Javul a konjunktúraindex

A GKI Gazdaságkutató Zrt. által az Európai Unió támogatásával készített felmérés szerint a júliusi index már megközelíti a tavaly novemberi értéket. A javulás markáns, de összességében továbbra is nagyon pesszimista vélekedést tükröz.

Az üzleti szférán belül az ipari, építőipari és szolgáltatói várakozások is kedvezőbbek lettek, a kereskedelmiek viszont romlottak. Az ipari bizalmi index júliusban már a negyedik egymást követő hónapban emelkedett. Javult az elmúlt és a következő időszak termelésének, továbbá a rendelésállománynak - ezen belül az exportrendeléseknek - a megítélése. Kedvezőbb lett a foglalkoztatási szándék, bár a leépítést tervezők aránya még jóval meghaladja a bő-vítésben gondolkodókét. A készleteket viszont nagyobbnak érezték a válaszolók. Figyelemre méltó, hogy a következő háromhavi termelési kilátások esetében a nagyvállalatok körében az emelkedésre számítók aránya már meghaladta a további csökkenéstől tartókét.

Az építőipari bizalmi index értéke - a júniusi kisebb növekedés után - júliusban már érezhetően emelkedett. Az elmúlt három hónap termelé-si színvonalának megítélése kissé, a rendelésállományoké számottevően javult. A foglalkoztatási szándék lényegében nem változott.

A szolgáltatói bizalmi index is hullámzóan alakul, júliusban azonban ismét enyhén emelkedett. Az üzletmenet és a várható foglalkoztatási helyzet megítélése javult, a közeljövőre vonatkozó forgalmi várakozások azonban visszaesést mutatnak.

Az iparban és az építőiparban az árcsökkentést tervezők továbbra is többen vannak, mint az áremelésre törekvők, a különbség azonban júniushoz képest kisebb lett. A kereskedelemben az áremelést tervezők vannak nagy többségben, s erősödött a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban és a fogyasztók körében is javult, a válaszolók mintegy fele azonban még így is további romlásra számít.

A májusi fordulópont után júliusban immár harmadik hónapja emelkedik a fogyasztói bizalmi index értéke is. Bár a júliusi javulás minimális, az index mégis idei legmagasabb értékére jutott. Leginkább a lakosság rövid távú megtakarítási képességének megítélése lett kedvezőbb, de kissé a munkanélküliségről és a saját pénzügyi helyzetről alkotott vélemény is pozitívabb lett.

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene - a naptárhatástól megtisztított adatok alapján - 2009 első öt hónapjában 3,6 százalékkal, májusban 4,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól. A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelmi eladások volumene 0,5 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2009 első öt hónapjában 2724 milliárd forint, májusban 599 milliárd forint értékű árut forgalmaztak. A kiskereskedelmi eladások 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes, 15 százaléka az üzemanyag-, 13 százaléka a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben bonyolódott le, míg a többi üzlettípus együttes részesedése 25 százalék volt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek változatlan áron számított forgalma 2009. január-májusban 2,6 százalékkal, májusban 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakáéhoz képest.

Májusban az eladások jelentős részét (91 százalékát) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) értékesítésének volumene 2,3 százalékkal, az élelmiszer, ital, dohányáru szaküzleteké 1,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem májusi forgalmának volumene nem változott április-hoz képest. A nem élelmiszer-kiskereskedelem változatlan áras forgalma az első öt hónapban 6,7 százalékkal, májusban 8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakihoz mérten. Májusban szinte az összes üzlettípus forgalma csökkent, csak az illatszer- és a használtcikk-üzle-teké haladta meg előző évit. A legnagyobb mértékben a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-üzletek, valamint a könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikküzletek eladásai maradtak el az előző év azonos havitól. A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint a nem élelmiszer-kiskereskedelem májusi volumene 2,6 százalékkal kisebb volt az áprilisinál. Az üzemanyagtöltő állomások változatlan áron számított forgalma az első öt hónapban 0,5 százalékkal növekedett, májusban kismértékben, 0,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint - a naptárhatástól megtisztított adatok alapján - 2009 májusában folytatódott a kiskereskedelmi forgalom volumenének csökkenése; ennek mértéke az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 3,1 százalék, az eurózóna országaiban 3,3 százalék volt az előző év azonos hónapjához képest. A legtöbb tagállamban csökkentek a kiskereskedelmi eladások; a legnagyobb visszaesés Lettországban és Litvániában volt.