MSZOSZ: nem igazságos a vázolt arányos adózás

Elsőként Horváth Csaba, az MSZOSZ nyugat-dunántúli régiójának képviselet-vezetője köszöntette a résztvevőket. Ezt követően Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke vázolta a VII. Kongresszus programterveit, és az egyéb szakszervezeti dokumentumokkal kapcsolatos tudnivalókat. Az elnöktől megtudtuk: a jövő évi költségvetés sorsdöntő kérdésekre adhat majd választ. A szakszervezetek szempontjából kiemelten fontos, hogy a bérekkel kapcsolatos kormányzati elképzelések, ezen belül a bérbefagyasztás kérdése hogyan alakul. Mint megtudtuk: amíg az MSZOSZ nem kap pontos képet az adóval, a járulékokkal és az egyéb szabályozásokkal kapcsolatos kormányzati elképzelésekről, addig nem tudnak érdemben tárgyalni. Az MSZOSZ célja, hogy minden bér nettó reálértéke növekedjen. Pataky Péter kiemelte: a miniszterelnök által vasárnap is vázolt arányos adózást az MSZOSZ nem tartja igazságosnak, mert az adózók többségének nem jelent majd adócsökkentést.

Az MSZOSZ-nél prioritást kap a nyugdíjrendszer. Egyelőre nem tudni, hogy a nők 40 szolgálati év utáni, teljes összeggel történő nyugdíjazása milyen feltételrendszer szerint alakul. Az MSZOSZ szeretné elérni, hogy a jogszabály szerint idén megszűnő korengedményes nyugdíj fennmaradjon. Ez azért lenne fontos, mert az 55-60 éves munkavállalók már nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A másik opció a korkedvezményes nyugdíjrendszer, amellyel kapcsolatban a kormánynak új jegyzéket kellene alkotnia azért, hogy a munkavállaló mely munkakörök betöltése esetén jogosult a korkedvezményes nyugdíjra. Az MSZOSZ elképzelései szerint az új jegyzék modernizálására van szükség, hiszen akadnak olyan foglalkozások, amelyek megszűntek, de rajta vannak a jegyzéken, és vannak olyanok is, amelyeknél új terhelések jelentek meg, ám mégsem szerepelnek a korábbi jegyzékben. Pataky Péter kiemelte: a három műszakos beosztásban, valamint a vegyiparban dolgozók a leginkább érintettek, hiszen a munkásokat érő fizikai és vegyi hatások miatt indokolt lenne a korkedvezményes nyugdíjazásuk. Az elnöktől megtudtuk: a jegyzék frissítése kizárólag egy hosszabb, részletes szakmai vita keretében valósulhat meg.

Az MSZOSZ számára komoly kihívást jelent a közigazgatás reformja. A korábbi, regionális szintű együttműködések után, egy új struktúrára kell átállniuk, hiszen a megyei szintre kerülő kormányhivatalokkal kell együtt dolgozniuk, ám e kooperációnak egyelőre nincs igazán kialakult, gyakorlati kerete.

Végül szó esett arról, hogy a háromoldalú érdekegyeztető fórumokon, a kormánynak, a munkaadói- és munkavállalói szervezeteknek olyan gazdaságpolitikát kell kialakítaniuk, amely nemzetközi szinten versenyképessé teszi az országot, hiszen csak a versenyképes vállalatok tudnak igazán hosszútávú álláshelyeket biztosítani.

Elsőként Horváth Csaba, az MSZOSZ nyugat-dunántúli régiójának képviselet-vezetője köszöntette a résztvevőket. Ezt követően Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke vázolta a VII. Kongresszus programterveit, és az egyéb szakszervezeti dokumentumokkal kapcsolatos tudnivalókat. Az elnöktől megtudtuk: a jövő évi költségvetés sorsdöntő kérdésekre adhat majd választ. A szakszervezetek szempontjából kiemelten fontos, hogy a bérekkel kapcsolatos kormányzati elképzelések, ezen belül a bérbefagyasztás kérdése hogyan alakul. Mint megtudtuk: amíg az MSZOSZ nem kap pontos képet az adóval, a járulékokkal és az egyéb szabályozásokkal kapcsolatos kormányzati elképzelésekről, addig nem tudnak érdemben tárgyalni. Az MSZOSZ célja, hogy minden bér nettó reálértéke növekedjen. Pataky Péter kiemelte: a miniszterelnök által vasárnap is vázolt arányos adózást az MSZOSZ nem tartja igazságosnak, mert az adózók többségének nem jelent majd adócsökkentést.

