet visszafogásával valósítja meg a konszolidációt, akkor annak deflációs hatása is lehet - közölte Karvalits Ferenc.
A kamatemelési döntések hátterének megvilágítása okán Karvalits Ferenc először is arról beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elsődleges, törvény által előírt célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Mindez pedig alapvetően mindannyiunk javát, a közjót szolgálja, a tartósan alacsony infláció ugyanis kiszámíthatóvá, átláthatóvá teszi a különböző gazdasági folyamatokat.
- A magas és változó infláció, illetve a megemelkedő inflációs várakozások viszont megnehezítik a hosszútávú üzleti, beruházási döntéseket, gátolják a hosszabb távú kötelezettségvállalást, a tartós megtakarítások létrejöttét, így végső soron a gazdasági stabilitást - közölte Karvalits Ferenc, hozzátéve: az infláció ráadásul rejtett adó, amely a háztartások megtakarításiból vesz el, s a lakosság megszerzett jövedelmét csökkenti. Egy olyan jövedelem átcsoportosítás, amely nem átlátható s vele szemben a társadalom legszegényebb rétegei a legkiszolgáltatottabbak.
Mindez tiszta és világos, ugyanakkor viszont felmerül a kérdés: van-e a mostanság olyan inflációs nyomás, amely indokolná a Monetáris Tanács szigorítás-sorozatát?
Karvalits Ferenc szerint az elmúlt hónapok jelentős élelmiszer- és energia-ár emelkedéseit azok második körös hatásai követhetik. Hazánkban az inflációs várakozások ugyanis az elmúlt évtizedek rossz tapasztalatai miatt nem horgonyozottak, így feltételezhető, hogy az említett költségsokk után a lakosság és a vállalkozások várakozásai nem térnek vissza a megcélzott, 3 százalékos szintre. A szigorítással a jegybank azt jelezte, hogy nem hajlandó tartósan elfogadni a magasabb szintet, az említett probléma kezelésén túl azonban más érvek is a szigorítás felé terelték a döntéshozókat. Ezek egyike, hogy az személyi jövedelemadó (szja) mérséklése és a foglalkoztatás várható bővülése nyomán az év második felétől érdemben nő a lakosság rendelkezésére álló jövedelem s ennek következtében élénkülhet a belföldi kereslet. Ugyanígy a bevezetett különadók is árfelhajtó hatással lehetnek.
Karvalits Ferenc mindehhez lapunk érdeklődésére annyit tett még hozzá, hogy az árak alakulására, az inflációra nem csak a jegybanki monetáris politika, hanem a kormányzat gazdaságpolitika is hatással lehet.
- Nem mindegy például, hogy milyen eszközök felhasználásával zajlik majd a költségvetés konszolidációja. Amennyiben továbbra is a termelési költségekre nehezedő különadók és az árintézkedések kerülnek előtérbe, akkor az bizony további inflációs nyomást eredményezhet. Ha viszont a kormány a kiadások csökkentésével, a költségvetés által támasztott kereslet visszafogásával valósítja meg a konszolidációt, akkor annak deflációs hatása is lehet - közölte Karvalits Ferenc.
A kamatemelési döntések hátterének megvilágítása okán Karvalits Ferenc először is arról beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elsődleges, törvény által előírt célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Mindez pedig alapvetően mindannyiunk javát, a közjót szolgálja, a tartósan alacsony infláció ugyanis kiszámíthatóvá, átláthatóvá teszi a különböző gazdasági folyamatokat.
- A magas és változó infláció, illetve a megemelkedő inflációs várakozások viszont megnehezítik a hosszútávú üzleti, beruházási döntéseket, gátolják a hosszabb távú kötelezettségvállalást, a tartós megtakarítások létrejöttét, így végső soron a gazdasági stabilitást - közölte Karvalits Ferenc, hozzátéve: az infláció ráadásul rejtett adó, amely a háztartások megtakarításiból vesz el, s a lakosság megszerzett jövedelmét csökkenti. Egy olyan jövedelem átcsoportosítás, amely nem átlátható s vele szemben a társadalom legszegényebb rétegei a legkiszolgáltatottabbak.
Mindez tiszta és világos, ugyanakkor viszont felmerül a kérdés: van-e a mostanság olyan inflációs nyomás, amely indokolná a Monetáris Tanács szigorítás-sorozatát?
