Jól felkészült, nyelveket beszélő szakmunkások

Vas megye szakképzési intézményrendszere sajnos nem a munkaerőpiac igényeinek megfelelően alakult, de ezért nem feltétlenül a szakképzés a felelős, tudtuk meg dr. Kovács Pétertől, a Vas Megyei Munkaügyi Központ igazgatójától. A probléma lényege, hogy az oktatási rendszerben demográfiai okok miatt lecsökkent a gyermeklétszám, miközben megmaradtak a kapacitások, így a tanulók viszonylag könnyen be tudnak kerülni érettségit adó iskolatípusokba. A nyugat-dunántúli szülők, családok úgy ítélik meg, az a jó, ha a gyermekek minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Így gyakran csak a tanulásra nagyon alacsonyan motivált és gyenge tanulmányi eredményű fiatalok kerülnek szakmunkásképzőbe. A többség le akar érettségizni, utána vagy technikus akar lenni, vagy továbbtanul a felsőoktatásban. Ezért minimális az iskolarendszer szakmunkás-kibocsátása. A megyében például évente összesen 12-13 lakatos végez. Ekkora létszámra nem lehet fémipari képzést építeni, noha komoly gazdasági igény lenne minősített hegesztőre. A szakmáknál az az általános probléma, hogy a szakmunkás lét Magyarországon jelentősen leértékelődött.

A munkaügyi szakember szerint ezért felelősek a gazdaság szereplői, a bérpolitika, a munkakörülmények, s a szakképzést körülvevő miliő. Nagyon sok propaganda, motiváció kellene ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen. A rendszerváltás után a vállalatoknál jórészt megszűntek a tanműhelyek, ennek következtében a szakképzés elszakadt a gyakorlattól. A vállalatoknak pedig tevőlegesen részt kellene vállalniuk a szakképzésből. Vagy saját maguk működtetnek tanműhelyeket, vagy biztosítják az ehhez szükséges forrásokat. A szakképzési alap ezt a célt szolgálja, sok cég támogat szakképző intézményeket, ám ezek többnyire érettségit adó szakképzést végeznek.

A végzett fiataloknak is meg kellene barátkozniuk a gondolattal, hogy valaki diploma után egy kvalifikált szakmát sajátít el. A gazdaság ma már nem azt a húsz évvel ezelőtti szakmunkást igényli, hanem intelligens, kommunikálni tudó, nyelveket beszélő, a minőségi követelményeket betartó, milliárdos gépeket kezelő, művelt dolgozókra van szüksége. A megyei intézményrendszer alkalmas lenne az ilyen szakemberek képzésére. Az iskolák többségében a tárgyi feltételek jók, ám az elméletből kellene elmozdulni a gyakorlati képzés irányába.

A tanműhelyek megszűnése után az elméleti képzés elszakadt a gyakorlattól

A munkaügyi szakember szerint ezért felelősek a gazdaság szereplői, a bérpolitika, a munkakörülmények, s a szakképzést körülvevő miliő. Nagyon sok propaganda, motiváció kellene ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen. A rendszerváltás után a vállalatoknál jórészt megszűntek a tanműhelyek, ennek következtében a szakképzés elszakadt a gyakorlattól. A vállalatoknak pedig tevőlegesen részt kellene vállalniuk a szakképzésből. Vagy saját maguk működtetnek tanműhelyeket, vagy biztosítják az ehhez szükséges forrásokat. A szakképzési alap ezt a célt szolgálja, sok cég támogat szakképző intézményeket, ám ezek többnyire érettségit adó szakképzést végeznek.

A végzett fiataloknak is meg kellene barátkozniuk a gondolattal, hogy valaki diploma után egy kvalifikált szakmát sajátít el. A gazdaság ma már nem azt a húsz évvel ezelőtti szakmunkást igényli, hanem intelligens, kommunikálni tudó, nyelveket beszélő, a minőségi követelményeket betartó, milliárdos gépeket kezelő, művelt dolgozókra van szüksége. A megyei intézményrendszer alkalmas lenne az ilyen szakemberek képzésére. Az iskolák többségében a tárgyi feltételek jók, ám az elméletből kellene elmozdulni a gyakorlati képzés irányába.

A tanműhelyek megszűnése után az elméleti képzés elszakadt a gyakorlattól

A munkaügyi szakember szerint ezért felelősek a gazdaság szereplői, a bérpolitika, a munkakörülmények, s a szakképzést körülvevő miliő. Nagyon sok propaganda, motiváció kellene ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen. A rendszerváltás után a vállalatoknál jórészt megszűntek a tanműhelyek, ennek következtében a szakképzés elszakadt a gyakorlattól. A vállalatoknak pedig tevőlegesen részt kellene vállalniuk a szakképzésből. Vagy saját maguk működtetnek tanműhelyeket, vagy biztosítják az ehhez szükséges forrásokat. A szakképzési alap ezt a célt szolgálja, sok cég támogat szakképző intézményeket, ám ezek többnyire érettségit adó szakképzést végeznek.

A végzett fiataloknak is meg kellene barátkozniuk a gondolattal, hogy valaki diploma után egy kvalifikált szakmát sajátít el. A gazdaság ma már nem azt a húsz évvel ezelőtti szakmunkást igényli, hanem intelligens, kommunikálni tudó, nyelveket beszélő, a minőségi követelményeket betartó, milliárdos gépeket kezelő, művelt dolgozókra van szüksége. A megyei intézményrendszer alkalmas lenne az ilyen szakemberek képzésére. Az iskolák többségében a tárgyi feltételek jók, ám az elméletből kellene elmozdulni a gyakorlati képzés irányába.

A tanműhelyek megszűnése után az elméleti képzés elszakadt a gyakorlattól

A végzett fiataloknak is meg kellene barátkozniuk a gondolattal, hogy valaki diploma után egy kvalifikált szakmát sajátít el. A gazdaság ma már nem azt a húsz évvel ezelőtti szakmunkást igényli, hanem intelligens, kommunikálni tudó, nyelveket beszélő, a minőségi követelményeket betartó, milliárdos gépeket kezelő, művelt dolgozókra van szüksége. A megyei intézményrendszer alkalmas lenne az ilyen szakemberek képzésére. Az iskolák többségében a tárgyi feltételek jók, ám az elméletből kellene elmozdulni a gyakorlati képzés irányába.

A tanműhelyek megszűnése után az elméleti képzés elszakadt a gyakorlattól

A végzett fiataloknak is meg kellene barátkozniuk a gondolattal, hogy valaki diploma után egy kvalifikált szakmát sajátít el. A gazdaság ma már nem azt a húsz évvel ezelőtti szakmunkást igényli, hanem intelligens, kommunikálni tudó, nyelveket beszélő, a minőségi követelményeket betartó, milliárdos gépeket kezelő, művelt dolgozókra van szüksége. A megyei intézményrendszer alkalmas lenne az ilyen szakemberek képzésére. Az iskolák többségében a tárgyi feltételek jók, ám az elméletből kellene elmozdulni a gyakorlati képzés irányába.

A tanműhelyek megszűnése után az elméleti képzés elszakadt a gyakorlattól

A tanműhelyek megszűnése után az elméleti képzés elszakadt a gyakorlattól

A tanműhelyek megszűnése után az elméleti képzés elszakadt a gyakorlattól