Az MSZOSZ-nél prioritást kap a nyugdíjrendszer. Egyelőre nem tudni, hogy a nők 40 szolgálati év utáni, teljes összeggel történő nyugdíjazása milyen feltételrendszer szerint alakul. Az MSZOSZ szeretné elérni, hogy a jogszabály szerint idén megszűnő korengedményes nyugdíj fennmaradjon. Ez azért lenne fontos, mert az 55-60 éves munkavállalók már nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A másik opció a korkedvezményes nyugdíjrendszer, amellyel kapcsolatban a kormánynak új jegyzéket kellene alkotnia azért, hogy a munkavállaló mely munkakörök betöltése esetén jogosult a korkedvezményes nyugdíjra. Az MSZOSZ elképzelései szerint az új jegyzék modernizálására van szükség, hiszen akadnak olyan foglalkozások, amelyek megszűntek, de rajta vannak a jegyzéken, és vannak olyanok is, amelyeknél új terhelések jelentek meg, ám mégsem szerepelnek a korábbi jegyzékben. Pataky Péter kiemelte: a három műszakos beosztásban, valamint a vegyiparban dolgozók a leginkább érintettek, hiszen a munkásokat érő fizikai és vegyi hatások miatt indokolt lenne a korkedvezményes nyugdíjazásuk. Az elnöktől megtudtuk: a jegyzék frissítése kizárólag egy hosszabb, részletes szakmai vita keretében valósulhat meg.

Az MSZOSZ számára komoly kihívást jelent a közigazgatás reformja. A korábbi, regionális szintű együttműködések után, egy új struktúrára kell átállniuk, hiszen a megyei szintre kerülő kormányhivatalokkal kell együtt dolgozniuk, ám e kooperációnak egyelőre nincs igazán kialakult, gyakorlati kerete.

Végül szó esett arról, hogy a háromoldalú érdekegyeztető fórumokon, a kormánynak, a munkaadói- és munkavállalói szervezeteknek olyan gazdaságpolitikát kell kialakítaniuk, amely nemzetközi szinten versenyképessé teszi az országot, hiszen csak a versenyképes vállalatok tudnak igazán hosszútávú álláshelyeket biztosítani.

Az MSZOSZ-nél prioritást kap a nyugdíjrendszer. Egyelőre nem tudni, hogy a nők 40 szolgálati év utáni, teljes összeggel történő nyugdíjazása milyen feltételrendszer szerint alakul. Az MSZOSZ szeretné elérni, hogy a jogszabály szerint idén megszűnő korengedményes nyugdíj fennmaradjon. Ez azért lenne fontos, mert az 55-60 éves munkavállalók már nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A másik opció a korkedvezményes nyugdíjrendszer, amellyel kapcsolatban a kormánynak új jegyzéket kellene alkotnia azért, hogy a munkavállaló mely munkakörök betöltése esetén jogosult a korkedvezményes nyugdíjra. Az MSZOSZ elképzelései szerint az új jegyzék modernizálására van szükség, hiszen akadnak olyan foglalkozások, amelyek megszűntek, de rajta vannak a jegyzéken, és vannak olyanok is, amelyeknél új terhelések jelentek meg, ám mégsem szerepelnek a korábbi jegyzékben. Pataky Péter kiemelte: a három műszakos beosztásban, valamint a vegyiparban dolgozók a leginkább érintettek, hiszen a munkásokat érő fizikai és vegyi hatások miatt indokolt lenne a korkedvezményes nyugdíjazásuk. Az elnöktől megtudtuk: a jegyzék frissítése kizárólag egy hosszabb, részletes szakmai vita keretében valósulhat meg.

Az MSZOSZ számára komoly kihívást jelent a közigazgatás reformja. A korábbi, regionális szintű együttműködések után, egy új struktúrára kell átállniuk, hiszen a megyei szintre kerülő kormányhivatalokkal kell együtt dolgozniuk, ám e kooperációnak egyelőre nincs igazán kialakult, gyakorlati kerete.

Végül szó esett arról, hogy a háromoldalú érdekegyeztető fórumokon, a kormánynak, a munkaadói- és munkavállalói szervezeteknek olyan gazdaságpolitikát kell kialakítaniuk, amely nemzetközi szinten versenyképessé teszi az országot, hiszen csak a versenyképes vállalatok tudnak igazán hosszútávú álláshelyeket biztosítani.

