Pozitívumok és kételyek

A Berzsenyi Dániel Fõiskola gazdasági tanszékének munkatársa, dr. Palkovits István szerint évek óta komoly problémák vannak az államháztartással, de mindeddig senki nem kísérelte meg kezelni a bajok gyökerét, a politikai szempontok mindig gyõztek a gazdasági érvekkel szemben. Régóta ismert például az államháztartás és a folyó fizetési mérleg egymás- sal összefüggõ hiányának (az ikerdeficit) problematikája, amely hosszabb távon a gazdasági növekedés komoly gátját jelenti, de rövid távon is jelentõs kockázatokat rejt a finanszírozás oldaláról. Szintén köztudott, hogy az államháztartás egyes alrendszereinek mûködése - az egészségügytõl a nyugdíjrendszeren és az oktatáson át az államigazgatásig - mai formájában nem tartható fenn, s a világpiaci viszonyoktól és a tényleges költségektõl elszakadó árak - legyen szó gázról vagy tömegközlekedésrõl - fenntartását is egyre nehezebb az államnak finanszírozni.
- E körülmények mellett másodlagosnak tekinthetõ az a kényszer, amit az EU rótt ki ránk az euró bevezetéséhez szükséges, egyebek mellett a költségvetési deficit és az államadósság maximális szintjét is rögzítõ maastrichti kri-tériumok felállításával. A beavatkozásokkal tehát saját házunk táját kellene rendbe tennünk azért, hogy rendszereinket évek múlva is mûködtetni tudjuk, egyúttal a gazdaság számá- ra stabil és kedvezõ feltételrendszert tudjunk biztosítani - így a fõiskolai docens, aki szerint pozitív az a politikai bátorság, mellyel a folyamatot elindították, a tartalmi helyességet illetõen azonban fel- merülhetnek kételyek. Az ismertté vált intézkedések ugyanis elsõsorban a bevételek növelésére koncentrálnak, a kiadási oldal rendbetételérõl, fõleg a feneketlen zsákok, a nagy elosztórendszerek átalakításáról kevesebb szó esik.
- A csomagban vannak rgóta esedékes és indokolt intézkedések, egyes érdekcsoportokkal szemben komoly konfliktust felvállaló bátor, sõt, kockázatos döntések, de nem ritkák a kis költségvetési hatású, de sokakat kellemetlenül érintõ beavatkozások sem. Kérdés, a csomagot jelenlegi formájában el lehet-e fogadtatni az egyes érdekcsoportokkal. Annyi bizonyos, hogy a lakosság terhei közvetlenül és az újra emelkedõ infláción keresztül is növekednek, a vállalkozások és a befektetések számára kedvezõtlenebbé válnak a feltételek, a gazdasági növekedés pedig rövid távon némileg visszaesik. A hosszú távú hatások megítélését számos, ma még bizonytalan körülmény nehezíti kulcskérdés, hogy milyen módon és mértékben lesz képes a kormány a kiadási oldal átalakítására, megteremtõdik-e a monetáris és a költségvetési politika köz-ti összhang, mennyire lesz hiteles a gazdaságpolitika a gazdasági döntéshozók számára, de az sem lényegtelen a távolabbi kilátások tekintetében, hogy a megnyíló jelentõs EU- forrásokat miként sikerül széles szakmai konszenzus mellett az ország modernizációjának szolgálatába állítani - közölte dr. Palkovits István.