Karvalits Ferenc szerint az elmúlt hónapok jelentős élelmiszer- és energia-ár emelkedéseit azok második körös hatásai követhetik. Hazánkban az inflációs várakozások ugyanis az elmúlt évtizedek rossz tapasztalatai miatt nem horgonyozottak, így feltételezhető, hogy az említett költségsokk után a lakosság és a vállalkozások várakozásai nem térnek vissza a megcélzott, 3 százalékos szintre. A szigorítással a jegybank azt jelezte, hogy nem hajlandó tartósan elfogadni a magasabb szintet, az említett probléma kezelésén túl azonban más érvek is a szigorítás felé terelték a döntéshozókat. Ezek egyike, hogy az személyi jövedelemadó (szja) mérséklése és a foglalkoztatás várható bővülése nyomán az év második felétől érdemben nő a lakosság rendelkezésére álló jövedelem s ennek következtében élénkülhet a belföldi kereslet. Ugyanígy a bevezetett különadók is árfelhajtó hatással lehetnek.
Karvalits Ferenc mindehhez lapunk érdeklődésére annyit tett még hozzá, hogy az árak alakulására, az inflációra nem csak a jegybanki monetáris politika, hanem a kormányzat gazdaságpolitika is hatással lehet.
- Nem mindegy például, hogy milyen eszközök felhasználásával zajlik majd a költségvetés konszolidációja. Amennyiben továbbra is a termelési költségekre nehezedő különadók és az árintézkedések kerülnek előtérbe, akkor az bizony további inflációs nyomást eredményezhet. Ha viszont a kormány a kiadások csökkentésével, a költségvetés által támasztott kereslet visszafogásával valósítja meg a konszolidációt, akkor annak deflációs hatása is lehet - közölte Karvalits Ferenc.
- A magas és változó infláció, illetve a megemelkedő inflációs várakozások viszont megnehezítik a hosszútávú üzleti, beruházási döntéseket, gátolják a hosszabb távú kötelezettségvállalást, a tartós megtakarítások létrejöttét, így végső soron a gazdasági stabilitást - közölte Karvalits Ferenc, hozzátéve: az infláció ráadásul rejtett adó, amely a háztartások megtakarításiból vesz el, s a lakosság megszerzett jövedelmét csökkenti. Egy olyan jövedelem átcsoportosítás, amely nem átlátható s vele szemben a társadalom legszegényebb rétegei a legkiszolgáltatottabbak.
Mindez tiszta és világos, ugyanakkor viszont felmerül a kérdés: van-e a mostanság olyan inflációs nyomás, amely indokolná a Monetáris Tanács szigorítás-sorozatát?
Karvalits Ferenc szerint az elmúlt hónapok jelentős élelmiszer- és energia-ár emelkedéseit azok második körös hatásai követhetik. Hazánkban az inflációs várakozások ugyanis az elmúlt évtizedek rossz tapasztalatai miatt nem horgonyozottak, így feltételezhető, hogy az említett költségsokk után a lakosság és a vállalkozások várakozásai nem térnek vissza a megcélzott, 3 százalékos szintre. A szigorítással a jegybank azt jelezte, hogy nem hajlandó tartósan elfogadni a magasabb szintet, az említett probléma kezelésén túl azonban más érvek is a szigorítás felé terelték a döntéshozókat. Ezek egyike, hogy az személyi jövedelemadó (szja) mérséklése és a foglalkoztatás várható bővülése nyomán az év második felétől érdemben nő a lakosság rendelkezésére álló jövedelem s ennek következtében élénkülhet a belföldi kereslet. Ugyanígy a bevezetett különadók is árfelhajtó hatással lehetnek.
Karvalits Ferenc mindehhez lapunk érdeklődésére annyit tett még hozzá, hogy az árak alakulására, az inflációra nem csak a jegybanki monetáris politika, hanem a kormányzat gazdaságpolitika is hatással lehet.
- Nem mindegy például, hogy milyen eszközök felhasználásával zajlik majd a költségvetés konszolidációja. Amennyiben továbbra is a termelési költségekre nehezedő különadók és az árintézkedések kerülnek előtérbe, akkor az bizony további inflációs nyomást eredményezhet. Ha viszont a kormány a kiadások csökkentésével, a költségvetés által támasztott kereslet visszafogásával valósítja meg a konszolidációt, akkor annak deflációs hatása is lehet - közölte Karvalits Ferenc.