Az MSZOSZ-nél prioritást kap a nyugdíjrendszer. Egyelőre nem tudni, hogy a nők 40 szolgálati év utáni, teljes összeggel történő nyugdíjazása milyen feltételrendszer szerint alakul. Az MSZOSZ szeretné elérni, hogy a jogszabály szerint idén megszűnő korengedményes nyugdíj fennmaradjon. Ez azért lenne fontos, mert az 55-60 éves munkavállalók már nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A másik opció a korkedvezményes nyugdíjrendszer, amellyel kapcsolatban a kormánynak új jegyzéket kellene alkotnia azért, hogy a munkavállaló mely munkakörök betöltése esetén jogosult a korkedvezményes nyugdíjra. Az MSZOSZ elképzelései szerint az új jegyzék modernizálására van szükség, hiszen akadnak olyan foglalkozások, amelyek megszűntek, de rajta vannak a jegyzéken, és vannak olyanok is, amelyeknél új terhelések jelentek meg, ám mégsem szerepelnek a korábbi jegyzékben. Pataky Péter kiemelte: a három műszakos beosztásban, valamint a vegyiparban dolgozók a leginkább érintettek, hiszen a munkásokat érő fizikai és vegyi hatások miatt indokolt lenne a korkedvezményes nyugdíjazásuk. Az elnöktől megtudtuk: a jegyzék frissítése kizárólag egy hosszabb, részletes szakmai vita keretében valósulhat meg.

Az MSZOSZ számára komoly kihívást jelent a közigazgatás reformja. A korábbi, regionális szintű együttműködések után, egy új struktúrára kell átállniuk, hiszen a megyei szintre kerülő kormányhivatalokkal kell együtt dolgozniuk, ám e kooperációnak egyelőre nincs igazán kialakult, gyakorlati kerete.

Végül szó esett arról, hogy a háromoldalú érdekegyeztető fórumokon, a kormánynak, a munkaadói- és munkavállalói szervezeteknek olyan gazdaságpolitikát kell kialakítaniuk, amely nemzetközi szinten versenyképessé teszi az országot, hiszen csak a versenyképes vállalatok tudnak igazán hosszútávú álláshelyeket biztosítani.

Az MSZOSZ számára komoly kihívást jelent a közigazgatás reformja. A korábbi, regionális szintű együttműködések után, egy új struktúrára kell átállniuk, hiszen a megyei szintre kerülő kormányhivatalokkal kell együtt dolgozniuk, ám e kooperációnak egyelőre nincs igazán kialakult, gyakorlati kerete.

Végül szó esett arról, hogy a háromoldalú érdekegyeztető fórumokon, a kormánynak, a munkaadói- és munkavállalói szervezeteknek olyan gazdaságpolitikát kell kialakítaniuk, amely nemzetközi szinten versenyképessé teszi az országot, hiszen csak a versenyképes vállalatok tudnak igazán hosszútávú álláshelyeket biztosítani.

Az MSZOSZ számára komoly kihívást jelent a közigazgatás reformja. A korábbi, regionális szintű együttműködések után, egy új struktúrára kell átállniuk, hiszen a megyei szintre kerülő kormányhivatalokkal kell együtt dolgozniuk, ám e kooperációnak egyelőre nincs igazán kialakult, gyakorlati kerete.

Végül szó esett arról, hogy a háromoldalú érdekegyeztető fórumokon, a kormánynak, a munkaadói- és munkavállalói szervezeteknek olyan gazdaságpolitikát kell kialakítaniuk, amely nemzetközi szinten versenyképessé teszi az országot, hiszen csak a versenyképes vállalatok tudnak igazán hosszútávú álláshelyeket biztosítani.

Végül szó esett arról, hogy a háromoldalú érdekegyeztető fórumokon, a kormánynak, a munkaadói- és munkavállalói szervezeteknek olyan gazdaságpolitikát kell kialakítaniuk, amely nemzetközi szinten versenyképessé teszi az országot, hiszen csak a versenyképes vállalatok tudnak igazán hosszútávú álláshelyeket biztosítani.

Végül szó esett arról, hogy a háromoldalú érdekegyeztető fórumokon, a kormánynak, a munkaadói- és munkavállalói szervezeteknek olyan gazdaságpolitikát kell kialakítaniuk, amely nemzetközi szinten versenyképessé teszi az országot, hiszen csak a versenyképes vállalatok tudnak igazán hosszútávú álláshelyeket biztosítani.