Kevesebb ruhát többért

A GfK Hungária felmérése szerint 2006-ban a teljes ruházati piac mennyiségben 3 százalékkal csökkent, értékben azonban ugyanekkora mértékben növekedett az előző évhez viszonyítva, tehát a kisebb megvásárolt árumennyiséggel nagyobb költés párosult.

Az értékesítésben részt vevő csatornákat vizsgálva kismértékű elmozdulás tapasztalható a ruházati szaküzletek és áruházak irányába, míg ezzel ellentétes mozgásként csökkent az utcai árusok részesedése. A távol-keleti - így kínai, illetve koreai - üzletek részesedése a háztartások által vásárolt ruházati termékmennyiséget tekintve továbbra is közel negyedét teszi ki a piacnak. A csatorna piaci súlyának az elmúlt három évben megfigyelhető növekvő tendenciája 2006-ban megtorpant - mennyiségi piaci részesedésük 2003-ban 10 százalék volt, 2005-ben pedig elérte, és 2006-ban is megtartotta a 23 százalékot.

A felsőruházati termékek piaca a háztartások által megvásárolt mennyiséget tekintve stabil, ám értékben 2006-ban az azt megelőző évhez viszonyítva mintegy 4 százalékkal nőtt. A megvásárolt áruk mennyiségét tekintve a piac legnagyobb, közel egyharmadát lefedő szegmensét (31 százalék) a pólók és bodyk kategóriája képezi. A felsőruházati piac stabilitásához legnagyobb mértékben e kategória járult hozzá, melynek termékeiből a fogyasztók 2005-höz képest 4,3 százalékkal többet vásároltak. A magyarok közel minden negyedik (23 százalék) pólót és bodyt utcai árusoknál, minden ötödik darabot (21 százalék) pedig távol-keleti üzletekben vásárolják. Ennek oka részben e termékek árfekvése, hiszen e csatornákban az árucikkekhez a piaci átlagár alatt lehet hozzájutni.

A felsőruházati piacon a vásárolt mennyiség alapján második legnagyobb, az elköltött összegek alapján viszont vezető szegmensét a nadrágok adják. A háztartások által 2006-ban vásárolt nadrágok mennyisége 2,8 százalékkal ugyan csökkent, ám a szegmens így is meg tudta őrizni a mennyiségi felsőruházati kategórián belüli 27 százalékos értékbeli részesedését. A vizsgálatok eredményei szerint a háztartások által beszerzett nadrágok közel harmada (27 százaléka) távol-keleti boltokból származik.

Az értékesítésben részt vevő csatornákat vizsgálva kismértékű elmozdulás tapasztalható a ruházati szaküzletek és áruházak irányába, míg ezzel ellentétes mozgásként csökkent az utcai árusok részesedése. A távol-keleti - így kínai, illetve koreai - üzletek részesedése a háztartások által vásárolt ruházati termékmennyiséget tekintve továbbra is közel negyedét teszi ki a piacnak. A csatorna piaci súlyának az elmúlt három évben megfigyelhető növekvő tendenciája 2006-ban megtorpant - mennyiségi piaci részesedésük 2003-ban 10 százalék volt, 2005-ben pedig elérte, és 2006-ban is megtartotta a 23 százalékot.

A felsőruházati termékek piaca a háztartások által megvásárolt mennyiséget tekintve stabil, ám értékben 2006-ban az azt megelőző évhez viszonyítva mintegy 4 százalékkal nőtt. A megvásárolt áruk mennyiségét tekintve a piac legnagyobb, közel egyharmadát lefedő szegmensét (31 százalék) a pólók és bodyk kategóriája képezi. A felsőruházati piac stabilitásához legnagyobb mértékben e kategória járult hozzá, melynek termékeiből a fogyasztók 2005-höz képest 4,3 százalékkal többet vásároltak. A magyarok közel minden negyedik (23 százalék) pólót és bodyt utcai árusoknál, minden ötödik darabot (21 százalék) pedig távol-keleti üzletekben vásárolják. Ennek oka részben e termékek árfekvése, hiszen e csatornákban az árucikkekhez a piaci átlagár alatt lehet hozzájutni.

A felsőruházati piacon a vásárolt mennyiség alapján második legnagyobb, az elköltött összegek alapján viszont vezető szegmensét a nadrágok adják. A háztartások által 2006-ban vásárolt nadrágok mennyisége 2,8 százalékkal ugyan csökkent, ám a szegmens így is meg tudta őrizni a mennyiségi felsőruházati kategórián belüli 27 százalékos értékbeli részesedését. A vizsgálatok eredményei szerint a háztartások által beszerzett nadrágok közel harmada (27 százaléka) távol-keleti boltokból származik.

Az értékesítésben részt vevő csatornákat vizsgálva kismértékű elmozdulás tapasztalható a ruházati szaküzletek és áruházak irányába, míg ezzel ellentétes mozgásként csökkent az utcai árusok részesedése. A távol-keleti - így kínai, illetve koreai - üzletek részesedése a háztartások által vásárolt ruházati termékmennyiséget tekintve továbbra is közel negyedét teszi ki a piacnak. A csatorna piaci súlyának az elmúlt három évben megfigyelhető növekvő tendenciája 2006-ban megtorpant - mennyiségi piaci részesedésük 2003-ban 10 százalék volt, 2005-ben pedig elérte, és 2006-ban is megtartotta a 23 százalékot.

A felsőruházati termékek piaca a háztartások által megvásárolt mennyiséget tekintve stabil, ám értékben 2006-ban az azt megelőző évhez viszonyítva mintegy 4 százalékkal nőtt. A megvásárolt áruk mennyiségét tekintve a piac legnagyobb, közel egyharmadát lefedő szegmensét (31 százalék) a pólók és bodyk kategóriája képezi. A felsőruházati piac stabilitásához legnagyobb mértékben e kategória járult hozzá, melynek termékeiből a fogyasztók 2005-höz képest 4,3 százalékkal többet vásároltak. A magyarok közel minden negyedik (23 százalék) pólót és bodyt utcai árusoknál, minden ötödik darabot (21 százalék) pedig távol-keleti üzletekben vásárolják. Ennek oka részben e termékek árfekvése, hiszen e csatornákban az árucikkekhez a piaci átlagár alatt lehet hozzájutni.

A felsőruházati piacon a vásárolt mennyiség alapján második legnagyobb, az elköltött összegek alapján viszont vezető szegmensét a nadrágok adják. A háztartások által 2006-ban vásárolt nadrágok mennyisége 2,8 százalékkal ugyan csökkent, ám a szegmens így is meg tudta őrizni a mennyiségi felsőruházati kategórián belüli 27 százalékos értékbeli részesedését. A vizsgálatok eredményei szerint a háztartások által beszerzett nadrágok közel harmada (27 százaléka) távol-keleti boltokból származik.

A felsőruházati termékek piaca a háztartások által megvásárolt mennyiséget tekintve stabil, ám értékben 2006-ban az azt megelőző évhez viszonyítva mintegy 4 százalékkal nőtt. A megvásárolt áruk mennyiségét tekintve a piac legnagyobb, közel egyharmadát lefedő szegmensét (31 százalék) a pólók és bodyk kategóriája képezi. A felsőruházati piac stabilitásához legnagyobb mértékben e kategória járult hozzá, melynek termékeiből a fogyasztók 2005-höz képest 4,3 százalékkal többet vásároltak. A magyarok közel minden negyedik (23 százalék) pólót és bodyt utcai árusoknál, minden ötödik darabot (21 százalék) pedig távol-keleti üzletekben vásárolják. Ennek oka részben e termékek árfekvése, hiszen e csatornákban az árucikkekhez a piaci átlagár alatt lehet hozzájutni.

A felsőruházati piacon a vásárolt mennyiség alapján második legnagyobb, az elköltött összegek alapján viszont vezető szegmensét a nadrágok adják. A háztartások által 2006-ban vásárolt nadrágok mennyisége 2,8 százalékkal ugyan csökkent, ám a szegmens így is meg tudta őrizni a mennyiségi felsőruházati kategórián belüli 27 százalékos értékbeli részesedését. A vizsgálatok eredményei szerint a háztartások által beszerzett nadrágok közel harmada (27 százaléka) távol-keleti boltokból származik.

A felsőruházati termékek piaca a háztartások által megvásárolt mennyiséget tekintve stabil, ám értékben 2006-ban az azt megelőző évhez viszonyítva mintegy 4 százalékkal nőtt. A megvásárolt áruk mennyiségét tekintve a piac legnagyobb, közel egyharmadát lefedő szegmensét (31 százalék) a pólók és bodyk kategóriája képezi. A felsőruházati piac stabilitásához legnagyobb mértékben e kategória járult hozzá, melynek termékeiből a fogyasztók 2005-höz képest 4,3 százalékkal többet vásároltak. A magyarok közel minden negyedik (23 százalék) pólót és bodyt utcai árusoknál, minden ötödik darabot (21 százalék) pedig távol-keleti üzletekben vásárolják. Ennek oka részben e termékek árfekvése, hiszen e csatornákban az árucikkekhez a piaci átlagár alatt lehet hozzájutni.

A felsőruházati piacon a vásárolt mennyiség alapján második legnagyobb, az elköltött összegek alapján viszont vezető szegmensét a nadrágok adják. A háztartások által 2006-ban vásárolt nadrágok mennyisége 2,8 százalékkal ugyan csökkent, ám a szegmens így is meg tudta őrizni a mennyiségi felsőruházati kategórián belüli 27 százalékos értékbeli részesedését. A vizsgálatok eredményei szerint a háztartások által beszerzett nadrágok közel harmada (27 százaléka) távol-keleti boltokból származik.

A felsőruházati piacon a vásárolt mennyiség alapján második legnagyobb, az elköltött összegek alapján viszont vezető szegmensét a nadrágok adják. A háztartások által 2006-ban vásárolt nadrágok mennyisége 2,8 százalékkal ugyan csökkent, ám a szegmens így is meg tudta őrizni a mennyiségi felsőruházati kategórián belüli 27 százalékos értékbeli részesedését. A vizsgálatok eredményei szerint a háztartások által beszerzett nadrágok közel harmada (27 százaléka) távol-keleti boltokból származik.

A felsőruházati piacon a vásárolt mennyiség alapján második legnagyobb, az elköltött összegek alapján viszont vezető szegmensét a nadrágok adják. A háztartások által 2006-ban vásárolt nadrágok mennyisége 2,8 százalékkal ugyan csökkent, ám a szegmens így is meg tudta őrizni a mennyiségi felsőruházati kategórián belüli 27 százalékos értékbeli részesedését. A vizsgálatok eredményei szerint a háztartások által beszerzett nadrágok közel harmada (27 százaléka) távol-keleti boltokból származik.