Gazdaság

2012.06.21. 13:03

Jegybanktörvény - A módosítás új elemei

Budapest - A csütörtökön benyújtott jegybanktörvény-módosítás több, az Európai Központi Bank (EKB) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által korábban is szorgalmazott változtatást tartalmaz, ilyen egyebek mellett a monetáris tanács hatáskörének szűkítése.

MTI

Korábban az EKB és az MNB is jelezte aggályait azzal kapcsolatban, hogy a tavaly év végén elfogadott jegybanktörvény a monetáris tanácsnak nemcsak stratégiai döntéshozó jogosítványokat ad, hanem annak hatásköre kiterjed a monetáris politika  végrehajtására és a testület saját tevékenységének ellenőrzésére is.
   
A májusban benyújtott, és a héten visszavont módosító javaslat ezt a kérdést nem rendezte. A csütörtökön az Országgyűlés elé beterjesztett változat azonban kiveszi a törvényből azokat a passzusokat, amelyek szerint a monetáris tanács hatáskörébe tartozik  az alelnökök hatásköréről történő döntés.  Ha az Országgyűlés elfogadja, a monetáris tanács nem dönt az alelnökök hatásköréről, sem grémium feladatainak kommunikációjáról, és végrehajtási feladatköre sem lesz.
   
Az EKB kifogásolta a jelenleg héttagú monetáris tanács kibővítésének, és egy harmadik alelnök kinevezésének lehetőségét is. A hatályos törvényben csak az szerepel, hogy a testület legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület, és az MNB legalább kettő, legfeljebb három alelnökkel rendelkezik. A legújabb módosító javaslat ugyan ezeket nem veszi ki a törvényből, de kiegészíti azzal, hogy a monetáris tanácsban a külső tagok száma nem érheti el a belső tagok számának kétszeresét. Jelenleg a három belső tag, az elnök és a két alelnök mellett, a parlament által delegált négy külső tag alkotja a testületet.
   
Orbán Viktor miniszterelnök arról értesítette José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy nem jelöl harmadik alelnököt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetésébe mindaddig, amíg nem jár le Simor András jegybankelnök mandátuma. Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke pedig Olli Rehn pénzügyi biztosnak írt levelében jelezte: nem kíván azzal a parlamenti bizottsági jogkörrel élni, hogy előterjesztést tegyen a monetáris tanács új tagjaira.
   
Teljesen új bekezdésként kerül a törvénybe, hogy a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok – amennyiben azok nem minősített adatok – az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok ezen határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!