Szigorodnak az árverés szabályai - Korábban sok adós házát kótyavetyélték el fillérekért

Az eddigieknél szigorúbb feltételek mellett, az ingatlan becsértékének száz százalékán lehet csak a jövőben árveréseket tartani - egyebek között ezt tartalmazza a bírósági végrehajtásról szóló törvény kedden elfogadott módosítása. Korábban sok törleszteni nem tudó adós házát vagy lakását kótyavetyélték el áron alul, úgy, hogy sokszor nem csak az ingatlan veszett el, de az adósság is megmaradt, ezzel pedig családok tucatjait tették földönfutóvá, minden esélyt elvéve tőlük az újrakezdésre. Vas megye sem kivétel, itt is szép számmal akadnak olyanok, akik egy idő után nem tudták törleszteni a felvett hitelt, márpedig ilyenkor előbb-utóbb megjelenik a végrehajtó, aki mindent visz. A Kenézen élő Őri Attila és családja még 2005-ben vett fel 30 ezer eurónyi hitelt egy osztrák banktól. Akkor az euró árfolyama 250 forint körül járt, így a 7,5 millió forint visszafizetése - kedvező kamatok mellett - nem tűnt vállalhatatlannak.

Fotó: Szendi Péter

Igaz, azt tudták, hogy nem lesz könnyű dolguk, hiszen a törlesztőrészlet 254 euró volt, ami akkori árfolyamon 63 ezer 500 forint extra kiadást jelentett havonta. Attila évekig személyesen fizette be az ausztriai bank fiókjában a részleteket, hogy ezzel is pénzt spóroljon, és minél kevésbé terheljék a családi kasszát. Ha minden rendben ment volna, nagyjából most járt volna le a futamidő. Csakhogy nem ment minden rendben. A válság hatására az euró árfolyama elszaladt, és éppen akkor Attila is munkanélkülivé vált pár hónapra, így egy-két hónapra elmaradtak a fizetéssel. Végül a bank 2009-ben felmondta a hitelszerződésüket és a követelést most egy végrehajtó cégen keresztül próbálja behajtani.

A hitelt annak idején egy magyarországi, kedvezőtlen konstrukciójú hitel kiváltására és házfelújításra vették fel. Most éppen ez a felújított ház van veszélyben, és az, amelyikben Őri Attila családjával él. A hitelre a fedezetet annak idején egy 12 milliót érő vépi ingatlan jelentette, csakhogy négy évvel ezelőtt Attila megörökölte a körülbelül 6 millió forintot érő kenézi családi házat, ami a nevére került, így a bank most erre a házra is igényt tart. Az árverezés egy évvel ezelőtt ugyan megindult a vépi ingatlanra - ott élnek Attila szülei -, de az nem volt sikeres, így most egy időre - köszönhetően a most elfogadott törvényjavaslatnak - nyugalom lesz. Sőt, Őri Attila abban reménykedik, hogy végleg befejezik náluk az árverést, mivel most arra hivatkozva szeretnék megszüntetni az eljárást, hogy olyan külföldi bank nem indíthat árverést Magyarországon, amelyiknek nincsen magyar képviselete, márpedig a szóban forgó banknak nincs. Arról nem is beszélve, hogy Őri Attila úgy véli, ő már törlesztette adósságát. - Tíz éve szinte minden hónapban 100 ezer forintot leemelnek a számlámról a mai napig. Legutóbb a 13. havi fizetésemet vitte el a bank karácsony előtt pár nappal - meséli elkeseredve.

