Spamek az e-mailünkön: internetes szemétkedés

A spam e-mailben érkező kéretlen, üzleti célú üzenet, azaz elektronikus levélszemét. Nevét a Monthy Python elhíresült jelenetéről kapta, amelyben az étterembe gyanútlanul betérő vendég nem tudott olyan ételt rendelni, amelyben ne lett volna löncshús, vagyis spam, eszi, nem eszi.

Hát, igen, mi is így vagyunk a spammel...

A dolog különösen akkor bosszantó, ha ezek telítik a postafiókot, és a szokásos postánk továbbítása lehetetlenné válik. A nagymértékű leterhelés miatt a postafiók akár be is telhet, aminek jelentős késedelem és jelentős károk lehetnek a következményei, tipikusan az üzleti célú levelezés lebonyolításának meghiúsulásakor.

A spam persze nemcsak időnket, de a hálózatunk sávszélességét és a pénzünket is rabolja, hiszen a spamküldő helyett mi fizetünk a kapcsolatért, a tárhelyért és a letöltésért.

Megállítására és a spammentes környezet kialakítására hazai és nemzetközi téren is számos lépés történt. A vonatkozó honi jogszabály például kimondja, hogy az elektronikusan küldött hirdetésnek világosan és egyértelműen tájékoztatást kell adnia a küldemény hirdetés jellegéről, a feladó személyéről, valamely különleges ajánlat árengedmény, jutalom, ajándéksorsolás efféle jellegéről és az ajánlati felhívás részleteiről, a sorsolásos játék és egyéb szerencsejáték ilyen jellegéről, ezenfelül könnyen hozzáférhetővé kell tenni a részvételi feltételeket.

A törvény emellett arról is rendelkezik, hogy hirdetés elektronikusan kizárólag az igénybe vevő előzetes, egyértelmű hozzájárulásával küldhető, a megadott hozzájáruló nyilatkozat pedig bármikor, korlátozás és indoklás nélkül, ingyenesen visszavonható. A vonatkozó jogsértések esetén a Nemzeti Hírközlési Hatóság, illetve a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a megyei felügyelőségek jogosultak eljárni, és - kérelemtől függően - reklámfelügyeleti vagy elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárást lefolytatni és jogsértés esetén büntetést alkalmazni. Ez a szabályozás vonatkozik az elektronikus levelezés mellett valamennyi, azzal egyenértékű kommunikációs eszköz útján továbbított küldeményre, így a mobil-spamre, azaz az SMS-ben (rövid szöveges üzenetben) vagy MMS-ben (képes üzenetben) érkező spamre, sőt a faxra is.

Minden külföldi és hazai szándék és cselekvés ellenére sincs azonban módszer a százszázalékosan spammentes levelezési környezet kialakítására. Néhány óvintézkedést azonban minden felhasználó megtehet annak érdekében, hogy megkímélje magát a mindent elárasztó levélszeméttől.

A szakemberek első és egyik legfontosabb tanácsa, hogy e-mail-címünket kezeljük úgy, mint egy titkos számot. Ne adjuk meg mindenféle web-űrlapon, fő e-mail-címünket csak olyanokkal közöljük, akiket személyesen ismerünk. Használjunk más-más e-mail címeket, ha publikus helyre írunk (online vásárlás, chat, fórumok), nyilvános oldalakon privát e-mail címünket ne helyezzük el. Szintén fontos tanács, hogy soha ne válaszoljunk spamre, az így visszaigazolt címünkről ugyanis később másoknak küldenek spamet.

Soha semmit ne vegyünk, amit spamben hirdetnek, és soha semmit ne vegyünk spammertől!

Ha valamely eljárás során személyes adatainkat kérik, kérdezzük meg, hogy miért van rájuk szükség, és mire használják fel azokat a továbbiakban!

Végül arról, hogy a különböző szolgáltatásokat és termékeket hirdető kéretlen levelek mellett egyre gyakoribb az úgynevezett phishing, azaz az olyan spam, amely arra szolgál, hogy azzal a küldő illegálisan megszerezze a gyanútlan felhasználó adatait. Sok az olyan spam, amelyben például lottónyereményről értesítenek, és elkérik a címzett számlaszámát. (Sajnos mindig akadnak, akik minden figyelmeztetés ellenére meg is adják az adataikat.)

Az úgynevezett webhamisítás is egyre elterjedtebb. Az elkövetők ennél a módszernél olyan hűen másolnak le weboldalakat, hogy a felhasználó azt hiszi, valójában az adott cég honlapján van. Például kiadják magukat a címzett internetes bankjának úgy, mintha az figyelmeztetne, hogy pontosítani kell az adatokat. A megtévesztésig hasonló oldalon azonban nem a bankunk, hanem bűnözők részére gépeljük be a számlaszámunkat és a jelszavunkat. (A visszaélésekre egy későbi írásunkban bővebben is kitérünk.)

Az első kéretlen reklámleveleket a Canter and Siegel ügyvédi iroda küldte el az USA-ban, 1994. március 5-én a Usenet hírcsoportjaira. A módszer hamarosan elterjedt, és az gyenes hirdetések elárasztották, s ezzel gyakorlatilag tönkretették ezeket a fórumokat. A spammelők csak később kezdtek e-mailben üzengetni, és ma már az összes e-mail több mint 70 százaléka kéretlen reklámlevél.