- A magas és változó infláció, illetve a megemelkedő inflációs várakozások viszont megnehezítik a hosszútávú üzleti, beruházási döntéseket, gátolják a hosszabb távú kötelezettségvállalást, a tartós megtakarítások létrejöttét, így végső soron a gazdasági stabilitást - közölte Karvalits Ferenc, hozzátéve: az infláció ráadásul rejtett adó, amely a háztartások megtakarításiból vesz el, s a lakosság megszerzett jövedelmét csökkenti. Egy olyan jövedelem átcsoportosítás, amely nem átlátható s vele szemben a társadalom legszegényebb rétegei a legkiszolgáltatottabbak.
Mindez tiszta és világos, ugyanakkor viszont felmerül a kérdés: van-e a mostanság olyan inflációs nyomás, amely indokolná a Monetáris Tanács szigorítás-sorozatát?
Karvalits Ferenc szerint az elmúlt hónapok jelentős élelmiszer- és energia-ár emelkedéseit azok második körös hatásai követhetik. Hazánkban az inflációs várakozások ugyanis az elmúlt évtizedek rossz tapasztalatai miatt nem horgonyozottak, így feltételezhető, hogy az említett költségsokk után a lakosság és a vállalkozások várakozásai nem térnek vissza a megcélzott, 3 százalékos szintre. A szigorítással a jegybank azt jelezte, hogy nem hajlandó tartósan elfogadni a magasabb szintet, az említett probléma kezelésén túl azonban más érvek is a szigorítás felé terelték a döntéshozókat. Ezek egyike, hogy az személyi jövedelemadó (szja) mérséklése és a foglalkoztatás várható bővülése nyomán az év második felétől érdemben nő a lakosság rendelkezésére álló jövedelem s ennek következtében élénkülhet a belföldi kereslet. Ugyanígy a bevezetett különadók is árfelhajtó hatással lehetnek.
Karvalits Ferenc mindehhez lapunk érdeklődésére annyit tett még hozzá, hogy az árak alakulására, az inflációra nem csak a jegybanki monetáris politika, hanem a kormányzat gazdaságpolitika is hatással lehet.
- Nem mindegy például, hogy milyen eszközök felhasználásával zajlik majd a költségvetés konszolidációja. Amennyiben továbbra is a termelési költségekre nehezedő különadók és az árintézkedések kerülnek előtérbe, akkor az bizony további inflációs nyomást eredményezhet. Ha viszont a kormány a kiadások csökkentésével, a költségvetés által támasztott kereslet visszafogásával valósítja meg a konszolidációt, akkor annak deflációs hatása is lehet - közölte Karvalits Ferenc.
Mindez tiszta és világos, ugyanakkor viszont felmerül a kérdés: van-e a mostanság olyan inflációs nyomás, amely indokolná a Monetáris Tanács szigorítás-sorozatát?
Karvalits Ferenc szerint az elmúlt hónapok jelentős élelmiszer- és energia-ár emelkedéseit azok második körös hatásai követhetik. Hazánkban az inflációs várakozások ugyanis az elmúlt évtizedek rossz tapasztalatai miatt nem horgonyozottak, így feltételezhető, hogy az említett költségsokk után a lakosság és a vállalkozások várakozásai nem térnek vissza a megcélzott, 3 százalékos szintre. A szigorítással a jegybank azt jelezte, hogy nem hajlandó tartósan elfogadni a magasabb szintet, az említett probléma kezelésén túl azonban más érvek is a szigorítás felé terelték a döntéshozókat. Ezek egyike, hogy az személyi jövedelemadó (szja) mérséklése és a foglalkoztatás várható bővülése nyomán az év második felétől érdemben nő a lakosság rendelkezésére álló jövedelem s ennek következtében élénkülhet a belföldi kereslet. Ugyanígy a bevezetett különadók is árfelhajtó hatással lehetnek.
Karvalits Ferenc mindehhez lapunk érdeklődésére annyit tett még hozzá, hogy az árak alakulására, az inflációra nem csak a jegybanki monetáris politika, hanem a kormányzat gazdaságpolitika is hatással lehet.