Akkor 350 ezer forint tűnt el a számlájáról, pedig lett volna helye a pénznek, hiszen Attiláék három gyermeket nevelnek. Ők - a most érettségiző legnagyobb fiút leszámítva - nem igazán tudnak a család adósságáról, és a szülőknek hála, szerencsére nem is nagyon érzékelnek belőle semmit. - Amit tudunk, megadunk a gyermekeiknek így is, és inkább mi mondunk le dolgokról, mint hogy nekik kelljen - mondta a családapa, aki hozzátette: annak idején biztosan hibáztak ők is, hiszen úgy vettek fel egy nagy összegű hitelt, hogy nem számoltak az árfolyamkockázattal és a gazdasági világválsággal. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ezekre a veszélyekre sem a magyar, sem az osztrák bank nem hívta fel a figyelmüket. Attiláéknak rengeteg sorstársuk van, akik szintén beleugrottak a külföldi bankok által kínált olcsó hitelekbe. Aki pedig nem euróban, hanem svájci frankban vett fel hitelt, az még náluk is rosszabbul járt. Márpedig a fizetni nem tudó adósok sokan vannak. Bár a nem teljesítő lakossági hitelek aránya folyamatosan csökken, még mindig jelentős a bankok kezében lévő lakóingatlan-állomány, amely korábban bedőlt hitelek fedezetéül szolgált. Egy ingatlankereső portál adatai szerint a bankok több mint ezer lakóingatlant hirdettek meg eladásra az elmúlt évben.

Könnyen belátható, hogy a kedden megszavazott változtatásoknak nem örülnek azok, akik eddig a nehéz helyzetbe került családokon nyerészkedtek és féláron szerezték meg az ingatlanokat. Elsőre talán furcsa, de a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesülete sem maradéktalanul boldog, legalábbis ez derül ki szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelükből. Szerintük ugyanis az adósok döntő többségének - mintegy 140 ezer embernek - az adóssága jóval több, mint a fedezetet nyújtó ingatlan értéke. Ennek okai szerintük sokszor éppen az adósságmentő intézkedések voltak, amelyek a járulékokra nem vonatkoztak, így azok az évek alatt egyre nőttek. A mostani szabályozás után pedig hiába adják majd el piaci áron az ingatlant, a fedezet akár többszörösét is meghaladó adósságtömeg továbbra is fennmarad. A tartozás soha nem lesz behajtható, hiszen a fedezet már elkelt, viszont arra alkalmas  lesz, hogy az adóst és családját  életük végéig nyomorban  tartsa -  írják levelükben.

Tény, hogy minden adós gondját nem oldja meg a most kedden meghozott intézkedés, annak azonban vége, hogy az ingatlanokat a becsérték 35 százalékáért értékesítik, merthogy korábban éppen ez volt a gyakorlat. Ezt azonban már Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprők elnöke mondta. - Az árverésre kínált tízmilliós házat eleve hetvenszázalékos áron hirdették meg, majd mi-után nem kelt el, immár a kikiáltási ár feléért, újra közzétették. Így lehetett hozzájutni 3,5 millióért a tízmilliós ingatlanokhoz - mondta el az egyesület elnöke.

Akár meg is állapodhatnak

Az eddigieknél szigorúbb feltételek mellett, az ingatlan becsértékének száz százalékán lehet ezentúl árveréseket tartani - egyebek között ezt tartalmazza a bírósági végrehajtásról szóló törvény kedden elfogadott módosítása, amelyet 165 igen szavazattal, 1 nem elle-nében hagytak jóvá a parlamentben a képviselők KDNP-s kezdeményezésre. A módosítás értelmében egy év sikertelen árverezés után is csupán a becsérték kilencven százalékán lehetne elárverezni a végrehajtás alatt álló ingatlant. A fentiek mellett a végrehajtásban érintett összes fél - vagyis az adós és mindenki, aki felé tartozása van - közösen megállapodhat egy alacsonyabb összegben is, amelyért árverés során értékesíthető az ingatlan. Ebben az esetben azonban megszűnik minden fennmaradó követelés és tartozás. További feltétel, hogy egyetlen lakóingatlana legyen az adósnak és hat hónapja ott lakjon a végrehajtás előtt. A változtatással az előterjesztők annak a mintegy 145 ezer családnak szeretnének segíteni, amelyik reménytelen helyzetbe kerülne a kilakoltatási moratórium március 1-jei lejárta után. A törvénymódosítás célja, hogy a lefoglalt ingatlanokat minél magasabb áron értékesítsék, valamint az, hogy a fennálló követelések is a lehető legnagyobb mértékben térüljenek meg.