MSZP: csökkenni fog az egészségügyi dolgozók keresete

Garai István Levente szocialista országgyűlési képviselő az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta, hogy a Fidesz ezzel az egészségügyi ellátást veszélyezteti, amely "így is riasztó állapotban van az Orbán-kormány egyéves tehetetlensége, dilettáns gazdaság- és egészségpolitikája miatt".

Az MSZP-s képviselő kifejtette: a kormány tervei szerint csökkentik az éjszakai pótlékot, a délutáni műszakpótlék elvétele 5-7 százalék veszteséget okoz, míg a munkavállalók további 6 százalékot buknak el azzal, hogy a túlórapótlékot nem lesz kötelező kifizetni. Egy bruttó 100 ezer forintos fizetésű egészségügyi dolgozó a műszakpótlékokkal együtt ma bruttó 150-160 ezer forintot keres, a tervezett változások életbelépése után viszont csak bruttó 115 ezer forintot fog - tette hozzá.

Az alacsony fizetésből élő egészségügyi dolgozók ekkora veszteséget nem lesznek képesek elviselni, és elhagyják pályájukat - írta közleményében Garai István Levente, megjegyezve: a kórházak kiürülnek, "ugyanakkor a fenti agyrém kormányzati kitalálói a maguk által szervezett VIP-kórházban kezeltethetik magukat".

A munkaadók szerint jó irányba mutat a változtatás

A munkaadók üdvözlik, és jó iránynak tartják a Munka törvénykönyvének tervezett változtatásait, mivel szerintük azok a vállalkozások és a gazdaság versenyképességét növelik - mondták az MTI-nek munkáltatói érdekképviseletek vezetői, akik a szakszervezetekhez hasonlóan ugyancsak tovább tárgyalnának az új kódexről a minisztériummal.

A kilenc országos munkaadói szervezet vezetői pénteken délelőtt tárgyaltak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértőivel a készülő új Munka törvénykönyvéről, míg a szakszervezetekkel csütörtökön egyeztetett a tárca. A szakszervezetek után a munkaadók is azt javasolták a minisztériumnak, hogy az egyeztetéseket mindhárom oldal részvételével is folytassák.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek konstruktív szakmai megbeszélésnek nevezte a konzultációt. Kifejtette: a minisztériumi tervezet irányaival, törekvésével a munkaadói oldal egyetért, mert a törvénykönyv módosítása segíti a vállalkozások alkalmazkodását az egyre inkább változó piachoz, növeli versenyképességüket és hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez.

A konkrétumokról elmondta: a munkaadók partnerek a védett kor intézményének fenntartásában, valamint elfogadják azt is, hogy a jelenlegi alapszabadságra épülő többletszabadság rendszer fennmaradjon. Utóbbihoz ugyanakkor hozzáfűzte: ezt csak akkor támogatják, ha a tárca és a kormány partner abban, hogy a fizetett munkaszüneti napok számát nem emelik tovább.

A VOSZ főtitkára hangsúlyozta: javaslatot tettek annak törvénybe foglalására is, hogy  a kormány a minimálbért csak azután határozhassa meg, hogy konzultált a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkaadói és szakszervezeti oldalával. Dávid Ferenc elmondta: a tárca nem zárkózott el attól a javaslatuktól, amely szerint a munkavállaló kérésére a szabadság egyik évről a másikra átvihető, és 18 hónapig felhasználható legyen.

Az új Munka törvénykönyvének tervezetét ért kritikák kapcsán Dávid Ferenc hangsúlyozta: a munkaadók nem partnerek abban, hogy a munkaadók "jogfosztottá" váljanak, ugyanakkor úgy vélekedett: egy 1.000 munkavállalót foglalkoztató vállalatnál elegendő, ha 1-3 szakszervezeti vezető élvez kiemelt jogvédelmet.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke az MTI-nek elmondta: az iparszövetségben már a válsággal egyidejűleg kezdeményezték a Munka törvénykönyvének módosítását, mert az nem felelt meg a versenyképességi kihívásoknak. Hangsúlyozta: a tervezet - amelyet ők szigorúan munkaanyagnak tekintenek - egyszerűsíti, érthetőbbé teszi a szabályrendszert, és segíti a munkahelyek megőrzését, valamint a rugalmasságot, és teret enged a helyi és ágazati megoldásoknak.

Vadász György szerint a szabályrendszer átláthatósága azért is fontos, mert a magyar munkavállalók 67 százaléka egyedül dolgozik. Úgy véli: a tervezet segíti az elmozdulást a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás területén; ezek egyelőre gyerekcipőben járnak - fogalmazott. Elmondta: a munkaadói javaslatok nagy részét beépítheti a minisztérium a tervezetbe, de ők is háromoldalú konzultációt javasolnak.

Bálint Adrienn, a  Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) munkaügyi és szociális területért felelős igazgatója az MTI-nek elmondta: pozitívumnak tartják, hogy érdemi egyeztetés volt a témában, és egyben remélik, hogy folytatódnak a konzultációk a tervezetről. Ő is hangsúlyozta, hogy a tervezet hozzájárul a versenyképesség növeléséhez, valamint teret enged a felek megállapodásának a munkakörülmények szabályozásában. 

Az MGYOSZ számára kiemelten fontos, hogy az új Munka törvénykönyvében a munkaidő-szervezés kérdéseiben kapjon legnagyobb teret a felek megállapodása, vagyis a jogszabály - az európai munkaidő-irányelvvel összhangban - csak keretfeltételeket szabjon.

