Önállóan nincs már esély

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, a 2004- 2006-os idõszakban Nyugat-Dunántúlra mintegy 1400 pályázaton keresztül 53 milliárd forint fejlesztési támogatás jutott, illetve jut. A pénzek 46 százaléka Gyõr-Moson-Sopron megyében, 34-35 százaléka Vasban, 18-19 százaléka pedig Zalában került, kerül felhasználásra, a támogatások 95 százalékát nagy-, illetve közepes nagyságú városok kapták. Szintén beszédes adat, hogy az ország ipari teljesítményébõl Gyõr-Moson-Sopron 11, Vas 3,4, Zala megye pedig 0,9 százalékkal részesül.
Gyõrffy Gábor, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetõje szerint a fenti adatok jól mutatják egyrészt, hogy quotaz uniós támogatásokat leginkább az erõsek és a nagyok vonzzák magukhozquot, másrészt, hogy quotBrüsszelbõl nem igazán látszanak a kis falvak, és sajnos Budapestrõl semquot.
- Mindez egy településszerkezeti koncentráció elõszele - így Gyõrffy Gábor, aki szerint a szûkös saját forrás, illetve a projektek számukra elérhetetlenül magas méretei miatt a régióban egyetlen, ötszáz lélekszámúnál kisebb falu sem tudott önállóan pályázatot nyerni. Az ügyvezetõ szerint e tendencia sajnos várhatóan a II. Nemzeti Fejlesztési Terv által felölelt 2007- 2013 közötti idõszakban sem fog változni, legalábbis erre utal, hogy a fejlesztéspoliti-kai tervezés és a programok megvalósítása néhány napja quotegy a kormányfõ szélárnyéka által védett helyen életre hívott, erõsen koncentrált szervezet, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közremûködésével zajlikquot.
- Az új központi hivatal megalakulásával várhatóan ugyan enyhül majd az egyes ágazati minisztériumok különbözõ fejlesztési érdekeibõl fakadó mostani széthúzás, egy ilyen koncentráció mellett viszont csökkenhet a térségi szereplõk, a térségek sajátos fejlesztési szükségleteinek érdekérvényesítési lehetõsége. Az ilyen mértékû központosítás igazából az erõseknek, a nagy cégeknek, városoknak és projekteknek, például a 8-as fõút rehabilitációjának, a Gyõr-Szombathely-Nagykanizsa közúti tengely, illetve a Bécs-Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasúti fejlesztés megvalósulásának kedvezhet, ugyanakkor nem feltétlenül segíti és támogatja majd az egészség- és az oktatásügy, a szociális szolgáltatások önkormányzatokhoz kötött intézményi átalakulását, az aprófalvas térségek megújulását - közölte Gyõrffy Gábor.
Márpedig a kormányprogram szerint sor kerül számos - országos szinten 190 - megyében mûködõ állami szervezet regionális quotösszehúzásáraquot. Kérdés, hogy az átalakulás során kiegyensúlyozott megoldás születik-e, avagy a régió minden szempontból legerõsebb városa, Gyõr mindent magához vonz.
- Ügynökségünk elkészített egy a nagyvárosaink hálózatos együttmûködésére ala-pozó, a feladatok kiegyensúlyozott elosztását célzó tervezetet. Most, hogy a válasz- tások után kialakult sajátos helyzetben mindenki keresi a pozícióját, különösen fontos, hogy a regionális fejlesztési tanács vegye elõ, vitassa meg és erõs érdekérvényesítéssel támogassa ezt a javaslatot. Tagadhatatlan, hogy Gyõrnek, amely az elmúlt idõszakban kedvezõ geopolitikai helyzetbe kormányozta magát, kiemelt szerepe és fele- lõssége lesz az esetleges együttmûködés megteremtésében, kérdés, hogy egyéni vagy csapatjátékot folytat-e. A konszenzust tekintve amúgy nem vagyok túlzottan optimista, hiszen a régióbeli városok, amikor valamilyen politikai döntésnek köszönhetõen az elmúlt egy-két évben rövid távú elõnyhöz juthattak, a többiektõl függetlenül éltek az adódó, számukra kedvezõ lehetõséggel - közölte Gyõrffy Gábor, hozzá-téve reméli, hogy az elkövetkezendõ idõszak rácáfol a várakozásaira.