Ma leginkább a lisztharmat fenyegeti a szőlőültetvényeket

- Pár héttel ez előtt még azon gondolkodtam Medárdra várva, hogy a peronoszpóra veszélyeire hívom fel újra a figyelmet. Az elmúlt időszak száraz, meleg, csapadékszegény periódusa miatt felértékelődött a lisztharmat várható fellépésének veszélye - mondta el a Vas Népének dr. Márkus Antal szaktanácsadó. - Ez a gombabetegség, csak az egyik megválaszolandó feladata a szőlőtermelő gazdának a többi lehetséges kártételek közül.

Ma a növény fenológiai állapota olyan, hogy fajtáktól függetlenül indokolt a védekezések heti, tíz naponkénti elvégzése nem csak a peronoszpóra, de a többi kórokozó ellen is. De melyek azok a többi kórokozók, melyek megkeseríthetik a gazda életét?

- Először kiemelném a szőlő lisztharmatot, mely 2010-ben Vas megyében nem, de az ország más régióiban komoly gondokat okozott, jóval megelőzve ott a peronoszpóra kártételt, viszont 2011-ben megyénkben is „aratott". A lisztharmat a meleg, kevésbé csapadékos, tehát a szárazabb évjáratokat kedveli. A mostani 2013-es év nem mondható száraznak, de nem tudjuk hogyan tovább, ezért jó lesz felkészülni ismét a lisztharmat fertőzésére is.

Rövid Tibor sótonyi szőlőhegyén dolgozik. A heti, tíznaponkénti permetezés mindenképp indokolt. Fotó: Benkő Sándor

- Nagyon fontosnak tartom az első tünetek mielőbbi felismerését. A szőlő mai állapotában mind a peronoszpóra, mind a lisztharmat ellen megfelelőek a kontakt szerek (réz és vegyületei, folpet, mankoceb, metiram, kiegészítve elemi kénnel) 25 Celsius-fok alatt (vagy meptildinokappal), majd lisztharmat tekintetében is elő kell venni a „nagyágyú" felszívódóakat: metrafenon, penkonazol, proquinazid, tetrakonazol hatóanyagot tartalmazó szereket.

- Fürtzáródás utánra újra a kontakt anyagokat javaslom. Jól bevált technológia a kontakt és felszívódó szerek kezelésenkénti váltogatása. A szürkepenészes rothadás (botritisz) elleni védekezést a legnehezebb feladatunknak tekintem. Mint fakultatív parazita szervezet zömében bőrszöveti sérüléseken keresztül fertőzi meg a növényt. Ezt a sérülést okozhatja például jégeső, viharos szél, szőlőmolyok rágása, darazsak szívogatása a zsendülő bogyóknál. Folyamatosak most a fattyazások, itt a tetejezés ideje is, tehát mi magunk is sok mechanikai sebet ejtünk a növényen, mely nyitott kapu a gomba számára.

A növényvédőszeres kezelésnek három fő időszaka van: virágzás, fürtzáródás és zsendülés. Az elsőn már jóval túl vagyunk, most a fürtök megfordulását (pálfordulás) tapasztaljuk. Fürtzáródás előtt a permetszert még be lehet juttatni a fürtök belsejébe: zsendüléskor a vékonyabb, repedésre hajlamos fajták válnak kifejezetten fogékonnyá a fertőzésre és végül a rothadásra. Védekezésre a boscalid+krezoxim-metil, folpetnek cimoxanilos vagy mandipropamidos kombinációi, ciprodinil, iprodion, és pirimetanil hatóanyagokat javaslom használni. A tebukonazol is igen jó választás.

A szakértő csak ezt a két fő betegséget kívánta kiemelni, tudva azonban, hogy felsorolás nem teljes.