Nem ezt várták

Amióta Gyurcsány Ferenc bejelentette megszorító intézkedéseit, sokan és sokszor kri- tizálták, miszerint a minisz- terelnök a kiadási oldalt csökkentõ, átfogó reformok he- lyett a bevélteli oldal növelé- sére tette a hagsúlyt. A Vál- lalkozói Központ és a Vas Megyei Közgazdasági Társaság közös - PHARE-CBC-támogatást élvezõ - rendezvényén Petschnig Mária Zita közgazdász és férje, Kéri László politológus beszéltek kritikus hangon Gyurcsány Ferenc elképzeléseirõl.
Petschnig Mária Zita a gazaság jelen helyzetérõl szólva elmondta, annak négy százalék feletti növekedési üteme biztató, fõként hogy azt nem csupán a külsõ, hanem egyre inkább a belsõ kereslet is generálja. Az infláció alacsony, a növekedés szerkezete jó, mert eltérõen az eddigi választási évektõl, nem elsõsorban a belsõ fogyasztás, hanem a beruházás és az export húzza. A Pénzügykutató Rt. vezetõ munkatársa szerint a munkaerõpiac feszültségei is enyhülõ tendenciát mutatnak, egy szó, mint száz a reálgazdaság fejlõdik, elõrefelé halad.
A jó ütemû és szerkezetû növekedést azonban jelentõsen veszélyezteti egyrészt a jelentõs államháztartási hiány, ez ugyanis csak újabb hitelek felvételével finanszírozható. Másrészt, bár az elmúlt évek költségvetési törvényei rendre e hiány csökkentésérõl szóltak, ezt egyedül Draskovics Tibor akkori pénzügyminisz-ter szigorú fiskális politikájának köszönhetõen, 2004-ben sikerült megvalósítani. A pénzügyi befektetõk és elemzõk a folyamatos csúszás miatt, továbbá, hogy az idei költségvetést a kormány 1100 milliárd forinttal quottervezte elquot, egyre bizalmatlanabbul szemlélik a magyarországi eseményeket. Petschnig Mária Zita szerint mindezt jól jelzi a forint és a honi tõzsde - a környékbelieknél is jelentõsebb - gyengülése. A bizalom gyengülése mellett az elmúlt napok történései azt is nyilvánvalóvá tették, hogy a finanszírozók az államháztartási hiány csökkentésére nem tartják elégségesnek a bejelentett 1300 milliárdos megszorító csomagot, illetve a köz-igazgatás tervezett átszervezését, hanem a nagy elosztórendszerek, például a nyugdíj- és egészségbiztosítás, az oktatás átalakítását is elvárnák. Az Európai Unió - amely korábban visszadobta az euró bevezetéséhez szükséges magyar konvergencia-programot - ugyancsak az államháztartás egészének teljes átalakítását várja a kormánytól, ellenkezõ esetben veszélybe kerülhet a strukturális és a kohéziós ala-pokból származó pénzek folyósítása. Hatalmas tehát a tét, Petschnig Mária Zita mindenesetre bízik abban, hogy a Brüsszel által megszabott szeptemberi határidõig Gyurcsány Ferenc kormánya elõáll olyan programmal, amely nem felszíni kezelésel, hanem átfogó te-rápiával akarja orvosolni a bajokat.
Kéri László szerint mindez nem lesz egyszerû, elsõ lépéseinek következményeként Gyurcsány Ferencnek ugyanis fogyóban vannak a politikai szövetségesei. Mert quotaz ország egyik fele eleve nem kíváncsi a miniszterelnökrequot, s a politológus szerint az is nagy kérdés, hogy a saját táborával képes lesz-e megértetni, hogy mit, s miért és hogyan akar elérni? Kéri László úgy gondolja, hogy a miniszterelnök és stáb-ja hibázott, amikor a kam- pányidõszakban sikeres quotone man show-tquot (az egyetlen személyre felépített stratégiát) a kormányzási idõszakra is átmentette, ez utóbbi tevékenység ugyanis nem egyéni, ha- nem csapatjáték. Gyurcsány Ferenc politkai háttere kime- rül azzal a kormányzati struk-túrával, amit maga köré teremtett, így a politológus, aki szerint az új kormány programjában quota pénzelszedésquot módsze- re kidolgozottabb, mint a központi költségvetés rendbetételérõl szóló, és kár lenne abban bízni, hogy a lakosság ezt nem veszi észre.