Bálint Adrienn is hangsúlyozta: fontos, hogy konszenzussal állapodjanak meg a módosításokról, és hogy a tárgyalásokat a háromoldalúan, a szakszervezetekkel együtt folytassák tovább.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke az MTI-nek elmondta: konstruktív vita zajlott, amelynek végén azt javasolták, hogy a szeptember elején - amikorra kiderül, hogy mely munkaadói javaslatok hogyan épültek be a tervezetbe - tartsanak újabb egyeztetést, emellett pedig a kormány és a szakszervezetek részvételével is tárgyaljanak.

A részletekről szólva hangsúlyozta: a minisztérium elfogadta azt a javaslatukat, amely szerint a betegszabadság 15 napjára a munkáltatónak ugyanúgy kelljen táppénz-maximumot fizetnie mint ahogyan az a táppénz idején van.

A minimálbér fogalmának pontosabb meghatározásán kívül indítványozták azt is, hogy a túlórapótlék - pénzben vagy szabadidőben való -  kifizetéséről a munkaadó és a munkavállaló állapodhasson meg.

A munkaadók a Nemzetgazdasági Minisztériumnak megküldött írásbeli észrevételeikben, és a tervezetről tartott egyeztetésen úgy vélekedtek, hogy a tervezet szerkezeti felépítése, az egyszerűsítés közérthetőbbé teszi a Munka törvénykönyvét, és a mintegy két évtized alapján bekövetkezett változások valóban indokolják a munkajogi jogviszonyok átgondolását, újraszabályozását - olvasható a minisztérium MTI-hez eljuttatott közleményében.

A konzultációt követően a Nemzetgazdasági Minisztérium megvizsgálja, hogy a munkaadók mely javaslatai építhetők be a tervezetbe.

A törvénykönyv tervezetéhez a konzultáció első szakaszában 150 érdemi javaslat érkezett, amelyeket az NGM feldolgoz, de a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel külön is egyeztettek.

A konzultációsorozat után kezdődik meg a közigazgatási egyeztetés, míg a tervezetről várhatóan ősszel születik kormánydöntés, a törvényjavaslat pedig ezután kerül az Országgyűlés elé - közölte az NGM.

MSZP: nem hozott előrelépést a kormány és a szakszervezetek tárgyalása

Az MSZP szerint nem történt előrelépés a kormány és a munkavállalói érdekképviseletek csütörtöki tárgyalásán, ahol az új munka törvénykönyvének tervezetéről egyeztettek. A szocialisták változatlanul a dokumentum visszavonását sürgetik.

Gúr Nándor, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának MSZP-s elnöke pénteki sajtótájékoztatóján a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a hat szakszervezeti konföderáció közötti egyeztetést formálisnak nevezte, megjegyezve: a kormányt képviselő Kardkovács Kolos helyettes államtitkár nem bír kompetenciával az ügyben, hatásköre a szocialista politikus szerint odáig terjedt, hogy eldönthette, megkínálja-e kávéval az asztalnál ülőket.

Az MSZP-s képviselő kifejtette: amíg a kormánytöbbség törvényt fogadott el a havi 300 ezer forintnál kevesebbet keresőkre vonatkozó bérajánlást figyelmen kívül hagyó vállalatok szankcionálásáról, aközben a munka törvénykönyvének tervezett változásaival "újabb lyukat vág a munkavállalók zsebén". Mint mondta, a koncepció alapján az évi 2100 munkaóra háromszázzal növelhető, a túlóra után azonban nem jár majd automatikusan 50 százalékos bérpótlék, a munkaadó szabadidővel is kiválthatja azt. Ez 6 százalékos bérveszteséget okoz az érintetteknek, míg az éjszakai műszakpótlék mértéke 50 helyett 15 százalék lenne, a délutáni műszakpótlék pedig megszűnne - tette hozzá.

Gúr Nándor pártja álláspontját rögzítve elmondta: az MSZP szerint a munka törvénykönyvének tervezetét "úgy, ahogy van, el kellene felejteni".

A nemzetgazdasági tárca csütörtökön azt közölte az MTI-vel, megvizsgálják, hogy a szakszervezetek mely javaslatai építhetők be a tervezetbe, míg az érdekképviseletek azt szeretnék, hogy - a munkaadókkal kibővülve - folytathassák a tárgyalásokat a kormánnyal a készülő jogszabályról.
A szaktárca pénteken az országos munkaadói érdekképviseletekkel egyeztet.

A munkaadókkal egyeztet az NGM 

A szakszervezetek után az országos munkaadói érdekképviseletekkel egyeztet ma délelőtt az új Munka törvénykönyve tervezetéről a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az egyeztetésen a tárca részéről többek között Kardkovács Kolos helyettes államtitkár vesz részt, míg a munkaadói szervezetek közül a korábbi Országos Érdekegyeztető Tanács teljes munkáltatói oldala meghívást kapott.
   
Ennek megfelelően az Agrár Munkaadói Szövetség, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), a Magyar Iparszövetség (OKISZ), a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ), és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vezetői lesznek jelen a tárgyaláson.
   
Dávid Ferenc, a  Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára korábban az MTI-nek úgy nyilatkozott a tervezetről, hogy az a foglalkoztatás rugalmasságát segíti. Úgy vélekedett: mivel az új kódex a korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, több lehetőséget kínál a munkaadók és munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra.