Gazdaság

2015.02.17. 10:50

Ki mondta, hogy vége van a válságnak? - A nemzetközi hírű dr. Csáki György volt a vasi gyáriparosok vendége

Szombathely – A válság következményeit hosszan nyögjük még, a krízis kezelését hosszú évekig folytatni kell – hangsúlyozta dr. Csáki György egyetemi tanár, világgazdaság szakértő, aki a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége meghívott előadója volt a Tóvendéglőben.

Merklin Tímea

A szakértő arról beszélt, hogy nem minden gondunk a gazdasági válságból eredeztethető, hiszen megváltoztak a világgazdasági erőviszonyok. Nekünk nem előnyös, de az a helyzet, hogy a fejlett országok növekedési teljesítménye jelentősen elmarad a fejlődő országok növekedési teljesítményétől, és a mi exportunk 85 százalékát a fejlett EU veszi fel.

- Gazdasági adósságot szerintem csak kinőni lehet – fogalmazott a szakértő. - Magyarország egyszer oldotta ezt meg, 1995-2001 között a Bokros-csomaggal kezdődően. Volt gazdasági növekedés és a privatizációs jövedelmeket az adósságcsökkentésre fordították.

 

Az írek peche

- A válságot kezdetben nagyon amerikainak hittük, mert onnan jött, de „mérgezett kötvények” itt is voltak. Kivétel Írország, ahol 1985-től kezdve, 25 év alatt utolérték össztermelést tekintve (GDP-ben) Nagy-Britanniát, mert ingatlanbefektetésekbe kezdtek. (A legszebb budapesti, Duna-parti lakásokat írek vették meg.) Az ő bajuk az volt, hogy állam százszázalékos garanciát adott a banki befektetésekre. Ha ez nem lett volna, az ír gazdaságnak nem lett volna nagy problémája, így azonban a bankok magukkal rántották az államot. A különbség: az írek nem a saját lakásaikat kockáztatták, mint a magyarok, hanem a befektetési célú ingatlanberuházásaikat veszítették el.

- Olaszországban található az EU rosszul teljesítő államkötvényeinek fele. Náluk nemzeti sport az adócsalás, a GDP negyede a feketegazdaságban van, hatalmas az államadósságuk. Mondhatnánk, hogy nálunk is hasonló a helyzet, csakhogy az olaszok az elcsalt pénzt olasz bankokba teszik be euróban, úgyhogy nem olyan nagy a baj. Görögországban a megszorítások nem jártak a várt eredménnyel, kitenni őket az EU-ból viszont nem lehet. Az eurózóna problémáira a görög helyzet megoldása nélkül nincsenek válaszok. Miért nem nagyvonalúbb velük szemben Németország? Angela Merkel a választóitól fél, hogy ők nem akarják tovább finanszírozni Görögországot.

Dr. Csáki György világgazdaság-szakértőt dr. Kondor János, a gyáriparosok szövetsége elnöke üdvözli, fotó: Merklin Tímea

Egy kalap alatt Ukrajnával

Magyarországról szólva a szakértő elmondta: az euró gyengülése az exportbevételeinkre hat negatívan, az erősödő dollár pedig semlegesíti nálunk a kőolajár csökkenését. Aggodalomra adhat okot az ukrajnai háborús konfliktus, az államadósság terén lehet negatív hatása. A magyar és az ukrán állampapírt sok helyen együtt tartják számon, komoly refinanszírozási gondok adódhatnak. Komoly érdekünk, hogy ott béke legyen, és az a célunk, hogy ne kerüljünk politikai-gazdasági tekintetben, a külföldi befektetők szemében egy kalap alá velük.

A Nemzetközi Valutaalap minden félévben kiad egy elemzést, amelyben az aktuális kockázatokat mérlegeli. A 2015. januári elemzésben az áll, hogy az alacsonyabb olajár javítani fogja a világgazdaságot, kockázatot jelent az alacsonyabb a beruházási színvonal, a piaci ingadozások, a geopolitikai események (ezzel finoman Ukrajnára utalnak). Magyarországnak a bizonytalanság a legrosszabb.

 

A megye profitál a bejövő technológiából

Dr. Kondor János, a vasi gyáriparosok szövetségének elnöke úgy látja, a válságnak nincs vége, mert az alapprobléma nincs megoldva. A világgazdaság egy felfújt lufi, amelyet 2008 szeptemberében kilyukasztottak, egy kis levegőt kiengedtek belőle, de a jegybankok ezt visszapumpálták, így mesterségesen fenntartanak egy permanens válságot.

- Nem látom, miként pattannánk ki a deflációközeli (fogyasztói árcsökkenés – a szerk.), veszélyes állapotból – fogalmazott. - Európa egy világskanzen szerepét kezdi betölteni, ahova majd a kínai újgazdagok szemlélődni járnak. Egyetlen előnyünk van: a tradicionális ipari háttér, főleg Németországban. Óriási hiba volt a termelést kitelepíteni a kontinensről Kínába. Amit lehet, ma már nem visznek ki. Vas megye sokat profitál Nyugat-Európából az idetelepített technológiák által, amelyeket a nagyvállalatoknál szerelnek fel. A szakképzésnek döntő szerepe lesz, a kamara segítségével minél magasabb szinten kell megoldani. Mint termelőszektornak jó lehetőségeink vannak.

 

Az ideológia átírja a józan érveket

Kovács Vince, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt fűzte hozzá, hogy a németek a magyar szakképzésről vették a példát a 60-as, 70-es években. Ma meg az a helyzet, hogy maradékelven kerülnek a fiatalok a szakképzésbe, márpedig írni-olvasni-számolni nem tudó gyerekekkel, akik nem értik meg az eléjük tett szövegeket, mert készségproblémájuk van, nehezen jutunk előre. A minőségi szakemberképzés kardinális kérdés.

Csáki György megerősítette: két út van a versenyképesség növelésére: vagy lenyomjuk a béreket és a bérköltségeket, vagy oktatunk, képzünk. A svédek a GDP 3 százalékát fordítják képzésekre, kutatásokra. Magyarországon már vesztettünk húsz évet az oktatásban azzal, hogy mindig csak szívják ki belőle a pénzt, és ha most elkezdünk befektetni, akkor is 10-12 év múlva kezd beérni. Probléma, hogy idehaza az ideológia felülírja a józan érveket.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!