- Nem mindegy például, hogy milyen eszközök felhasználásával zajlik majd a költségvetés konszolidációja. Amennyiben továbbra is a termelési költségekre nehezedő különadók és az árintézkedések kerülnek előtérbe, akkor az bizony további inflációs nyomást eredményezhet. Ha viszont a kormány a kiadások csökkentésével, a költségvetés által támasztott kereslet visszafogásával valósítja meg a konszolidációt, akkor annak deflációs hatása is lehet - közölte Karvalits Ferenc.
Mindez tiszta és világos, ugyanakkor viszont felmerül a kérdés: van-e a mostanság olyan inflációs nyomás, amely indokolná a Monetáris Tanács szigorítás-sorozatát?
Karvalits Ferenc szerint az elmúlt hónapok jelentős élelmiszer- és energia-ár emelkedéseit azok második körös hatásai követhetik. Hazánkban az inflációs várakozások ugyanis az elmúlt évtizedek rossz tapasztalatai miatt nem horgonyozottak, így feltételezhető, hogy az említett költségsokk után a lakosság és a vállalkozások várakozásai nem térnek vissza a megcélzott, 3 százalékos szintre. A szigorítással a jegybank azt jelezte, hogy nem hajlandó tartósan elfogadni a magasabb szintet, az említett probléma kezelésén túl azonban más érvek is a szigorítás felé terelték a döntéshozókat. Ezek egyike, hogy az személyi jövedelemadó (szja) mérséklése és a foglalkoztatás várható bővülése nyomán az év második felétől érdemben nő a lakosság rendelkezésére álló jövedelem s ennek következtében élénkülhet a belföldi kereslet. Ugyanígy a bevezetett különadók is árfelhajtó hatással lehetnek.
Karvalits Ferenc mindehhez lapunk érdeklődésére annyit tett még hozzá, hogy az árak alakulására, az inflációra nem csak a jegybanki monetáris politika, hanem a kormányzat gazdaságpolitika is hatással lehet.
- Nem mindegy például, hogy milyen eszközök felhasználásával zajlik majd a költségvetés konszolidációja. Amennyiben továbbra is a termelési költségekre nehezedő különadók és az árintézkedések kerülnek előtérbe, akkor az bizony további inflációs nyomást eredményezhet. Ha viszont a kormány a kiadások csökkentésével, a költségvetés által támasztott kereslet visszafogásával valósítja meg a konszolidációt, akkor annak deflációs hatása is lehet - közölte Karvalits Ferenc.
Karvalits Ferenc szerint az elmúlt hónapok jelentős élelmiszer- és energia-ár emelkedéseit azok második körös hatásai követhetik. Hazánkban az inflációs várakozások ugyanis az elmúlt évtizedek rossz tapasztalatai miatt nem horgonyozottak, így feltételezhető, hogy az említett költségsokk után a lakosság és a vállalkozások várakozásai nem térnek vissza a megcélzott, 3 százalékos szintre. A szigorítással a jegybank azt jelezte, hogy nem hajlandó tartósan elfogadni a magasabb szintet, az említett probléma kezelésén túl azonban más érvek is a szigorítás felé terelték a döntéshozókat. Ezek egyike, hogy az személyi jövedelemadó (szja) mérséklése és a foglalkoztatás várható bővülése nyomán az év második felétől érdemben nő a lakosság rendelkezésére álló jövedelem s ennek következtében élénkülhet a belföldi kereslet. Ugyanígy a bevezetett különadók is árfelhajtó hatással lehetnek.
Karvalits Ferenc mindehhez lapunk érdeklődésére annyit tett még hozzá, hogy az árak alakulására, az inflációra nem csak a jegybanki monetáris politika, hanem a kormányzat gazdaságpolitika is hatással lehet.
- Nem mindegy például, hogy milyen eszközök felhasználásával zajlik majd a költségvetés konszolidációja. Amennyiben továbbra is a termelési költségekre nehezedő különadók és az árintézkedések kerülnek előtérbe, akkor az bizony további inflációs nyomást eredményezhet. Ha viszont a kormány a kiadások csökkentésével, a költségvetés által támasztott kereslet visszafogásával valósítja meg a konszolidációt, akkor annak deflációs hatása is lehet - közölte Karvalits Ferenc.
