Minimálbér - A munkaadók nem, a szakszervezetek biztosak az emelés szükségességében

A munkaadói oldal megfontolandónak tartja, hogy legyen-e egyáltalán emelés, míg a szakszervezetek közül az MSZOSZ infláció körüli, a Munkástanácsok ennél nagyobb emelést javasol.

A kormány, a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF)  egyeztettek a 2013-as minimálbérről és garantált bérminimumról (szakmunkás minimálbér). Előbbi jelenleg 108 ezer, utóbbi 93 ezer forint.
   
A Nemzetgazdasági Minisztérium azt is közölte az MTI érdeklődésére, hogy a megállapodás tartalmáról csak annak megszületését követően nyilatkoznak.
   
Az MTI információi szerint a VKF ülésén a kormány hatástanulmányokat terjesztett elő; ezekben egy, a jelenlegi kormányzati inflációs előrejelzésben szereplő 4,3 százalékos tarifaemelkedéssel számol jövőre a minimálbérnél és garantált bérminimumnál, de nyitva hagyta a további emelés lehetőségét is.    
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek elmondta: a VOSZ-nak még nincs testületi álláspontja a jövő évi bérekről, de a VKF ülésén a munkaadói oldal azt az álláspontját ismertette, amely szerint azt is meggondolandó, hogy emelkedjen-e egyáltalán jövőre a két kötelező bérelem.
   
A főtitkár indoklásként kifejtette, hogy kockázatos béremelést építeni egy olyan gazdaságra, amelynek állapota várhatóan nem javul jövőre, és ha az ország pozíciója is romlik, akkor a munkavállalók helyzete sem lesz jobb. Ha a gazdasági teljesítmények alig emelkednek, akkor nem lehet 7,4 és csaknem 13 százalék közötti mértékkel emelni a béreket - utalt Dávid Ferenc a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) bérjavaslataira. 
   
Ha "túlfeszítik" a béremelést, akkor nem lesz pénz arra, hogy a munkaadók megfizessék a valóban képzett munkaerőt, veszélybe kerülhet a munkahelyvédelmi akcióterv, emelkedhetnek az elbocsátások, és előretörhet a feketemunka - hívta fel a figyelmet Dávid Ferenc, hozzáfűzve, hogy ezért nagyon körültekintően kell eljárni.
   
Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy komoly nyomás nehezedik a munkaadói oldalra az emelés érdekében, így ha el is mozdulnak az a növelés felé, legfeljebb az infláció mértékével megegyezőt tartanak elképzelhetőnek, de inkább annál kisebbet. Dávid Ferenc hangsúlyozta, hogy "senki nem akarja lehetetlen helyzetbe hozni a munkavállalókat", és mindenki abban érdekelt, hogy megállapodás legyen, a munkahelyvédelmi akciótervet ugyanakkor nem lehet veszélyeztetni.
   
A főtitkár elmondta, hogy a következő időszakban heti rendszerességgel folytatódnak az egyeztetések a minimálbérről és a szakmunkás minimálbérről, s úgy vélte, hogy november közepére akár meg is születhet a megállapodás.
   
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta, hogy ők 100.000 forintos minimálbért (ez 7,5 százalékos emelkedést jelent), és 116.000 forintos szakmunkás minimálbért javasolnak 2013-ra, amely 7,4 százalékos emelkedést jelent. Az MSZOSZ alapelve, hogy legalább az infláció mértékével emelkedjenek a bérek.
   
Kifejtette: bár a kormány 4,3, a Magyar Nemzeti Bank (MNB)  pedig 5 százalékra várja a jövő évi inflációt, az MSZOSZ a várható élelmiszer-árrobbanásra, valamint arra tekintettel szeretne 7 százalék feletti emelést, hogy az elemzői konszenzus is a kormány és az MNB előrejelzésénél magasabb fogyasztói áremelkedést vár.
   
Palkovics Imre, a MOSZ elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a korábban jelzettekkel összhangban 105.000 forintos minimálbért, és 120.000 ezer forintos garantált bérminimumot szeretnének jövőre, mert úgy vélik, nem elegendő az infláció mértékével történő emelés. Az elnök ezt azzal indokolta, hogy jelenleg a minimálbér mindössze 75 százalékban fedezi a létminimumot.
   
Ő is elmondta, hogy az álláspontok ismertetése után a jövő héten már a konkrét számokról folynak majd az egyeztetések a VKF-en.