Kétszer is termő málna

Az áprilisi száraz és meleg időjárás után közepes termés mutatkozott, de a medárdi esők javítottak a helyzeten, és ahol nem volt vihar, jég vagy árvíz, ott gazdag termést szüretelnek.

A málna növényvédelmében is fontos jelentősége van a vegyszermentes eljárásnak. A szüret után a letermett vesszőket a talaj szintjén vágjuk ki, a területről szállítsuk el és semmisítsük meg. Ezzel a módszerrel sok károsító (rovar, gomba) szaporító képletét számoljuk fel.

Más a helyzet az úgynevezett sarjon termő, vagy más szóval a folyton termő fajtáknál. Ezek a málnák az első éves növekményen, a sarjakon hozzák a termést, és ősszel is teremnek. Itt késő ősszel, a szüret befejeztével az egész ültetvényt tarrá vágjuk, és a szárakat megsemmisítjük.

Ha szükséges, ritkítsuk a zöld sarjakat. Csak egészséges, jól fejlett növényeket hagyjunk meg. Tövenként öt-hat termővesszővel számoljunk. A túl sűrű növényállomány kedvező a gombabetegségek elterjedésének. A málna gyomosodásra hajlamos növény, ezért csak évelő gyomoktól mentes területre szabad telepíteni. A tenyészidőszak alatt kapálással, nagyobb területen vegyszerrel gyomtalanítjuk. A gyomok mint térparaziták elvonják a málnától a vizet és a táp-anyagot.

A szüret alkalmával megismerkedhettünk a málna legveszélyesebb gombabetegségével, a szürkerothadással. A kórokozónak kedvezett a csapadékos időjárás. A termés lágyan rothad, mumifikálódik, és rajta szürkésbarna penészgyep található. Előfordul a didimellás vesszőfoltosság, amelynek következménye a kéreg ezüstösre színeződése és felrepedése. A vesszőkön talált 1-3 centiméter átmérőjű gömbölyded tumorok, gubacsok a málna-gubacsszúnyog kárképei.