Karvalits Ferenc szerint az elmúlt hónapok jelentős élelmiszer- és energia-ár emelkedéseit azok második körös hatásai követhetik. Hazánkban az inflációs várakozások ugyanis az elmúlt évtizedek rossz tapasztalatai miatt nem horgonyozottak, így feltételezhető, hogy az említett költségsokk után a lakosság és a vállalkozások várakozásai nem térnek vissza a megcélzott, 3 százalékos szintre. A szigorítással a jegybank azt jelezte, hogy nem hajlandó tartósan elfogadni a magasabb szintet, az említett probléma kezelésén túl azonban más érvek is a szigorítás felé terelték a döntéshozókat. Ezek egyike, hogy az személyi jövedelemadó (szja) mérséklése és a foglalkoztatás várható bővülése nyomán az év második felétől érdemben nő a lakosság rendelkezésére álló jövedelem s ennek következtében élénkülhet a belföldi kereslet. Ugyanígy a bevezetett különadók is árfelhajtó hatással lehetnek.
Karvalits Ferenc mindehhez lapunk érdeklődésére annyit tett még hozzá, hogy az árak alakulására, az inflációra nem csak a jegybanki monetáris politika, hanem a kormányzat gazdaságpolitika is hatással lehet.
- Nem mindegy például, hogy milyen eszközök felhasználásával zajlik majd a költségvetés konszolidációja. Amennyiben továbbra is a termelési költségekre nehezedő különadók és az árintézkedések kerülnek előtérbe, akkor az bizony további inflációs nyomást eredményezhet. Ha viszont a kormány a kiadások csökkentésével, a költségvetés által támasztott kereslet visszafogásával valósítja meg a konszolidációt, akkor annak deflációs hatása is lehet - közölte Karvalits Ferenc.
Karvalits Ferenc mindehhez lapunk érdeklődésére annyit tett még hozzá, hogy az árak alakulására, az inflációra nem csak a jegybanki monetáris politika, hanem a kormányzat gazdaságpolitika is hatással lehet.
- Nem mindegy például, hogy milyen eszközök felhasználásával zajlik majd a költségvetés konszolidációja. Amennyiben továbbra is a termelési költségekre nehezedő különadók és az árintézkedések kerülnek előtérbe, akkor az bizony további inflációs nyomást eredményezhet. Ha viszont a kormány a kiadások csökkentésével, a költségvetés által támasztott kereslet visszafogásával valósítja meg a konszolidációt, akkor annak deflációs hatása is lehet - közölte Karvalits Ferenc.
Karvalits Ferenc mindehhez lapunk érdeklődésére annyit tett még hozzá, hogy az árak alakulására, az inflációra nem csak a jegybanki monetáris politika, hanem a kormányzat gazdaságpolitika is hatással lehet.
- Nem mindegy például, hogy milyen eszközök felhasználásával zajlik majd a költségvetés konszolidációja. Amennyiben továbbra is a termelési költségekre nehezedő különadók és az árintézkedések kerülnek előtérbe, akkor az bizony további inflációs nyomást eredményezhet. Ha viszont a kormány a kiadások csökkentésével, a költségvetés által támasztott kereslet visszafogásával valósítja meg a konszolidációt, akkor annak deflációs hatása is lehet - közölte Karvalits Ferenc.
- Nem mindegy például, hogy milyen eszközök felhasználásával zajlik majd a költségvetés konszolidációja. Amennyiben továbbra is a termelési költségekre nehezedő különadók és az árintézkedések kerülnek előtérbe, akkor az bizony további inflációs nyomást eredményezhet. Ha viszont a kormány a kiadások csökkentésével, a költségvetés által támasztott kereslet visszafogásával valósítja meg a konszolidációt, akkor annak deflációs hatása is lehet - közölte Karvalits Ferenc.
- Nem mindegy például, hogy milyen eszközök felhasználásával zajlik majd a költségvetés konszolidációja. Amennyiben továbbra is a termelési költségekre nehezedő különadók és az árintézkedések kerülnek előtérbe, akkor az bizony további inflációs nyomást eredményezhet. Ha viszont a kormány a kiadások csökkentésével, a költségvetés által támasztott kereslet visszafogásával valósítja meg a konszolidációt, akkor annak deflációs hatása is lehet - közölte Karvalits Ferenc.