Különböző módon értelmezik a Munka Törvénykönyvének passzusait

Tájékoztató rendezvényen ismertették a legújabb adó- és munkajoggal kapcsolatos információkat, a már kialakult joggyakorlatokat a szakemberek, s igyekeztek segítséget nyújtani az értelmezésükben – szükség volt rá.

Az IGR-Jövő a határtérségben program kiemelten fontosnak tartja a jogszabályi változások követését, értelmezését, s továbbadását az érintetteknek, főként munkavállalóknak, akik a határtérségben dolgoznak, akár a magyar, akár az osztrák oldalon. A rendezvényen a magyarországi adó- és munkajoggal foglalkoztak elsődlegesen, illetve a Munka Törvénykönyvének változásaival, melyek idén január elsejétől léptek életbe.

A 2013. évi adó- és társadalombiztosítási jogszabályi változásokról esett szó a kezdetekben, majd Kovalszky Éva adószakértő beszélt a társadalmi szervezetek gazdálkodásával kapcsolatos szabályokról, az új Civil Törvény kapcsán. Itt elsődlegesen olyan kérdések kerültek előtérbe, amelyek sokakat érintenek, főként a beszámolók készítésével kapcsolatban.

Az előadásra azonban nem csak civilek, munkavállalók érkeztek, a valamivel több mint hatvan főnyi érdeklődő között voltak cégek képviselői, munkaügyi szakemberek, bérszámfejtők is. Fontos kérdésként merült fel a táppénz, valamint a családi, szociális juttatások.

Kovalszky Éva adószakértő előadására a cégek képviselői, és szakemberek is kíváncsiak voltak. Fotó: Szendi Péter

Dr. Kunecz Renáta ügyvéd, a munkajogi szabályok gyakorlatát igyekezett ismertetni. Leszögezte, s a rendezvény egyik kulcsmondataként többször is elhangzott, hogy sajátos értelmezés zajlik.

– Minden munkáltató, szervezet másképp értelmezi a Munka Törvénykönyvének különböző passzusait. Nincs egységes és kialakult álláspont a fejekben, pedig szükség van arra, hogy megfelelő legyen az értelmezés, különben annak valaki – általában a munkavállaló – issza meg a levét – tette hozzá.

Fő kérdéskörök: a szabadság kiadásának szabályai, a távolléti díj számítása és a munkaidő, pihenőidő kiadása. Ezek azok a pontok, amelyek változtak január elsejével. A helyzet nem egyszerű, hiszen a szabályok joggyakorlata még hiányzik, és az elmúlt másfél hónap sem volt még elegendő ahhoz, hogy a gyakorlatban meglássák a működésüket. Ezért kell ezt az időszakot kihasználni az értelmezésre.

Horváth Csaba azt mondja, ez a rendezvény is bebizonyította számukra – illetve az egy nappal korábban megtartott győri –, hogy sokkal többet kell foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, főként ami a Munka Törvénykönyvét illeti.

– Rendet kell tenni a fejekben, vagyis a jogszabály értelmezésében és sokkal gyakorlatiasabban kell hozzáállnunk a kérdéshez – mondta el Horváth Csaba az IGR projektmenedzsere.