Kilátástalan helyzetben a hazai tehéntartók

2008 decemberében a nyerstej termelői alapára literenként 67 forint volt, 2009 januárjában már csak 55-67 forint közötti átlagáron vásárolták fel a tejfeldolgozók. Februárban és márciusban hasonló árat kaptak a gazdák a nyerstejért, ami azt jelenti, hogy az önköltségi áron literenként 15-20 forint vesztesége van a termelőknek. Ez egy négymillió liter tejet előállító közepes gazdaságnál éves szinten 60-80 millió forintot tesz ki. A kialakult piaci környezetben a gazdálkodók nem merik elkezdeni a jövőbeni termeléshez szükséges, esetenként több százmillió forintba kerülő beruházásokat.

A helyzetet tovább rontja a tenyészüszők nagymértékű értékesítése. 500-600 tehénnel rendelkező tehenészetek lépnek ki a tejpiacról, és értékesítik az állatállományukat - mondta el Mátyás István, a Mezőgazdasági Termelők Vas Megyei Szövetsége Állattenyésztési Választmányának elnöke. Oroszország meg akarja teremteni a saját tejellátását, ezért Európa-szerte vásárolja fel a teheneket. Az elmúlt pár hónapban 11 ezer szarvasmarha származási lapot állítottak ki Magyarországon. Németországból és Hollandiából a vásárolható állomány jelentős részét már megvették az oroszok, Szlovákiában is hasonló mértékű eladások voltak, mint nálunk. A szakemberek szerint ezzel az a baj, hogy kikerülhet az országból a genetikailag jó állomány, ami után nem biztos, hogy jól járunk, sőt, a belföldi tejtermelés akár válságos helyzetbe is kerülhet - mondta el a választmány elnöke.

Nemcsak emiatt fogynak a tehenek hazánkban, hanem azért is, mert az olasz tulajdonban lévő állatokat is folyamatosan elkezdték hazaszállítani Olaszországba. Az olaszoknak egyszerűbb haza-vinni az állományt, mint ideszállítani a takarmányt, biztonságosabbnak érzik a tejértékesítést hazájukban. Ez majdnem halálos döfés a magyar tejtermelési ágazatnak.

Az olasz piacot emellett megszállta Németország és Hollandia, így a magyar export is csökkent. Ha ehhez hozzáveszzük a különböző országokban a támogatások mértékét is, akkor kilátástalannak látszik a helyzet. A takarmány termeléséhez Németországban hektáronként 400 ezer forintnak megfelelő állami támogatás jár, Szlovákiában 104 ezer forint, míg Magyarországon csekély, 60 ezer forintos támogatásban részesülhet a gazda. Ennek ismeretében nem csoda, hogy ezekkel a támogatási bázisokkal verse-nyezni nem tudunk, magyarán: labdába sem rúgunk - tette hozzá Mátyás István.

Drámai áremelésen megy keresztül a magyar tej a termelőtől a fogyasztóig. Példaképp: egy liter tejet átvesz a tejfeldolgozó a magyar gazdától 63 forintért. Feldolgozás és dobozolás után ezt átlagosan 135 forintért értékesíti a kereskedelmi láncoknak, amelyek polcain aztán 243 forint körüli áron jelenik meg. Ez 108 forintos árrést jelent, pontosan annyit, amennyibe esetenként egy liter német dobozos tej kerül ugyanezen áruházláncokban. A német dobozos tej 105-110 forint körüli áron jelenik meg a boltok polcain, amellett, hogy a német gazdától azt 80 forintnak megfelelő áron vásárolták meg. Ez azért fordulhat elő, mert egyes országok különféle módokon támogatják a tej mozgását, beleértve a külföldre szállítást is.

Magyarország lakosságának 4 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, közülük 18 százalék foglalkozik állattenyésztéssel. Jelen feltételek változatlanságával ez a szám jelentősen csökkenhet. A kormány próbál lépéseket tenni az állatállomány teljes megszűnése ellen, de ezek a be-avatkozások egyelőre eredménytelenek. Ha nem történik komolyabb beavatkozás a kormány részéről, akkor pár év múlva már nem Magyarországra jön Mehemed, hogy láthasson egy tehenet.

A gazdák demonstrációt és nagygyűlést szerveznek. A gazdák a munkaerő megtartására egy 30 százalékos tb-visszatérítést javasolnak. A demonstrálást egyelőre halasztják, mivel a miniszterelnök-váltás miatt úgy érzik, nem lenne annyira eredményes.

Ha kicsit még fokozni szeretnénk a helyzet súlyosságát, akkor elárulhatjuk azt is, hogy egyes magyar tejfeldolgozók 40-45 forintos áron vásárolnak fel külföldről származó tejet. Egyes cégek a nagyobb haszon érdekében termékeiknek akár 80 százalékát külföldről származó tejből állítják elő. Okkal kérdezhetjük: tényleg magyar terméket állít elő az a feldolgozó, amely 80 százalékban külföldi tejjel dolgozik?

Ennek az elvnek a gyakorlatával tejtöbblet keletkezik, ami viszi lefelé a már most is veszteséget jelentő, mélységben lévő felvásárlási árakat. A szakértők szerint újraszabályozásra lenne szükség. A kormány beavatkozásai egyelőre eredménytelenek, nem javult a helyzet